Galéria

Statisztikák, elemzések

17 jan. Otthonteremtési támogatások: néhányan mennek, mások maradnak
Ebben az évben még csaknem az összes jelenleg érvényben lévő otthonteremtési támogatás igényelhető lesz, de néhánytól – a hatályos szabályozás szerint – idén el kell…
10 jan. Kezdenek besokallni az agglomerációs települések
Az elmúlt néhány évben, de különösen a járvány kitörése óta egyre többen költöznek Budapestről az agglomerációba. És ennek még messze nincsen vége, hiszen egy friss…
05 jan. A lakásszektor 2022-ben is erős évre számíthat
Van mire építeni a lakásszektorban 2022-ben: az elérhető otthonteremtési támogatások tavaly létrejött rendszere, az erősödő építőipar, a gazdasági környezet megalapozott egy, a lakásépítések, lakásfelújítások szempontjából…
03 jan. A lakáspiac tavaly begyújtotta a rakétákat
Kibővített lakástámogatások, járvány utáni lakáspiaci élénkülés, növekvő építési költségek és hitelkamatok, éledező bérleti piac – ezek voltak 2021-ben a lakásszektor kulcsszavai Magyarországon.
08 okt. A lakástámogatások erősen pörgetik a lakáspiacot
Az energiatakarékos új lakások térnyerését célzó Zöld Otthon Program indulása máris hatással volt a piacra: az új lakások iránt érdeklődők száma jelentősen nőtt. A zöldhitel…
07 okt. A magyarok 40 százaléka takarékoskodna korszerű hőszigeteléssel
Az elkövetkező három évben slágertéma lehet a hőszigetelés. A lakosság 32 százaléka tervez ilyen jellegű munkálatot – derül ki az újHÁZ Centrum legfrissebb reprezentatív felméréséből. …
05 okt. Meglódult a vidéki lakásépítés
A vidéki térségekben Budapesthez képest több mint 50 százalékkal több, legalább 10 lakást tartalmazó újépítésű projekt van jelenleg értékesítés alatt, ugyanakkor az átlagos projektnagyság kevesebb,…
04 okt. A CSOK inkább a lakásárakat emelte, a születések számát alig
A CSOK megjelenése a megnövekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ami felemésztette a támogatási összeg nagyobb részét. Ugyanakkor nem hozta el a várt…
30 szept. Hány havi átlagkereset kell egy lakáshoz ma Magyarországon?
Ha az ingatlanárakat vesszük alapul, továbbra is nagy különbség van a magyar régiók között. A fővárosi használtlakás-piacon az átlagos négyzetméter árak akár másfélszer is meghaladhatják…
14 szept. Többszázezer család venne még fel felújítási támogatást
A harmadik negyedévben ismét emelkedett az Otthonfelújítási program támogatási lehetőségei iránti érdeklődés, igaz, a lelkesedés mértéke nem tért vissza az év eleji szintre - derül…

Tudta-e?

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 népességének negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. A zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források kor korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés

Statisztikák, elemzések

Tudta-e?

Témák