Keresés - Ígylakunk.hu

Statisztikák, elemzések

30 nov. Visszatértek a külföldi vásárlók a lakáspiacra
Az északi és a keleti határszél, valamint a Dunántúl kínálta lehetőségeknek – az ingázásnak, illetve az időskori letelepedésnek – köszönhető, hogy a külföldi lakásvásárlók érdeklődése…
27 nov. Továbbra is alig épülnek társasházak
Enyhén csökkent az idei harmadik negyedévben korábbiakhoz képest a hazai megkezdett építőipari kivitelezési munkák értéke. Július és szeptember között összesen valamivel kevesebb, mint 600 milliárd…
16 nov. Miben bízhatunk a lakáspiacon?
Hiába csökkentek némileg a lakásárak, a kereslet tovább mérséklődött a lakáspiacon. Ezt a változóban lévő lakástámogatások miatt előrehozott vásárlások sem mérsékelték, sőt bizonyos kedvezményekre várók…
13 nov. Maradtak-e befektetők a lakáspiacon?
Az elmúlt év, sőt évek a befektetők ingatlanpiacról történő elszivárgását mutatták. Nem tettek jót a jelenlétüknek a túl magasra kúszó árak, és a rendkívül vonzóvá…
07 nov. Új támogatásra várnak a magyarok a lakásfelújításhoz
Megcsappant a magyarok építkezési kedve, de a lakosság több mint fele felújítana, ha lenne több állami segítség. Az Újház pítőanyag-kereskedelmi hálózatlegfrissebb felmérése1 szerint a válaszadók…
07 nov. A jelenlegi támogatások nem mérséklik a lakhatási szegénységet
Az elmúlt években súlyosbodtak a lakhatás megfizethetőségével kapacsolatos problémák, és bár a rendszerváltás óta tavaly volt a legmagasabb az állami lakástámogatások költségvetési kerete, a lakhatási…
02 nov. Kivár a lakosság a lakásfelújításokkal
A GKI 2023. októberi felmérése szerint a háztartások 4,3%-a biztosan, míg 20,5%-uk valószínűleg nagyobb összeget költene otthona felújítására a következő egy évben.
06 szept. Alig indult társasházépítés a második negyedévben
A minimális növekedés ellenére nagyon kevés társasházi lakásépítés indult az év második negyedévében Magyarországon. Az építőipar Aktivitás-Kezdés mutatójában inkább a mélyépítések mutattak jelentősebb bővülést– derül…
28 aug. Sokan csak állami támogatással korszerűsítenének
A legtöbb állami támogatás kivezetése után megcsappant a magyarok a felújítási kedve, a válaszadók mindössze 54 százaléka tervez energiai korszerűsítését az elkövetkezendő években - derült…
24 aug. Így változott a lakásállomány az elmúlt évtizedben
Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után, derült ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból. Ám az…

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Feliratkozás

Tudta-e?

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés