Ígylakunk-interjú – Akár 200 ezer vagy még több ingatlan felújítása is megvalósulhat a következő két és fél évben az EKR-szabályozást érintő tegnapi törvénymódosítás eredményeképpen – nyilatkozta az Ígylakunknak Szalai Gyula, az MVM Energiahatékonysági Irodájának vezetője. Arról is beszélgettünk, milyen korszerűsítéseket milyen költséggel végezhetünk el, és hová fordulhat segítségért ez ügyben az ingatlantulajdonos.
Ígylakunk: Az év második felétől újra berobbanhatnak a lakossági energiahatékonysági korszerűsítések, amit a piac is nagyon vár. Mire számíthatunk a mostani jogszabályváltozással?
Szalai Gyula: Az EKR eddig is sikertörténet volt, de az első négy évében nem a lakóépület-állomány volt a fókuszban, hanem az ipar és a logisztika. Azonban a jogalkotó most felismerte, hogy a lakó- és középület-állomány korszerűsítése kiemelten fontos, és kiválóan beilleszthető az EKR-logikába. Erre az elmúlt egy évben már volt gyakorlat, hiszen 40 000 családi ház padlásszigetelése tudott megvalósulni.
Az EKR az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény mostani módosításával tehát új irányt vesz. Ez üdvözlendő, mert több évtizedes adóssága a mindenkori szabályozásnak, hogy ezt a területet a lehető legnagyobb mértékben támogassa. Egyébként erre irányulnak azok a meglévő szakpolitikai intézkedések is, mint az otthonfelújítási program, a vidéki otthonfelújítási program stb. is.
Természetesen ezt a piac is üdvözli. Kitörési pontot jelenthet az építőiparnak, amely az elmúlt időszakban rendkívül visszafogott megrendelésállománnyal működött, illetve működik. Ebben várható jelentős elmozdulás egyrészt az építőanyag-gyártók és -kereskedők, másrészt a kivitelezők, közöttük is elsősorban a mikro- és kisvállalkozók számára.
Nagyon nagy lépés lehet ez a magyarországi elöregedett lakóépület-állomány és az ugyancsak rossz állapotban lévő középület-állomány energetikai megújítására. Természetesen Magyarországon legalább 1,5-2 millió lakóépület érett meg az energetikai felújításra, de azért a most várható hullámban is már jól látható mennyiség korszerűsítése remélhető.
Ugyan az EKR-ről beszélve általában a padlásszigetelést szokták kiemelni, hiszen ebben volt egy nagy felfutás tavaly, és ez várhatóan folytatódni is fog, mivel ez egy nagyon gyorsan elvégezhető beruházás, de már ezzel is már jelentős energiamegtakarítást lehet elérni. Ugyanakkor talán lehet bízni abban, hogy ez tovább tud szélesedni az összetettebb korszerűsítésekre, az esztétikai pluszt is jelentő homlokzatszigetelésre, a nyílászáró-cserére, vagy akár a fűtési rendszer korszerűsítésére is.
Az energiamegtakarításon túl arról is szó van, hogy az ingatlan értéke összességében növekedni tud ezekkel a beruházásokkal.
Azt is ki kell emelni, hogy ebből a programból nincsenek kizárva a társasházak sem. Ott is van bőven feladat. Igaz esetükben a födémszigetelés kevésbé markáns terület, ám bőven vannak olyan energiahatékonysági beruházási feladatok – homlokzatszigetelés, fűtési rendszerek korszerűsítése –, ami szintén bevonható ebbe a rendszerbe.
Ígylakunk: Aki elvégezte már a padlásfödém szigetelését, az további energiamegtakarítási felújítási beruházásokat is hasonlóan elszámoltathat az EKR-ben?
Szalai Gyula: Igen, természetesen ő is folytathatja így a korszerűsítést. Az EKR-logikában az a lényeg, hogy egy meglévő állapotról egy új állapotra kell eljuttatni az épületet. A meglévő állapot és az új állapot energiafelhasználása közti különbség az, ami hitelesíthető energiamegtakarításként. Ez egy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amelyet az EKR-kötelezettek megvásárolnak.
Tulajdonképpen ebben a programban a finanszírozást maguk az EKR-kötelezettek teszik bele. Nem külső forrásból, hanem a kötelezettek ezt kigazdálkodják a saját működésük során. Ezt finanszírozza ezt az egész rendszert, a felújításokat.
A kötelezettek az energiakereskedők, az egyetemes lakossági szolgáltatók és az üzemanyag kereskedők. Az ő kötelezettségük eltérő mértékben növekszik: az üzemanyagkereskedőké nem változik, az energiakereskedők és az egyetemes lakossági szolgáltatók esetében majdnem háromszorosára emelkedik a 2025-26-ban, aztán 2027-ben ez csökken 1%-ra, de ez még mindig duplája lesz a mostaninak.
Röviden szólva ez egy piaci logika is, és egy nagyon helyes kormányzati döntés van mögötte. A kormány felismerte, hogy ez a piaci mechanizmus jó, ezt érdemes megtartani, sőt fokozni.
Mindez nagyon jelentős feladatot ró az építőiparra, az építőanyag-kereskedelemre, a kivitelezőkre . A kötelezettségek mértékének a növekedése dinamikus felfutást vetít előre, egy nagyon dinamikus kereslettel az építőanyagok iránt, nyilván elsősorban az itt kulcsszerepet játszó szigetelőanyagokra, segédanyagokra stb. És több száz, akár ezres nagyságrendben jelent majd munkát a kivitelező mikro- és kisvállalkozásoknak.
Nagyon fontos lesz az ellátási lánc gördülékenysége, ami ezt az egészet ki tudja szolgálni.
Ígylakunk: Szóba került a katalógusjegyzék frissítése is. Ez miért volt szükséges, illetve mi várható ezzel kapcsolatban?
Szalai Gyula: A katalógus frissítésére konkrétan még várni kell, ez majd a rendeleti szintű szabályozásban lesz benne, de nagyon fontos része a rendszer javításának.
Ez a sztenderd katalógus tulajdonképpen egy összetett dokumentáció, amely egyrészről leírja a technológiákat, valamint a hozzá tartozó számítási módszertanokat, illetve az elszámolható megtakarításokat szintetizálja. Elengedhetetlen, hogy egységes és irányított elszámolási környezet tudjon kialakulni, ami lehetővé teszi a megtakarítási eredmények pontos és tömeges auditálását, illetve szabályozott környezetet biztosít, hogy elkerülhetőek legyenek a visszaélések.
Nagyon fontos elem, hogy megjelenik a felhasználható anyagokra vonatkozó minőségi elvárás, tehát, hogy csak a megfelelő mutatókkal rendelkező, az ÉMI által minősített anyagokat lehessen beépíteni.
Ugyancsak lényeges, hogy a jegyzékben ne csak az egyes technológiák ne csak külön jelenjenek meg, hanem az összetett vagy a komplexebb felújításokra is adjon választ. Így pl. ha valaki a födémszigetelés kombinálja homlokzatszigeteléssel, nyílászáró-cserével vagy hőszivattyús hűtő-fűtő rendszer beépítésével, akkor erre is legyen útmutatás és egységes számítási módszer.
Ígylakunk: Ez a frissítés mikorra várható?
Szalai Gyula: Ennek nagyon gyorsan meg kellene érkeznie, mert a részletszabályok technikai értelemben ebben lesznek. A realitás az szerintem a nyár eleje-közepe, esetleg az ősz eleje.
Természetesen katalógus most is létezik, viszont bizonyos hitelesítéseket a törvény szerint már az új katalógus szerint kell elvégezni. Itt a frissített változatának a nyilvánosságra hozatalról van szó, amelyben ezek a módszertanok már újra vannak gondolva, esetleg kiszélesítve.
Nagyon jó, hogy van piaci szándék, építőanyag, kivitelezői kapacitás a felújításokra, de a hogyant és számítási módot ez a dokumentum fogja leírni. Fontos, hogy ez jól is sikerüljön, mert ez a megvalósítás sikerének a kulcsa. Ehhez jó hátteret ad, hogy a katalógusalkotás most az Energiaügyi Minisztérium hatáskörébe került, akik nagyon szorosan együttműködnek az ÉVOSZ-szal, az auditorokkal és a szakmai műhelyekkel.
Lényeges, hogy a bizonytalanság mielőbb meszűnjön ezzel kapcsolatba, és a szakemberek tudjanak erre támaszkodni. Ennek hiányában a folyamatok jelentősen lassulnak. Az építőiparban a nyári és az őszi egy fontos munkaidőszak, jó lenne, ha már a következő tél előtt újra beindulnának a felújítások.
Ígylakunk: Néhány éves távlatban mennyi korszerűsítést hozhat majd ez a program?
Szalai Gyula: A következő 2-2,5 évben lehet számítani a mostani szabályozás szerint a felújítások meredek felfutásával. Ezt a kötelezettségek növelésének mennyiségéből lehet látni. Azonban elképzelhető, hogy ha ezzel program nagyon sikeres lesz, akkor a döntéshozó esetleg újra felfelé fogja módosítani az elvárásokat.
Azért jó, hogy itt a következő két évben lesz egy nagyobb mértékű felújítási hullám, mert ha előre hozzuk a megtakarításokat, akkor a megtakarítások évről évre kumuláltan összeadódnak. Minél előbb elvégezzük ezeket a beruházásokat, annál jobban hasznosulnak.
Ehhez kapcsolódik az a változás is a jogszabályban, hogy csak a hosszú távú energiamegtakarítást jelentő beruházásokat támogatják ezentúl.
A törvénymódosítás további új eleme, hogy ösztönzi a minőségi, hosszú élettartamú megoldásokat. A hat évnél rövidebb élettartamú beruházásokhoz tartozó hitelesített energiamegtakarítások főszabály szerint nagyon korlátozottan számolhatók el az EKR-ben. Ezzel az új jogszabály szinte kizárja a rövidtávú megtakarításokat eredményező intézkedéseket, és a hangsúlyt a tartós hatású beruházásokra helyezi (ilyen tartós megoldás például az épületszigetelés vagy a nyílászárócsere, szemben egy perlátor vagy izzócserével).
2030-ig tart ez az elszámolási ciklus, amelyben a nemzetállamok az Európai Unió felé elszámolják a megtakarításait. Az EKR nagyon jelentős, de csak egy része annak az energiahatékonysági vállalásnak, amit Magyarország tett. A teljes megtakarítás a célnak több mint a negyedét tudja produkálni, ráadásul úgy, hogy ez egy piaci mechanizmus.
Ígylakunk: Hová fordulhat az az ingatlantulajdonos, aki belefogna a felújításba és élni akar az EKR adta elszámolással?
Szalai Gyula: Várhatóan lesznek nagy integrátorok, akik megyénként vagy régiónként össze fogják ezeket az igényeket. A nagy kötelezettek jellemzően nem közvetlenül szerződnek a végfelhasználókkal, hanem nagy integrátorokat versenyeztetnek és választanak ki, hogy ezeket a folyamatokat segítsék.
Ezek az integrátorok lehetnek nagy kereskedelmi bankok, építőanyag-kereskedők, lehetnek akár településenként is olyan regisztrációs pontok, ahol esetleg az önkormányzatok vagy helyi szervezetek, kivitelezők is bekapcsolódhatnak ebbe a folyamatba.
Érdemes – főleg a komplex beruházások esetén – olyan nagy integrátorokhoz fordulni, ahol nemcsak ezeket az ingyenes lehetőségeket, hanem akár más támogatási forrásokat is elérhetnek, ahol segítenek a szerződéskötésben, az építőanyagok kiválasztásában is.
Jó hír a törvényt illetően, hogy az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással, amennyiben a programok végrehajtó hatósága a feltételek meghatározásánál lehetővé teszi azok elszámolhatóságát az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során is.
Fontos, hogy olyan közvetítőkhöz forduljon a tulajdonos, aki regisztrálva van az ÉMI-nél. Így biztosan nem fut kóklerek karjaiba.
Ígylakunk: A várakozások szerint a padlásfödém-szigetelés továbbra is ingyenes lehet a tulajdonosok számára, de mire számíthatnak a komolyabb beruházássoknál, mondjuk a homlokzati hőszigetelésnél vagy az ablakcserénél?
Szalai Gyula: Már a tavalyi évben is volt, hogy 50% kedvezményt adtak homlokzati hőszigetelésre. Az idén már a nyílászáró-csere is megjelent ebben a rendszerben, tehát olcsóbban jött ki a beruházás. Arra számítok, hogy ez a kedvezmény megmarad, akár tovább is nő, és adott esetben más elemeknél is megjelenik jelentős kedvezmény.
Aki a földgáz- vagy vegyestüzelésű kazánját mondjuk hőszivattyús hűtő-fűtő berendezésre cserélné, ott is megnyílhat ez a lehetőség, és már hallani jelentős kedvezményekről.
Ígylakunk: Eljöhet megint az a pont, amikor a kötelezettségek az óriási kereslet miatt elfogynak?
Szalai Gyula: Elméletben lehet, hiszen ez így volt tavaly ősszel is. De azért ez a megemelt keret már nagyon jelentős mennyiség.
Ha teljes országos kötelezettséget mondjuk 75%-ban lakossági beruházásokra kellene végrehajtani – itt a pontos mértéket majd a végrehajtási rendelet fogja megmondani –, akkor akár 200 000 vagy annál is több ingatlant felújítása lehetne megvalósítható. Nyilván ezek nem egyforma mélységű felújítások, és ez nem rövid idő alatt valósul meg.
Mindenesetre ez nagyon jelentős nagyságrend – soha nem volt ilyen mértékű állami program.
És, ha jogalkotó majd úgy értékeli, hogy ez egy jó program, akkor miért ne folytathatná tovább.
Korábbi interjúink a témában: Megmozgathatja a felújítási piacot a várható jogszabálymódosítás
