Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit megkeresve felmérte, hogy a piaci körülmények hatására hogyan alakult 2023-as üzleti év, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a vállalkozások a 2024-es évre. A vállalkozások tevékenységét leginkább a megrendelések hiánya, az infláció és a szakemberhiány akadályozta. A szűkülő piaci lehetőségek közepette is fontosnak tartják a digitális felkészülést, a képzést, többen terveznek viszont létszámcsökkentést. A válaszadók közel háromnegyede rosszabb üzleti évre számít 2024-ben az ideinél.

Néhol túl tágas, másutt inkább szorít a hazai lakásállomány, de összességében e jellemzőivel együtt is jól beleillik az uniós mezőnybe – derül ki az Eurostat legfrissebb áttekintéséből. Az egyes országok lakhatási viszonyainak összevetése arról is tanúskodik, hogy a tulajdonként lakott otthonok erős dominanciája mellett sem lehetetlen a zsúfolt háztartások arányának visszaszorítása.

Az Euroconstruct legfrissebb előrejelzése szerint idén és jövőre a legtöbb európai építési piacon zsugorodás várható az infláció, a magasabb árak és a gyengébb kereslet miatt. A lakásépítés tovább lassul, 2025-2026-ban indulhat szerény növekedés. 

Megjelent a Magyar Közlönyben a Csok Pluszról szóló kormányrendelet, valamint az ahhoz kapcsolódó illetékmestességről szóló jogszabály. Mindkettőben van változás a tervezethez képest.

Zöldtéglának nevezett kerámiabetétet fejlesztettek ki magyar kutatók, amely nemcsak csökkenti a kályhákból kijutó káros anyagok mennyiségét, hanem a fűtés hatásfokát is növeli. A tervek szerint már jövő ősszel kapható lesz.