A szakember köszöntőjében kitért az építőipar nehézségeire. Hangsúlyozta, hogy az előző év során az építőipar teljesítménye 5 százalékkal csökkent, azonban a 7386,7 milliárd forintos teljesítménnyel a szektor mégis jelentős eredményt ért el. A 2023-as évről elmondta még, hogy drasztikusan romlott a piaci elégedettség, ami nem is csoda, hiszen 23,5 százalékkal csökkent a rendelésállomány, és - bár a KSH számai szebb képet mutatnak - az év végére létszámkibocsátóvá vált az ágazat. Nem segíti az ágazat munkáját az sem, hogy a két új építésgazdasággal kapcsolatos törvénynek még mindig nem jelentek meg a végrehajtási rendeletei.
Az idei évben még biztosan csökkenés lesz Koji szerint, a kérdés az, hogy egy- vagy kétszámjegyű. Jelentősen árérzékenyek a megrendelők, azért erős verseny van a piacon. Ez a hatékonyság növelésére kényszeríti a vállalkozókat. Ennek semmiképpen sem az irreálisan alacsony árazás a megfelelő módja, és a költségcsökkentés is nehéz az áremelkedések miatt, ezért inkább a digitalizáció és a technológia fejlesztésével, valamint a szakmai képzettség javításával, valamint az egész értéklánc hatékonyságnövelésével kellene foglalkozni.
„Az a véleményünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank túlságosan óvatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot. Ilyen kamatszintek mellett a vállalkozó nem veszi fel a hitelt, hogy abból szerszámot vegyen, vagy éppenséggel egy nagyobb projektet előfinanszírozzon és a lakosság sem veszi fel a hitelt, hogy felújítson vagy lakást építsen. Tehát amíg ez 5 százalék alá nem megy, addig nekünk a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája borzasztóan nehéz helyzetet teremt” – fejtette ki Koji László.
Arról is beszélt, hogy veszélyezteti a hazai építőipar pozícióit a nagy külföldi beruházásoknál kialakult "párhuzamos építőipar", vagyis az, hogy a távol-keleti és török beruházók a gyárépítésekhez külföldről hozzák az építőanyagot és a kivitelező munkaerőt is.
Koji László bízik benne, hogy rövid időn belül bejelenti a Kormány és elindul az otthonfelújítási program, ami, ha az ÉVOSZ javaslatai szerint valósul meg, legalább 150 milliárd forintos kerettel, kedvezményes hitel formájában elsődlegesen az energiamegtakarítást célozza majd.
Juhász Attila, az Újház Zrt. vezérigazgatója, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint az elmúlt év inflációs nyomása jelentős kihívást jelentett az építőipar számára. A magas kamatszintek miatt sokan óvatosak voltak a hitelfelvétellel, ami visszafogta a piaci aktivitást. Azonban a szakember optimista 2024-es évvel kapcsolatban, várakozásai szerint mérsékelten javulni fognak a külső gazdasági feltételek. Az inflációs környezet javulása mellett az árak csökkenése és a szakemberhiány csökkenése kedvező fordulatot hozhat.
Juhász Attila ismertette az Újház legfrissebb kutatását, amely szerint a megkérdezettek 80 százaléka tervez valamilyen építési tevékenységet a közeljövőben, és ezen válaszadók több mint fele építési vállalkozót is bevonna. 44 százalékuk az első, 56 százalékuk a második félévben kezdené a munkálatokat. Mindez azt mutatja, hogy vannak, akik építkezni akarnak, tehát lesznek megrendelések.
Ezt támasztja alá Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetőjének tapasztalatai is: „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat.
Az Újház kutatása arra is kitért, mi foglalkoztatja leginkább a megrendelőket, mitől tartanak, hol keresnek kivitelezőt, mi az elsődleges választási szempont. Eszerint a megrendelők sorrendben attól tartanak leginkább, hogy a vállalkozó
- hitegeti őket és nem tartja be a vállalt határidőt,
- nem tartja a kialkudott árat,
- eltűnik és nem veszi fel a telefont,
- alacsony minőségű anyagokat használ.
Az is kiderült, hogy elsősorban ismerős ajánlásával keresnek kivitelezőt, de fontos a kereskedők és a gyártó cégek javaslata is. Mindenesetre a választás elsődleges szempontja nem az ár, hanem a megbízhatóság. A referencia és az ajánlás volt ugyanis az első arra a kérdésre, hogy milyen szempontok szerint választanak építőipari szakembert. Azonban a továbbiakban felsorolt munkadíj, garanciavállalás, az árajánlat átláthatósága és a személyes benyomás, szimpátia sem elhanyagolható szempontok, ami megmutatja, miben kell javulniuk a szakembereknek a versenyben - hívta fel a figyelmet Juhász Attila.
A Mapei Kft. által szervezett eseményen 800 építőipari szakember gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat, elősegítve ezzel a szakma fejlődését és a szakemberek közötti kapcsolatépítést.
A találkozón átadták az Év Szakembere Díjakat, amelyekre rekordszámú, 156 pályázat érkezett. A díjazottak között szerepel Havasi Viktor, a lakossági projekt és a medence, valamint wellnesshelyiségek kategóriában; Kalmár Zoltán a nem lakáscélú projekt kategóriában; Jankovics Attila a nagylapos burkolás kategóriában és Kiss Ferenc, aki a pályakezdők közül bizonyult a legjobbnak.
A szakembertalálkozó szakmai előadásokkal, alkalmazástechnikai bemutatókkal, workshopokkal és szakmai vásárral biztosított lehetőséget a résztvevőknek az új ismeretek elsajátítására és a szakmai kapcsolatok bővítésére, tovább erősítve az építőipari szakma közösségét és elősegítve annak fejlődését.
