Galéria

Statisztikák, elemzések

03 okt. A legtöbben továbbra is a kerámia tetőcserepet választanák idehaza
A tetőfedéssel foglalkozó szakemberek tapasztalata szerint, a felhasznált anyagok tekintetében a megrendelők továbbra is a kerámia tetőcserepet választanák leggyakrabban a kínált lehetőségek közül. A cserepeket…
30 szept. Visszaesésre számítanak jövőre az építőipari kivitelezők
Az építőiparban dolgozó cégek 86%-a összességében kielégítőnek vagy jónak ítéli meg 2022-es üzleti helyzetet, a 2023. évvel kapcsolatban azonban korántsem ennyire derűlátóak. A vállalkozások 2023.…
25 aug. Egyre kevésbé vonzó az agglomeráció és a nagy családi házak
Az elmúlt évektrendjével ellentétben egyre kevésbé népszerű a fővárosi agglomeráció a költözők számára. A térség népszerű települései megteltek, az infrastruktúra fejlesztése sok helyen nem tudta…
23 aug. Sokan számítanak a rezsiszámla növekedésére
A megkérdezettek 66%-a válaszolta azt egy felmérében, hogy érinteni fogja a családját a rezsicsökkentés módosítása. A GKI - a Masterplast Nyrt. támogatásával készült kutatásában -…
09 jún. Ha drágán és akadozva is, de még pörög a hazai építőipar
Miközben még a korábbinál is hosszabb ideig kell várni egy jó építőipari szakemberre, egyre súlyosabb gondot okoz az építőanyagok ára, illetve elérhetősége. Még ebben a…
09 jún. Gyűlnek a trendfordító fellegek a lakáspiac felett
Az országos lakásárszint 2021-ben, a megelőző évi kisebb megtorpanás után ismét kétszámjegyű mértékben, nagyjából 12,5%-kal nőtt a NAV ingatlanforgalmi adatai alapján. Az egyre mélyülő kockázatok…
02 jún. Megkezdődött az átalakulás a lakáspiacon
Véget értek azok az évek az ingatlanpiacon, melyeket szinte kizárólag kedvező hatások jellemeztek. Átalakulóban a források, a vevői kör és az állami támogatások is.
19 máj. Nem tud lépést tartani az újlakásépítés a kereslettel
Rekordot döntött a lakásárak növekedése Magyarországon 2021-ben, s ez folytatódott 2022 elején is. Bár a lakásárak a jövedelmeket meghaladó ütemben emelkedtek, a lakáskínálat az újlakás-piacon…
12 máj. Fordulat jön a lakáspiacon?
Éves szinten forgalombővülés, valamint a lakásárak kitartó emelkedése jellemezte 2021-ben a magyarországi lakáspiacot, derül ki a KSH és az MNB friss statisztikáiból. Az előzetes adatok…
11 máj. Nagy építési projektek, stagnáló társasházépítés
Biztosan nem a társasházépítés húza most az építőipart, és a magasépítés is stagnál, miközben kiugróan magas Aktivitás-Kezdés mutatóval indult az idei év a hazai építőiparban. …

Tudta-e?

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források kor korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés