Keresés

Statisztikák, elemzések

08 jún. Egyre meghatározóbbá válik a zöld szemlélet a lakáspiacon
A 2022. évi lakáspiac igen felemásan alakult: a lendületes első félévre a folyamatosan mélyülő és sokasodó negatív előjelekre erőteljesen fékező második hat hónap következett. A…
07 jún. A nagyvárosok rovására nőtt az agglomerációk lakossága
A tavaly őszi népszámlálás adatai szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott, nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra pedig…
22 máj. Tovább romlottak a lakásvásárlási esélyek
2022-ben európai összehasonlításban is alacsony szinten alakult Magyarországon a felépült új lakások száma, és 2023-ban sem számíthatunk a kínálat érdemi bővülésére. A lakásárak enyhén, mintegy…
18 máj. Egymást előzgetve drágulnak az új és a használt lakások
A használt lakások árszínvonalának ismételt felzárkózására utalnak a KSH korábbi és legfrissebb lakáspiaci árindexei, bár utóbbi adatai még csak előzetesek. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint…
11 máj. Igen szerényre sikerült az idei első negyedév az építőiparban
Nagyon alacsony Aktivitás-Kezdés jellemezte a hazai építőipart 2023 első negyedévében, mindössze 374 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.…
09 máj. Mit várnak az építőipari szereplők 2023-ra?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022. évben milyen változásokat hoztak a piaci…
04 máj. Így néz ki az árakban a lakáspiaci fordulat
A KSH, valamint az MNB minap közzétett, 2022. IV. negyedévi lakásárindex jelentéseiben már részletesebben is megmutatkozik a tavalyi lakáspiaci fordulat természete. Az OTP Ingatlanpont szakértője…
25 ápr. Lassan nő a lakáshitelek iránti érdeklődés
Tavaly jelentősen csökkent a hitelből lakást vásárlók aránya, de mutatkoznak pozitív jelei annak, hogy a vásárlók egy része visszatérhet a lakáshitelekhez.
19 ápr. Szinte megállt az árnövekedés az újlakáspiacon
Kevesebb új lakás épül Budapesten, a kereslet visszaesése miatt a újépítésű lakások négyzetméterárának emelkedése lassult, szinte megállt 2023 első negyedévében - közölte az Otthon Centrum,…
19 ápr. Miből újítsunk fel?
Hosszú évek óta a szükségesnél jóval kevesebb a lakáskorszerűsítés valósul meg Magyarországon. Ennek ellenére a lakásépítési ágazat tavaly kezdődött visszaesésében még a felújítások hozták a…

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Feliratkozás

Tudta-e?

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés