Sajtószoba

Statisztikák, elemzések

08 jún. Egyre meghatározóbbá válik a zöld szemlélet a lakáspiacon
A 2022. évi lakáspiac igen felemásan alakult: a lendületes első félévre a folyamatosan mélyülő és sokasodó negatív előjelekre erőteljesen fékező második hat hónap következett. A…
07 jún. A nagyvárosok rovására nőtt az agglomerációk lakossága
A tavaly őszi népszámlálás adatai szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott, nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra pedig…
22 máj. Tovább romlottak a lakásvásárlási esélyek
2022-ben európai összehasonlításban is alacsony szinten alakult Magyarországon a felépült új lakások száma, és 2023-ban sem számíthatunk a kínálat érdemi bővülésére. A lakásárak enyhén, mintegy…
18 máj. Egymást előzgetve drágulnak az új és a használt lakások
A használt lakások árszínvonalának ismételt felzárkózására utalnak a KSH korábbi és legfrissebb lakáspiaci árindexei, bár utóbbi adatai még csak előzetesek. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint…
11 máj. Igen szerényre sikerült az idei első negyedév az építőiparban
Nagyon alacsony Aktivitás-Kezdés jellemezte a hazai építőipart 2023 első negyedévében, mindössze 374 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.…
09 máj. Mit várnak az építőipari szereplők 2023-ra?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022. évben milyen változásokat hoztak a piaci…
04 máj. Így néz ki az árakban a lakáspiaci fordulat
A KSH, valamint az MNB minap közzétett, 2022. IV. negyedévi lakásárindex jelentéseiben már részletesebben is megmutatkozik a tavalyi lakáspiaci fordulat természete. Az OTP Ingatlanpont szakértője…
25 ápr. Lassan nő a lakáshitelek iránti érdeklődés
Tavaly jelentősen csökkent a hitelből lakást vásárlók aránya, de mutatkoznak pozitív jelei annak, hogy a vásárlók egy része visszatérhet a lakáshitelekhez.
19 ápr. Szinte megállt az árnövekedés az újlakáspiacon
Kevesebb új lakás épül Budapesten, a kereslet visszaesése miatt a újépítésű lakások négyzetméterárának emelkedése lassult, szinte megállt 2023 első negyedévében - közölte az Otthon Centrum,…
19 ápr. Miből újítsunk fel?
Hosszú évek óta a szükségesnél jóval kevesebb a lakáskorszerűsítés valósul meg Magyarországon. Ennek ellenére a lakásépítési ágazat tavaly kezdődött visszaesésében még a felújítások hozták a…

További statisztikák, elemzések

Sajtószoba

2023.05.11. Mi történik, és van-e baj a budapesti agglomerációban?

2023.05.05. Nem lesz kötelező az energetikai tanúsítvány lakáseladáskor

2023.05.04. Komoly kihívások a lakásfejlesztéseknél

2023.04.27. Magyar fejlesztések a családok energiaszegénységének csökkentésére

2023.04.26. Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához

2023.04.19. Miből újítsunk fel?

2023.03.30. Jelentősen bővült a lakásállomány az elmúlt évtizedben

2023.03.29. Megnyílt a Construma: jobb és elérhető lakásokra van szükség

2023.03.27. Már épülnek a jövő társasházai Budapesten

2023.03.23. Megtorpantak a korszerűsítések, kivárnak a tulajdonosok

2023.02.22. Nehéz körülmények között kell talpon maradnia a lakáspiacnak

2022.12.29. Több lejáró lakástámogatást is meghosszabbított a Kormány

2022.12.20. Még az idén kiderül az otthonteremtési támogatások sorsa

2022.11.30. Pánikfelújítás helyett bízzunk a szakemberekben

2022.11.17. Szűkül a lakáspiac, de egyelőre nem lesz új zöldhitel

2022.11.14. Energetikai felújítási támogatás és zöldhitel kellene leginkább a lakáspiacra

2022.11.04. A lakástámogatások fenntartásával elkerülhető a lakásszektor drasztikus visszaesése

2022.10.24. Hamarosan kiderül az otthonfelújítási támogatás sorsa

2022.10.11. Nagy Márton: "Új állami lakáspolitika szükséges"

2022.09.08. Az otthonok korszerűsítésének támogatása létfontosságú Magyarország számára

2022.08.30. Támogatjuk a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását

2022.07.29. Az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések támogatása létfontosságú Magyarország számára

2022.07.14. Több lehet a garancia nélküli, feketén végzett kivitelezés a kata módosítása után

2022.07.07. A lakásépítés a klímacélokat és a gazdaságot is támogatja

2022.06.30. „Most a lakáspiac túlélése a tét”

2022.05.16. Kihez tartoznak majd a lakásépítési és felújítási támogatások?

2022.05.05. A családok és az építőipar számára is létkérdés a támogatások fenntartása

2022.02.24. A támogatások fenntartása biztosíthatja a lakásállomány minőségi megújítását

2021.12.13. A szakemberképzés kulcsfontosságú a lakástámogatások sikeréhez

2021.11.24. Lakástámogatások: a hosszú távú kiszámíthatóság és az energiahatékonyság a jó irány

2021.11.17. A támogatási programok begyújtották a rakétákat a lakásépítéseknek

2021.11.04. A kormányzati intézkedések hatására újra lendületet kaphatnak a lakásépítések

2021.10.28. Az otthonfelújítási támogatás és az áfakedvezmények meghosszabbítását javasolja a TLE

2021.07.29. Az otthonteremtési intézkedések hatására tovább nőnek a lakásépítési számok

2021.07.08. Zöld lakáshitel

2021.05.05. Fontos lenne hosszú távon fenntartani a kedvező lakásépítési trendet

2021.03.04. Építőipari projektek működése

2021.02.24. Az otthonteremtési támogatásokkal elérhető lehet az évi 40 ezer lakásépítés

2020.11.05. A bejelentett otthonteremtési támogatások valós esélyt nyújtanak a lakásépítések felfutására

2020.10.08. 5%-os lakásáfa: csúcsra járatás vagy kiszámíthatóság?

2020.10.08. Szükséges az áfacsökkentés a lakásépítések felfutásához

2020.09.30. Kerekasztal az otthonteremtési programokról a Construmán és online élőben

2020.09.17. Kamatmentes hitel új lakásokra

2020.07.30. Konszolidáció vagy újabb hullámvasút a lakásépítéseknél?

2020.07.03. Az építőipar továbbra is fontos húzóágazat

2020.06.23. Nyírbátor hisz a bérlakásokban, és fel is építi őket

2020.05.06. Húzóágazat lesz-e a lakásépítés?

2020.04.03. Lakásépítések a GDP-ben és a válságkezelésben

2020.04.02. A bérlakásépítés lehet az egyik eszköz a válságból való kilábalásra

2020.04.01. Fontos a hazai építőanyagipari kapacitások megvédése

1. oldal / 3

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Feliratkozás

Tudta-e?

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés