2027 januárjától ismét állami támogatással lehet lakáscélra takarékoskodni. Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat megerősíti a Wekerle+ Lakástakarék korábban bejelentett pénzügyi feltételeit, ugyanakkor pontosítja a jogosultak körét, a megtakarítás felhasználási lehetőségeit és a kapcsolódó hitelfelvétel szabályait. Az új konstrukció a 2018 előtt működő lakástakarékokhoz képest célzottabb felhasználást tesz lehetővé, a meglévő lakáshitelek előtörlesztésére például nem nyújt lehetőséget.
November 18-án benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett a Wekerle+ Lakástakarék bevezetésének jogszabályi hátterét is megteremti.
A kormány célja a lakásvásárláshoz és lakásépítéshez szükséges önerő összegyűjtésének ösztönzése, valamint a meglévő lakásállomány energetikai korszerűsítésének elősegítése a lakossági megtakarítások támogatásával.
A korábbi ismertetőnkben összefoglalt feltételek jelentős részét megerősíti a törvényjavaslat.
Nem változik az állami támogatás mértéke
- A program 2027. január 1-jén indulna.
- A minimális megtakarítási idő 5 év.
- Az első öt évben a befizetések 10 százaléka, évente legfeljebb 120 ezer forint állami támogatás járna.
- A hatodik évtől a támogatás mértéke 20 százalékra, az éves maximum 240 ezer forintra emelkedne.
- Tíz év alatt összesen 1,8 millió forint állami támogatás érhető el.
- A lakástakarékpénztáraknak legalább évi 3 százalékos betéti kamatot kellene biztosítaniuk.
Új információ ugyanakkor, hogy a garantált minimumkamat csak az első tíz évben és az állami támogatás maximalizálásához szükséges befizetések erejéig járna. Az évi 1,2 millió forintot meghaladó befizetésekre, illetve a tizedik év után a lakástakarékpénztárak saját maguk határozhatnák meg a kamat mértékét.
A Portfolio költségek nélkül készült kalkulációja szerint havi 100 ezer forint megtakarításával öt év alatt mintegy 7,1 millió, tíz év alatt közel 16 millió forint gyűlhet össze. Az évesített hozam 5,6–6,7 százalék között alakulhat.
Kik köthetnek támogatott lakástakarék-szerződést?
A törvényjavaslat pontosítja a jogosultak és a kedvezményezettek körét. Magánszemélyek saját maguk vagy közeli hozzátartozójuk javára köthetnének szerződést, így a szülők is gyűjthetnek gyermekeik későbbi otthonteremtésére.
Új elem, hogy a konstrukció a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek életkezdését is segítené: javukra többek között gyámok, alapítványok, egyesületek, egyházi jogi személyek és önkormányzatok is köthetnének szerződést.
A Wekerle+ Lakástakarék igénybevételének nem feltétele a házasságkötés vagy a gyermekvállalás. Társasházak és lakásszövetkezetek ugyanakkor nem köthetnének ilyen típusú támogatott lakástakarék-szerződést.
Pontosították a felhasználási célokat
Az eddigi bejelentésekben a lakásvásárlás, a lakásépítés és az energetikai korszerűsítés szerepelt felhasználási célként. A törvényjavaslat ezeket részletesebben szabályozza, emellett újabb felhasználási lehetőségeket is meghatároz.
Az energetikai korszerűsítések keretében többek között az alábbi munkálatok finanszírozhatók:
- hőszigetelés, nyílászárócsere;
- fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése;
- hőszivattyú és napkollektor telepítése;
- világítás- és árnyékolástechnikai fejlesztések;
- napelemes rendszerek és energiatárolók telepítése;
- energiahatékonyságot javító okosotthon-megoldások;
- akadálymentesítés és az önálló életvitelt segítő beruházások.
A megtakarítás emellett a lakások komfortfokozatának növelését szolgáló egyes közművesítési és épületgépészeti munkálatokra is fordítható lenne.
A korábbi államilag támogatott lakástakarékokhoz képest azonban szűkül a felhasználási lehetőségek köre. Nem lehetne a megtakarítást meglévő lakáshitel elő- vagy végtörlesztésére, építési telek vagy üdülő vásárlására, illetve a meghatározott célokon kívül eső általános lakásfelújításra fordítani.
Szigorúbb megtakarítási és hitelfelvételi feltételek
A törvényjavaslat alapján az állami támogatás és a kedvező betéti kamat megtartásának egyaránt feltétele a legalább ötéves megtakarítási idő, valamint az előírásoknak megfelelő lakáscélú felhasználás.
Az öt éven belüli szerződésbontás esetén a megtakarító elveszítené az addig jóváírt állami támogatást, annak kamatát, valamint a garantált betéti kamatra való jogosultságát.
A lakástakarék-szerződéshez lakáskölcsön is kapcsolódhatna, amelyet azonban csak az ötéves megtakarítási idő leteltével lehetne igénybe venni. Áthidaló kölcsön felvételére nem lenne lehetőség.
Ezzel a szabályozás a hitelfelvételt megelőző tényleges önerőgyűjtést ösztönözné.
Miben hozott újat a törvényjavaslat a korábbi bejelentésekhez képest?
| Szempont | Korábbi információk | Törvényjavaslat |
| Állami támogatás | 10, illetve 20% | Változatlan |
| Minimális megtakarítási idő | 5 év | Változatlan |
| Betéti kamat | Minimum 3% | Időbeli és összegbeli korlátozás |
| Kedvezményezettek | Magánszemélyek, gyermekek | A jogosultak körének pontosítása |
| Energetikai korszerűsítés | Általánosan meghirdetett cél | A munkálatok részletes meghatározása |
| Akadálymentesítés | Nem szerepelt | Új felhasználási cél |
| Lakáshitel előtörlesztése | Nem tisztázott | Nem lehetséges |
| Áthidaló kölcsön | Nem tisztázott | Nem lehetséges |
| Kapcsolódó lakáskölcsön | Nem ismert | Legalább 5 év után |
| Idő előtti pénzfelvétel | Nem tisztázott | A kedvezmények elvesztése |
A törvényjavaslat számos korábban nyitott kérdést tisztáz, de a lakástakarékpénztárak konkrét termékeinek feltételei, a kapcsolódó díjak, a lakáskölcsönök kamatai, valamint az egyéb lakástámogatásokkal való kombinálhatóság részletes szabályai még nem ismertek.
A parlamenti tárgyalás során a törvényjavaslat tartalma még változhat.
Források: T/1114. számú törvényjavaslat, Portfolio, money.hu