A KÉSZ Csoport szakképzési bázisa Kecskeméten Párdi Zsófia / igylakunk.hu

A digitalizáció oldhatja meg az építőipari szakemberhiányt

2022.04.28. Írta:

Mennyiségi munkaerőhiány vagy minőségi szakemberhiány van az építőiparban? – tette fel a kérdést Dr. Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese a Portfolio Építőipar 2022 konferenciáján. A másik nagy kérdés, hogy mi a megoldás mindezekre.

Naderi Zsuzsanna, a KÉSZ Holding Zrt. szakképzési vezetője, az Edupark Nonprofit Kft. ügyvezetője nem kozmetikázta a választ, miszerint súlyos mennyiségi és minőségi munkaerőhiány van egyszerre az építőiparban.

A magyar építőipar jelenleg több mint 300 ezer főt foglalkoztat, ennek 70%-a fizikai munkavállaló. Évente az építőiparnak körülbelül 5000 új szellemi munkavállalóra és mintegy 11 ezer fizikai munkavállalóra lenne szüksége. Ehhez képest az oktatás kibocsátása szellemi munkavállalókat illetően a felsőoktatásból és a rokon szakmából körülbelül teljesül, a fizikai oldalon viszont a 11 ezer fős utánpótlási igénnyel szemben körülbelül 4000 fő jön ki a szakképzésből – ismertette a számokat.

Ehhez hozzátette még, hogy Magyarország korfája jól mutatja, hogy a mai huszonévesek radikálisan kevesebben vannak, mint középkorosztály, tehát nem ők fogják megoldani ezt a problémát.

- Éppen ezért nem kérdés, hogy kell a digitalizáció, hiszen számszerűleg nem lesz elég ember, aki fizikai munkát elvégezze, aki az árkot kiássa – húzta alá Naderi Zsuzsanna.

Lovas Tamás megjegyezte, hogy bár továbbra sem az építőipar a vonzó szakma a fiatalok számára, de a digitalizációval talán inkább azzá lehetne tenni.

Zagorácz Márk, Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Karának adjunktusa megerősítette, hogy a meglévő munkaerő átképzése és digitális kompetenciákkal való megismertetése elengedhetetlen. Hiszen Természetesen nagyon fontos a modern technológia, de azt valakinek használnia is kell.

A fiatalabb generáció nyitottabb a digitális technológiákra, gyorsabban elsajátítja, viszont nincs meg az a tapasztalata, ami szükséges egy tervezéshez, kivitelezéshez. Ez utóbbi megvan az idősebb generációnál, de ők jobban elzárkóznak az új technológiáktól, őket másképp kell megszólítani, másképp kell az előnyeit bemutatni.

Naderi Zsuzsanna úgy vélte, hogy a digitalizáció a minőségi hiányt még jobban fel fogja erősíteni, mert látszik, hogy teljesen más munkaerőre lesz szükség: egy sokkal képzettebb és alapkompetenciák tekintetében sokkal emeltebb szintű munkaerőre, ami most nincsen meg. – És hogy milyen körülmények között folyik ma a szakmunkásképzés, arra az a legjobb hasonlat, hogy a suszternek is lyukas a cipője - az építőiparnak sincsen megfelelő tanműhelye.

Ezen kívül óriási probléma van jelen pillanatban a szakmai képzéssel, illetve a szakmai képzésben való részvétel felvállalásával. Naderi Zsuzsanna szerint a megoldás nem fog kívülről jönni, sem az állam, sem az iskola nem fogja magától megoldani a megfelelő munkaerő képzését.

Arra a kérdésre, hogy mit tehet a munkaerő képzéséért a cég Naderi Zsuzsanna kiemelte, hogy ez a vezetőkön múlik. Valakinek felelősséget kell vállalnia az oktatásért, „és kinek másnak, ha nem az ágazatnak”.

Mivel az építőiparban 98% körül van a 10 fő alatti foglalkoztatók száma és kevés a nagyvállalat, bár a nagyvállalatoknál a fizikai létszám viszonylag csekély, mégis a nagyvállalatoknak kell összefogással felelősséget vállalniuk a teljes ágazat képzési hátterének a megteremtéséért.

Mint elmondta, a KÉSZ Csoport tulajdonosa 5 évvel ezelőtt kezdeményezte fejlesszék a szakképzést a cégcsoporton belül. A Dél-Alföldön indítottak el egy modellprogramot, ahol már vannak eredmények. - Mind minőségileg, mind mennyiségileg tudtunk a szakemberhiányon enyhíteni a fizikai munkavállalók körében – magyarázta Naderi Zsuzsanna. - Ezzel a modellprogrammal tudtunk elmenni a két partner céghez - Market Zrt.- és Bayer Construct Zrt. -, akik nagyon nyitottak voltak tulajdonosi, cégvezetői szinten. A három cégvezető teljes felelősségvállalással elkezdett együttműködni, és Budapest és Közép-Magyarország tekintetében létrejött egy tudásépítő team nonprofit részvénytársaság, amely a magyar építésgazdasági szakképzésben szeretne nagyon komoly szerepet vállalni és zászlóshajó lenni – mondta.

Hozzátette, hogy ha létrejönnek olyan vállalatok által generált oktatási együttműködések, mint a KÉSZ-Market-Bayer Construct együttműködés, és ezekhez párosulnak oktatási, tanulási terek és szervezetek, akkor együtt meg tudják építeni a hidat az ágazat és az oktatás különböző szereplői között. A jogszabályi keretek megvannak arra, hogy létrejöjjenek a képzőközpontok szervezetileg és infrastrukturálisan, de ehhez még több finanszírozásra volna szükség.

- Bár az ágazattal kapcsolatban az egyik legfontosabb problémának a munkaerőhiányt és a szakemberhiány jelölték meg az ágazati szereplők és a kormányzati is, gyakorlati megoldásokat és beavatkozásokat kevéssé látunk akár az építésgazdasági stratégiában is.

Mint mondta, akik szakképzéssel és képzéspolitikával foglalkoznak, azoknak teljesen egyértelmű, hogy mi a probléma és mire van szükség, és ezeket a kezdeményezéseket az államnak mindenképpen támogatnia kell elsősorban ingatlanfejlesztéssel, hogy legyen az ágazatnak legalább regionális szinten olyan fizikai képző bázisa, létesítménye, ahol az alapoktatás, illetve a rövid ciklusú átképzések megvalósulnak. Természetesen ezeken az oktatási bázisokon a felsőoktatásnak is van helye.

Zagorácz Márk elmondta, hogy ők azzal kezdték a munkát, hogy elmentek a nagyvállalatokhoz tapasztalatot gyűjteni, és azt vitték el Pécsre, azt a tudást építették be az oktatási anyagokba mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben.

Nem egyszerű, hogy mire az egyetemen egy tananyag kijön, addigra szinte már elavulttá válik. A posztgraduális képzésben éppen ezért évente frissítik a tananyagot, hogy az alkalmazkodjon a piaci igényekhez. Ezzel arra is fel tudják készíteni hallgatókat, hogy nemzetközi környezetben is dolgozhassanak a folyamatosan változó környezetben.

- Végre eljutottunk oda, hogy a magyar ipari szereplők és az állam is definiálta a digitalizáció szükségességét, ami az egyetemek kompetenciaként lett kijelölve, de valójában nem csak az egyetemek felelőssége – tette hozzá. Fontos, hogy az ipari szereplők is felismerték, hogy a szakképzést támogatni kell és elősegíteni, hogy a kompetenciafejlesztés és a tudásmegosztás különböző rétegekben megjelenjen: a szakképzésben, a technikumokban, a graduális képzésben, és ezeknek ideális esetben egymásra kell épülniük.

Lényeges, hogy az építőipari szereplők határozzák meg az oktatási igényeket, és validálják azokat az elvárásokat, amiket az állam támaszt, illetve finanszíroz majd. - Ez a tudás az, amivel hatékonyabbá kell és lehet tenni az építőipart, vagyis ez ne csak egy megszerzendő papír legyen, hanem egy valós igények szerinti követelmény – húzta alá Zagorácz Márk.

Mint mondta, a felsőoktatás várja a piaci igényeket, annak megfogalmazását, hogy mire van szükségük a piaci szereplőknek, hogy ahhoz igazíthassák a képzéseket.

Megjelent: 122 alkalommal Utoljára frissítve: 2022. április 28., csütörtök 12:03

Blog archivum