Az ÉVOSZ keresi az építőipari munkaerő kapacitások intenzív növelésének lehetőségeit. A projekt keretében a Széchenyi 2020 program lehetőségeit is felhasználva (GINOP-5.3.5-18-00041-Az építőipari munkaerő kapacitások intenzív növelésének lehetőségei) az ÉVOSZ részletes tanulmányt készített a kialakult helyzetről, és a súlyponti problémákról is javaslatokat fogalmaz meg az ágazat számára.

A szakemberhiány több okra vezethető vissza, úgymint a munkavállalók külföldi elhelyezkedésére, a fluktuációra és a kiöregedésre, a nem megfelelő létszámú, valamint a szakképzés rendszerének hiányosságaiból adódó munkaerő-utánpótlásra.

A szakemberhiány mellett ugyanakkor megfigyelhető az építőipari kereslet jelentős ingadozása, ami erősen kihat a foglalkoztatásra.

A kereslet kielégítéséhez a jövőben mindenképp szükséges az építőipar termelékenységének növelése.

Az építőipar tudásigényes ágazat, ezért a termelékenység növelésében nagy szerep jut a tapasztalaton alapuló ismereteknek, illetve a gyorsan változó ágazati környezet miatt pedig az alkalmazkodási készségnek, a megszerzett tudás új feltételekhez való adaptálásának és a gyors döntéshozói képességnek.

A munkaerő-kapacitások és a termelési hatékonyság intenzív növelésének érdekében két megoldásra hívjuk fel a figyelmet:

- az erőforrások és szakértelem megosztását, racionális felhasználását célzó hálózatosodásra, valamint
- a formálisan működő, szervezeti keretek közötti vállalkozási együttműködésre, a klaszteresedésre

Az együttműködési platformok alkalmazását az is indokolja, hogy a magyar építőiparra nagymértékben jellemző a szétaprózottság és a korábbi évekből eredő üzleti bizalomhiány. A tőkehiánnyal együtt mindez ahhoz vezet, hogy a vállalkozások egyedül próbálnak boldogulni, így azonban nem képesek beruházni célgépekbe, technológiákba és az újítások bevezetésébe. A kapacitáskihasználtságuk hosszú távon hullámzó, számos szervezet az alvállalkozói láncolat végén reked meg a fejlődésben.

A hálózatokba tömörüléssel és a klaszteresedéssel kapcsolatban érdemes a jövőben feltárni a vállalkozások magatartását, külön figyelmet fordítva az esetleges negatív tapasztalatokra, melyek erodálják a gazdasági szereplők közötti bizalmat. Fontos megismerni a sikertelen vagy inaktív klaszterek kudarcának okait is. Az ÉVOSZ mindezzel az év hátralévő részében kiemelten foglalkozik.

A klaszteresedést serkentheti a támogatáspolitika is, azzal, hogy pluszpontokban részesíti a klasztertagságot, illetve a támogatás elnyerését is a részvételhez köti. A klaszteresedést a nagyobb piaci szereplők is elősegíthetik, akiknek jellemzően kiemelt szerep jut ezekben a szervezetekben. Ezen szereplők alvállalkozói körének fennmaradása és erősödése is elérhető.

Fontos kiemelni, hogy az építőiparban minden képzettségi szinten megkövetelő munkahelyen (közép- és felsőfokon is) jelentkezik a munkaerőhiány. A jelenlegi országos képzési struktúra nem képes területi szempontból sem képes biztosítani az igényeket. A képzőhelyek elhelyezkedése is kiemelt szereppel bír, hiszen a helyi munkaerőpiacok elsődleges utánpótlását a közeli oktatási intézmények jelentik.

A munkaerőpiac alakulását bemutató táblázatokból jól látható, hogy 2020. év elejére új trend bontakozik ki, ami az ágazat rendelésállományának jelentős csökkenésével van összefüggésben. Növekszik az építőiparból származó munkanélküliek száma, valamint csökken a betölthető építőipari üres álláshelyek száma.

Forrás: ÉVOSZ