Ígylakunk-interjú – Lezárult a társadalmi egyeztetés az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) szabályait érintő módosítások tervezetéről. A várható átalakításról és azok a lakossági energiahatékonysági beruházásokra gyakorolt hatásairól kérdeztünk szakértőket.
- Az egyeztetésre bocsátott normaszöveg szerint 2025-től 2027 végéig 1,4%-ra emelnék az energiaszolgáltatók és -kereskedők energiamegtakarítási kötelezettségének éves mértékét, az üzemanyag-forgalmazókra vonatkozó kötelezettség mértéke maradna 0,5%-on. Majd 2028-tól 2035-ig visszaállna a rendszer a jelenlegi 0,5 százalékos szintre minden kötelezett esetén.
- Szintén jelentős változás lenne, hogy csak a legalább 6 éves élettartamot elérő beavatkozásokból származó hitelesített energiamegtakarításokat (HEM) lehet majd elismertetni és értékesíteni az EKR-rendszerben.
Az Energiaügyi Minisztérium kapcsolódó közleménye szerint az EKR javasolt átszabásával hatékonyabban segítheti a tartós megtakarítást eredményező beruházásokat, célzottan támogathatja a magyar családokat otthonaik felújításában, a rezsiterhek további mérséklésében, akár már 2025. év második felétől.
Arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség a jogszabály módosítására, Szalai Gyula, az MVM Energiahatékonysági Irodájának vezetője kifejtette: „a változás egyik oka, hogy a nemzetállami energiahatékonysági céljaink, amelyek egyébként a Nemzeti Energia- és Klímatervben meg vannak határozva, teljesítése zökkenőmentes legyen. A kitűzött cél 10 éves ciklusban nagyságrendileg 400 petajoule. Másrészt felismerte a kormány, hogy kívánatos lenne lakossági és közintézményi épületállomány energiahatékonyságán javítani. Ez a két vektor egy irányba mutat. Ez indokolja az EKR-kötelezettségek növelését, ami az új jogszabálymódosítási tervezetben szerepel. Egyszerűen szólva, hogy több hitelesített energiamegtakarítást (HEM) lehessen elszámolni.”
„A rövidebb hatású beavatkozások várható tiltásával kapcsolatban azt kell megérteni, mit jelet halmozott energiamegtakarítás. Ezek olyan energiamegtakarítási formák, amelyek nem csak egyszer jelentkeznek. Nemcsak éven belül vagy egy-két évig lesz általuk kevesebb az energiafelhasználás, hanem az adott intézkedés vagy beruházás végrehajtásán keresztül évről évre, hosszú éveken, akár évtizedeken át képesek megtakarítást produkálni. Ilyen például az épületenergetikai korszerűsítés, hiszen amikor elvégzünk egy ilyen korszerűsítést, akkor utána sok éven át eredményez megtakarítást. Ezeket kell támogatni elsősorban. Ezért fontos, hogy a jogalkotó a jogszabály által kizárja a rövid életű megtakarításokat, és inkább a hosszabb hatásúakat ösztönözze” – magyarázta Szalai Gyula.
Tavaly beindult, majd elakadt
Juhász Attila az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a jogszabály gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy tavaly jelent meg az EKR-rendszer adta lehetőség az ingyenes padlásfödém-szigetelésre. Becslésük szerint megközelítőleg 30 ezer családi ház ingyenes padlásfödém-szigetelése történt meg 2024-ben. „Az volt nagy hatással ennek a számosságára, hogy ingyenessé tudták tenni a lakosság számára. Ez úgy volt lehetséges, hogy az energiamegtakarítások során keletkeztetett HEM-eknek, azaz hitelesített energiamegtakarításoknak az értéke magasabb volt, mint amennyibe konkrétan az anyag, a kivitelezési és egyéb járulékos költségek kerültek. Ez annyira beindult, hogy az építőanyag-kereskedelem nem is volt valójában felkészült erre az óriási rohamra, szeptembertől kezdve hiányok kezdtek kialakulni, illetve több hetes várakozás volt az üveggyapotra, amit ehhez a szolgáltatáshoz kapcsolódóan leginkább kerestek.” – magyarázta Juhász Attila.
Mint mondta, az első ilyen ingyenes padlásfödém-szigetelés 2024 februárjában valósult meg, és valóban lehetett hallani olyan eseteket, hogy leterítették a szigetelést, majd felszedték továbbvitték egy másik épületre, bár ezeknek a számossága megítélésünk szerint nem volt meghatározó. „Kiindulva abból, hogy mekkora forgalmat generált a gyártóknak a tavalyi évben, valószínűsíthető, hogy ezeknek a beruházásoknak a többsége valóban megvalósult, és a szigetelőanyagok beépítésre kerültek az épületekbe” – tette hozzá.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) 2025. szeptember 20-i rendeletmódosításában a korábbi 25 cm-es elvárt vastagság helyett 30 cm-re növelték a födémszigetelés kötelező vastagságát. Ugyancsak kötelezővé tették az alsó párazáró és a felső védőfólia használatát. A visszaélések visszaszorítására a továbbiakban bevezették, hogy az ingyenes padlásfödém-szigeteléseket hitelesítő auditorok kötelezően minden tizedik épületet, ahol megvalósult ilyen beruházás, kötelesek ellenőrizni. Ez jelentős javulást hozott ennek a szolgáltatásnak a minőségben.
Tavaly az is problémát okozott, hogy az a kötelezettségi keret, amit az energiaszolgáltatóknak előírtak, véges volt, és olyan mennyiségű HEM keletkezett, hogy elfogyott az energiaszolgáltatók ilyen irányú kötelezettsége, és nem tudtak többet vásárolni. Ezt a kötelezettséget tervezik megemelni a soron következő időszakban.
Ezzel kapcsolatban Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének (MCSTE) elnöke úgy nyilatkozott, örül, hogy megemelik az energiamegtakarítási kötelezettségek mértékét, de nagy kérdés, hogy a HEM-ek ára hogyan fog alakulni. „A nagy energiaszolgáltatók már megvették a kötelezettségeiket 3000 Ft / gigajoule áron, most még kell venniük majd, hogy a megemelt mennyiséget teljesítsék, reméljük, hogy ennek lesz árfelhajtó hatása. Tavaly sokan betáraztak HEM-ekből, és kérdés, ha most egyszerre akarják eladni, az majd merrefelé viszi az árakat”.
Egyetért azzal, hogy kivezessék a szemléletformáló kampányokat a HEM-ek értékesítéséből Ugyanakkor fontosnak tartja a szemléletformálást azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet energiahatékonyan működtetni egy házat, energiahatékonysági beruházást végezni stb. Erre szükséges lenne pénzt fordítani.
Juhász Attila hangsúlyozta, hogy azért is üdvözlik a várható jogszabályváltozást, mert amennyiben azt valóban bevezetik, akkor számításuk szerint akár 100 ezer ingatlan ingyenes hőszigetelése is megvalósulhat. „Fontos kiemelni azt is, hogy ezek a szigetelések nem feltétlenül csak födémszigetelést jelenthetnek, hanem minden olyan jellegű hőszigetelési munkát, ahol a korábbi állapothoz képest valós energiát lehet megtakarítani. Ilyen lehet például homlokzatszigetelés, de akár ilyen lehet a homlokzati nyílászárók cseréje, vagy egy régi típusú gázkazánnak hőszivattyúra cserélése. Ezt mind lehet hitelesíteni, illetve elszámolni ebben az EKR programban” – mondta
Azért is terjedt el elsősorban a födémszigetelés mint leggyakrabban használt szigetelési forma, mert erre van egy úgynevezett katalógusszámítás. Ez egyfajta ökölszámot jelent ebben az elszámolásban, így nem szükséges az ilyen típusú felújítási munkálatoknál minden esetben energetikus helyszíni szakvéleménye, ami fel tudja gyorsítani a folyamatot, és jelentősen költséghatékonyabbá tudja tenni.
Juhász Attila azt is kiemelte, hogy e program keretei között nagyon sok vidéki, gazdaságilag elmaradott térségben is le tudták szigetelni a födémet, ahol ezt saját erőből nem tudták volna megtenni, így ez a felújítási forma valóban nagyon jó helyre került.
Mélyfelújítás vs. födémszigetelés
Gulyás István úgy fogalmazott, hogy az EKR-nek az lenne a lényege, hogy a kormányzati források helyett a kötelezettek szálljanak be az energiamegtakarítási beruházások finanszírozásába. „Alapvetően ez jó konstrukció lenne, hogyha hosszú távra gondolkodnának, mert nagy mennyiségű családi házat lehetne energiahatékonnyá tenni mélyfelújítással.
Az ingyenes lehetőség ugyan fellendíti a piacot, de elviszi a fókuszt. Kérdés, hogy hoz majd megint egy padlásfödém-szigetelési dömpinget és mást nem, vagy pedig elindul egy komplex mélyfelújítási folyamat. Én azt gondolom inkább az előbbi. Sokan azt gondolják, hogy a padlásfödém-szigeteléssel letudták ezt a témát, és már minden rendben van.
Azt továbbra sem értem, hogy a katalógusértékkel az elszámolásnál miért 0,46 GJ/nm áron számolják a padlásfödém-hőszigetelésnél, a homlokzati hőszigetelés pedig 0,27 és 0,37 között van a fal, illetve a szigetelés vastagságától függően. Miért ér többet a padlásfödém-hőszigetelés, ami kb. 10% energiamegtakarítást hoz? Szerintem, kb. 0,25 GJ/nm-t kellene érnie. Ezzel szemben a homlokzati szigetelés 35-45% energiamegtakarítást is tud hozni.
A katalógusértékekkel az a probléma, hogy elviszik a fókuszt. A HEM-eknél két irány van, az egyik, hogy készítünk egy energetikai tanúsítványt felmérve a meglévő állapotot és egy tervezett állapotot, sorra vesszük azokat a műszaki paramétereket energetikailag, amelyekkel a ház jobb lehet, és kijön egy összesített gigajoule érték a megtakarítási lehetőségre. (az új energetikai tanúsítványban ez jól kiemelve látszik)
Ha csomagban csinálnánk, akkor nem csak a padlásfödémet lehetne szigetelni, hanem akár a homlokzatot is, cserélni a nyílászárókat, kazánt, akár a világítástechnikát is. Ehhez azt kellene, ahogy az energetikai otthonfelújítási támogatásnál is, egy olyan szakértő, aki összefogja az egészet, összerakja azt a csomagot, amivel az adott háznál az optimális megtakarítást el lehet érni az ügyfél számára.
Ez azért fontos, mert ha van 200 GJ megtakarításom – amit egy mélyfelújításnál mindenképpen el lehet érni -, és azt 10.000 Ft-jával el tudom adni úgy, hogy abban már az auditálás is benne van, (13.000 Ft az eladási ár abból 3000 az auditálási költsége, tehát 10.000 marad), akkor az 2 millió Ft önerő lehet egy mélyfelújításban. Ez egy 15 milliós felújításnál 13%, ami már jelentős összeg. A legtöbb felújítás éppen azért indul el nehezen, mert nincs meg az embereknek az önerő. Úgy látom, hogy most padlásfödémenként legalább 100.000 Ft-ot- kidobunk az ablakon, ami jobban is hasznosulhatna.
Továbbra is azt mondom, és a tanulmányom is erről szól, hogy a teljeskörű felújítást kellene támogatni, és az az abból létrejövő HEM-eket a valós gigajoule értékek, és nem a katalógus értékek alapján kellene elszámolni.
Egyébként az energiatanúsítványokat is úgy módosították, hogy mindenki számára érthető legyen, hogy különböző szintű felújítással mennyi megtakarítás érhető el. Így, ha ezt nézzük és nem a katalógusértéket, akkor ki lehet választani az optimális variációt, ami itt anyagilag is tud vállalni az ügyfél.
Az én modellem éppen arról szólna, hogy nagy mennyiségű mélyfelújítás történjen, ne csak tüneti kezelésnek minősíthető padlásfödém-szigetelés. Persze ez is több mint a semmi, de ez nem fog akkora energiamegtakarítási volument hozni mint, amennyit a mélyfelújítások hozhatnának. Összességében azt gondolom, hogy az a cél, amit a kormány kitűzött, ezekkel a változtatásokkal sem lesz elérhető.” – zárta az MCSTE elnöke.
Jó lehet mindenkinek
Juhász Attila arra számít, hogy a soron következő néhány hétben a Parlament elfogadja az energiaszolgáltatók EKR-kötelezettségének emelését, ami fel fogja pezsdíteni a hazai építőipart. Mint mondta, az építőanyag-kereskedelmi piac üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek hatással vannak arra, hogy az építőipar, azon belül az építőanyagok iránti kereslet növekedjen, és az építőipari szakembereknek minél több munkájuk legyen.
„Erre nagyon nagy szükség van, hiszen az építőipar most nem a legjobb időszakát éli, és ez nyilván munkát ad a kivitelezőknek, a kereskedőknek – a lakosságnak pedig valós segítség ahhoz, hogy energiát tudjanak megtakarítani. Megítélésünk szerint ez az igazi rezsicsökkentés.” – húzta alá az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Szalai Gyula mindenesetre arra intett, hogy fontos megvárni a jogszabálymódosítás végleges szövegét. „A piac nagyon várja ezt a módosítást, de még nem tudjuk, hogy valójában, hogy fog kinézni, ne fűtsük feleslegesen a várakozásokat, így is éppen elég bizonytalanság van a piacon. Tavaly ősszel már volt egy felfokozott piaci várakozás, akkor nem érkezett meg a kötelezettségnövelés. Talán most majd igen, de erre csak akkor szabad üzletileg tervezni, ha elfogadták a jogszabálymódosítást.” – fogalmazott az MVM irodavezetője.
Korábbi cikkünk a témában:
Óriási potenciál van a korszerűsítésben – ki kellene használni
