Galéria - Ígylakunk.hu

Statisztikák, elemzések

06 szept. Alig indult társasházépítés a második negyedévben
A minimális növekedés ellenére nagyon kevés társasházi lakásépítés indult az év második negyedévében Magyarországon. Az építőipar Aktivitás-Kezdés mutatójában inkább a mélyépítések mutattak jelentősebb bővülést– derül…
28 aug. Sokan csak állami támogatással korszerűsítenének
A legtöbb állami támogatás kivezetése után megcsappant a magyarok a felújítási kedve, a válaszadók mindössze 54 százaléka tervez energiai korszerűsítését az elkövetkezendő években - derült…
24 aug. Így változott a lakásállomány az elmúlt évtizedben
Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után, derült ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból. Ám az…
21 aug. Egyre többen vágnak bele az otthonteremtésbe
Országszerte nőtt az első lakásukat vásárlók száma, vidéken már ez a vezető vevői motiváció a Duna House szerint. Míg a vidéki otthonteremtéshez átlagosan 30 millió…
26 júl. Van, ahol tényleg csökkentek a lakásárak
2023 első negyedévében az év végi mérséklődést követően ismét némileg emelkedtek a lakásárak Magyarországon az MNB friss lakásárindexe szerint. Azonban a községekben és a közép-magyarországi…
21 júl. Az ország nagyobb része nem tervez építkezést mostanában
Átlagban mindössze 3,8 darab lakás épült tízezer főre vetítve 2023 első negyedévében Magyarországon a tavalyi 21 után. Budapesten kívül még nyolc vármegyében csökkent az átadott…
20 júl. Felpörgöt az albérletpiac, de megérheti inkább vásárolni
Bár az albérletpiaci főszezon csak pár nap múlva, a ponthatárhirdetéssel indul, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon jelentős élénkülés látható. A bérleti díjak is…
20 júl. Budapesten a legárérzékenyebbek a lakásbérlők a régióban
A múlt héten a Periféria Kutatóközpont munkatársával készített interjúban bemutattuk mekkora igény van Budapesten megfizethető bérlakásokra. Ezt három környező főváros - Belgrád, Ljubljana, Zágráb -…
10 júl. Kiderült, mekkora igény van Budapesten megfizethető bérlakásokra
TLE-interjú - Jelentős kereslet lenne megfizethető bérlakásokra Budapesten – derül ki a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont által tavaly végzett felmérésből. Úgy tűnik az sem igaz,…
04 júl. Gyengére sikerült az első félév a lakáspiacon
A májusi erősebb hónap ellenére a 2023-as első féléves lakáspiaci tranzakciós adatok jelentős visszaesést mutatnak a Duna House becslése alapján. A közreadott havi Tranzakciószám Becslés…

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Feliratkozás

Tudta-e?

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés