2025-ben 12.062 új lakás épült, 9,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28.081 volt, 37%-kal több, mint 2024-ben – olvasható a KSH friss jelentésében – olvasható a KSH friss jelentésében.
TLE- közlemény – A számokból jól látszik, hogy már 2025-ben elindultak az új társasház-építési projektek az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt státuszú beruházások révén. Ugyan a lakásátadások számában ez nem látszik még, de az építési kedv látványosan emelkedett a tavalyi második félévben.
A 2026-ban elindított Lakhatási tőkeprogram mellett elsősorban a kiemelt státuszú beruházások és az idén bevezetendő, de már tavaly bejelentett társasházi építményi jog intézménye felpörgette a lakóberuházásokat, és mostanra 15-20 ezer otthon startos lakás építése kezdődött meg.
Ez a fordulat a korábbi évek kifejezetten gyenge lakásépítési számai után egyértelműen pozitív, ugyanakkor kulcskérdés, hogy a felfutás hoz-e valóban megfizethető új lakásokat a piacra. Emellett az is kockázat lehet, hogy a nagyon rövid idő alatt megvalósuló, tömeges kivitelezés mellett érvényesülnek-e a minőségi követelmények, és mindez nem jár-e együtt túlzsúfolt beépítéssel, aránytalanul sok kis alapterületű lakással.
A szeptemberben elindult Otthon Start Program (OSP), amely fix 3% kamatozású lakáshitelt biztosít az otthonteremtéshez 2025 utolsó negyedévében jelentős keresletet és áremelkedést generált a lakáspiacon. Egylőre elsősorban a használt lakások piacát mozgatta meg a támogatás, hiszen az új lakások kínálata még meglehetősen gyenge, és a programnak megfelelő használt lakások gyorsan fogytak – mostanra több mint 25 ezer OSP-hitelt folyósítottak a bankok.
Ezért volt rendkívüli jelentőségük a lakásépítések növelését ösztönző, fent hivatkozottprogramoknak. Ezek hatására, ahogy várható volt, már az év végén beindultak a társasházépítések, és számos olyan beruházás kapott kiemelt státuszt Budapesten és egyes nagyvárosokban, amely a legalább 70 százalékban az Otthon Start programnak megfelelő (vagyis négyzetméterára legfeljebb 1,5 millió forint), 250 lakás feletti fejlesztéseket támogatja. Ugyan a most elinduló társasházépítésekből legkorábban 2026-2027-ben lesznek átadott lakások, de a társasházi építményi jog bevezetésével várhatóan idén márciustól már a tervezőasztalról lekötött OSP-lakásokra is felvehető lesz támogatott lakáshitel.
A családiház-építések számát növelheti a zártkerti művelés alól kivont ingatlanok beépíthetőségének engedélyezése, hiszen így sok, jellemzően kisebb méretű zártkerti telek is kiszámíthatóbb jogi keretek között válhat ténylegesen beépíthetővé, ami bővíti az elérhető építési telkek körét, csökkenti a jogbizonytalanságot, és emiatt több tulajdonos/vevő mer belevágni családi ház építésébe.
Ezek, a hitelprogrammal összekapcsolt fejlesztések szerencsés esetben kiegyensúlyozott szintű lakáskínálat-növekedést hozhatnak a következő években, ami kedvező lenne mind az árak alakulása, mind az építőipari kapacitások kihasználásának szempontjából. Bár ezek a programok most lendületbe hozták a lakásépítéseket, tartós hatásuk csak akkor lesz, ha a program hosszabb távon kiszámítható marad.
Ha a tavalyi támogatások a 2026 évben is megmaradnak, valóban hozzájárulhatnak a lakásmennyiség növeléséhez, a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is. Tény, hogy sokféle és érdemi lakástámogatási intézkedés került bevezetésre az utóbbi időben.
Mindehhez hozzátartozik azonban, hogy a hazai lakásállomány minőség megújításához a sürgős beavatkozásokon túl fontos lenne egy, legalább középtávú lakásstratégia kialakítása és az azzal koherens intézkedések és stabil támogatási rendszer felállítása.
Lakástámogatások 2026
Az Otthon Start Program 3%-os 50 millió forintos lakáshitele új vagy használt lakás, illetve családi ház, tanya megvásárlására, valamint építésére kérhető.
A közszolgálatban dolgozók otthontámogatása lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére felhasználható évi egymillió forintos támogatása 2026. január 1-től igényelhető.
A Csok Plusz vállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre 2,5-50 millió forint összeggel. A kibővített falusi csok (600 ezer – 15 millió forint) és a mellé 3%-os kamattal felvehető kölcsön a preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára.
A 2025 januárjában egyszerűsített feltételekkel újraindított energetikai otthonfelújítási programot 2007 előtt épült családi házakra, illetve friss lakcímbejelentések után lehet kérni, amelynek teljes finanszírozási összege saját forrásból (önerőből), 5+5 millió forint kamatmentes kölcsönből és vissza nem térítendő támogatásból áll. A kistelepüléseken igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás is, amely 3+3 millió forinttal segíti a családi házak felújítását.
A lakóingatlanok energetikai felújítását támogatja az EKR-szabályozás, amellyel nem csak a padlásfödém-szigetelések, hanem az összetettebb korszerűsítési beruházások – homlokzatszigetelés, a nyílászáró-csere, fűtési rendszer korszerűsítése – is megvalósulhatnak családi házakban és társasházakban is. Az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással.
A SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része továbbra is használható lakásfelújítási, -szépítési cikkek vásárlására.
A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. A 35 év alatti fiataloknak nyújt havi 150 ezer forintos támogatást a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is lakáshitel-törlesztésre vagy lakbér fizetésére. Utóbbi hiteltörlesztésre és lakbérre is felhasználható. Megjelent már olyan banki akció is, amelyben saját termékként kínálják az 5%-os zöld lakáshitelt szélesebb korosztály számára.
A lakásépítések legjelentősebb ösztönzője továbbra is az 5%-os lakásáfa, amely a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítés igényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.
Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Kínálat oldali lakástámogatások 2026
A lakáspiac kínálati oldala kapott támogatást a márciusban elindult tőkeprogrammal, amelyben a Kormány 300 milliárd forintot biztosít ingatlanalapok számára megfizethető lakások, bérlakások, valamint kollégiumi férőhelyek építésére, fejlesztésére.
Ezen kívül a 250 egységnél nagyobb lakásfejlesztési projektek kiemelt státuszt kaphatnak, ha a teljes állomány 70 százaléka megfelel az Otthon Start program követelményeinek.
Várhatóan 2026 márciusától lép hatályba a társasházi építményi jog jogintézménye, amely lehetővé teszi, hogy pl. Otthon Start vagy CSOK Plusz hitelt felvevő lakásvásárlók már az építés közben is jogilag védett vagyoni értéket szerezhessenek a megvásárlandó lakásra. Így a bankok korábban és kiszámíthatóbban tudnak hitelt folyósítani, mivel a vevő jogilag védett pozícióval rendelkezik már az építés alatt, illetve az új jogintézmény ösztönzőleg hathat az új társasházi projektek finanszírozására, mert a vevők támogatott hitellel, akár építés alatt is fizethetnek, ami javíthatja a projekt likviditását.
2026. január 14-től módosultak a zártkerti művelés alól kivett földrészletekre vonatkozó rendelkezések, amely – az önkormányzatok együttműködésével – több zártkerti telek válik reálisan beépíthetővé, illetve könnyebben megnyithatóvá lakófunkcióra.
A tőkeprogram hatására a következő években várhatóan nőni fog a bérlakáskínálat is, ami moderálhatja a bérleti díjakat, azonban továbbra sem várható, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű megfizethető bérlakás lesz a nagyvárosokban.
Ezért továbbra is javasoljuk egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni. Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgyek mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
A hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges források biztosítása érdekében is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe. Ez a kérdés különösen időszerű most, amikor éppen zajlik az EU következő költségvetési ciklusának tervezése, és a tagállamoknak most van lehetőségük jelezni, mire kérnek forrásokat a következő években.
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások tervezhetőségéhez, megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely tartalmazza az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
*
A KSH szerint 2025-ben:
- 12.062 lakást vettek használatba, 9,3%-kal kevesebbet, mint az előző évben.
- A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 26, a községekben 6,6%-kal kevesebb lakás épült, mint 2024-ben. Csak a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma (8,9%). Bár a főváros súlya kissé mérséklődött, továbbra is itt épült fel az új lakások közel egyharmada.
- A lakásépítés területi koncentrációja a fővároson belül is erős. Budapest 3949 új lakásának 62%-a négy kerületben épült fel: a XIII. kerületben 732, a IX. kerületben 636, a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben pedig 458 új lakást vettek használatba.
- Pest régió 8,2, Dél-Dunántúl 8,8 és Nyugat-Dunántúl 3,9%-os növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma az előző évihez képest. Mindössze néhány nagyobb településen épült nagyobb számú új lakás, a megyeszékhelyek közül Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), továbbá Siófokon (287) és Keszthelyen (226).
- A természetes személyek által épített lakások aránya 38%-ról 36%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 61%-ról 64%-ra nőtt az előző évihez képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 6,5%-a lakóparkban található.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 95,6 m2-re mérséklődött 2024-hez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 71,3 m2 volt.
- Az értékesítési céllal épített lakások aránya 64, a saját használatra építetteké 34% volt, ez az összetétel az értékesítésre szánt lakások javára módosult 3,0 százalékponttal.
- Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28.081 volt, 37%-kal több, mint egy évvel korábban.
- Budapesten összesen 10.959 lakás építésére adtak engedélyt, 56%-kal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 71%-a három kerületben fog megvalósulni. A XI. kerületben 4247 engedélyt adtak ki, ezt követi a XIII. kerület 2054 és a X. kerület 1458 engedélyezett lakással.
- 2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13%-kal nőtt az engedélyezett lakások száma.
- A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen 926 és Szeged 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.
- Az előző évihez képest az ország összes régiójában emelkedett az építési engedélyek alapján építendő lakások száma. A legmagasabb regionális növekedést Dél-Alföld mutatta (76%), ezt követte Budapest (56%), majd Közép-Dunántúl (49%).
- Az építtetők az esetek 27%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
- Az egy évvel korábbinál 18%-kal több, összesen 10.228 lakóépületre adtak ki építési engedélyt. A létesítendő nem lakóépületek száma 2975 volt, 16%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.Részletes elemzésünk alább letölthető.
