A Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy mennyi nettő jövedelem szükséges ahhoz, hogy hitel felvételével lakást vásároljuk Magyarországon. Az átlagos összeg természetesen változik attól függően, hogy Budán,…
Magyarország lakásállománya 171 ezer lakással bővül az előző népszámlálás óta - derül ki a tavalyi cenzus előzetes adataiból. A lakások száma Békés kivételével az ország…
Megállt a drágulás üteme, egyes lakástípusoknál pedig már elindult a csökkenés is. Budapesten akár 3,5 százalékkal kedvezőbb áron találhatunk téglalakásokat, míg a panelek esetében a…
Az elmúlt évtizedben olyan élénk forgalmat bonyolítottak le a budapesti kerületek egymás rovására, hogy a ki-, illetve a beköltözők aránya többüknél elérte a helyi lakosság…
A magyarok 39%-a számít a fűtési költsége drágulására, és nem biztos, hogy a termosztát lejjebb tekerése a leghatékonyabb módja a rezsiköltségek csökkentésének - derül ki…
Csökkent az eladott újépítésű lakások száma a harmadik negyedévben, míg az átlagos négyzetméterárak tovább nőttek - derül ki az Eltinga friss Budapesti Lakáspiaci rIportjából.
TLE-interjú - Mit tegyen az a háztulajdonos, akit kellőképpen megijesztettek az elmúlt hónapok médiahírei az energiaválsággal kapcsolatban, vagy már szembesült az első giga rezsiszámlával? Erről…
A piaci jelzáloghitelek többszörös drágulása közepette nagy kincs a támogatott lakáshitel akár vásárláshoz, akár korszerűsítéshez van szükség rájuk a saját források kiegészítéséhez. Az idei év…
A magyar lakásállomány energiahatékonysága gyenge, a minőségi megújulás lassú – állapítja meg évről-évre a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése. A most kiadott elemzésben sincs ez…
A 94. Euroconstruct konferencia előrejelzése szerint az európai építőipar 2024-ben nulla növekedést fog csak elkönyvelni. Míg a mélyépítés pozitívnak tűnik, más alágazatok, köztük a lakásépítés…
Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)
2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)
2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)
1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).
2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).
2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.
2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)
2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)
2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)
b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)
A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).
A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).
2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)
Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)
1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).
1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).
A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)
Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)
2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)
Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.
2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.
2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)
2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.
A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).
Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.
Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)
100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)
A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)
2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)