A Zöld építés hete épületbejárásai közé bekerült a most épülő Marina City, amely egyszerre járul hozzá Budapest lakásállományának energiahatékony megújulásához, a Duna-part élhetőségének növeléséhez és a városi közösségi terek gazdagításához. A projekt példát mutat arra, hogyan lehet a környezettudatos technológiát, a fenntartható várostervezést és az otthonteremtést összehangolni.
A HuGBC Zöld építés hete rendezvénysorozata keretében meglátogatott Marina City beruházást egy olyan nagyszabású, hosszútávú városnegyed-megújító projekt, ami egy évtizedek óta elhanyagolt, rozsdaövezeti terület revitalizálásával valósul meg, a Duna észak-pesti partján, összesen 14 hektáron. A tervek szerint a következő években több ütemben összesen több mint 2500, a Dunára és a budai hegyekre panorámás lakás épül fel.
A lakóházak a fővárosban eddig nem látott formavilágot képviselnek: a felfelé szélesedő, kehelyszerű tömegformálásnak köszönhetően a felsőbb emeleteken egyre tágasabb otthonok kapnak helyet, a zárószinten pedig luxusszínvonalú penthouse-lakásokat alakítanak ki.
A Cordia, illetve a Futureal-csoport alapítása óta elkötelezett az elhanyagolt városnegyedek megújítása iránt. Az ikonikus Corvin Sétány mellett a cégcsoport jegyzi a Dél-Buda Városközpont fejlesztését is, ahol Magyarország első okos bevásárló- és szórakoztatóközpontját, az Etele Plaza-t és a Budapest One irodaházat építették fel, de külföldön is több városnegyed-revitalizációs projekt zajlik.
Közhely, hogy szükség van a hazai lakásállomány megújulására, mégpedig energiatakarékos épületekkel. A Marina City épületei nulla lokális kibocsátásúak lesznek, energiahatékonyság szempontjából messze a szabályozási követelmények és a versenytársak előtt járnak. Ez egyrészt következik a vállalatcsoport fenntarthatósági törekvéseiből, de egyre inkább erősödnek a vevők ezzel kapcsolatos elvárásai is.
A Cordia vizsgálatai szerint egy épület teljes életciklusát tekintve a karbonlábnyom leghatékonyabban az üzemeltetés időszakában csökkenthető. Egy mai átlagos épület karbonlábnyomáért legnagyobb mértékben a használata során történő emisszió felelős, ennek három alappillére pedig
- a hőveszteség minimalizálása (kiváló hőszigetelő anyagok és nyílászárók beépítésével, hőhídmentes csomópontok kialakításával),
- a megújuló energiafelhasználáson alapuló, saját fejlesztésű hűtési-fűtési rendszer alkalmazása, valamint
- az energiaelosztást optimalizáló energiamenedzsment-rendszer.
A hőmérséklet-szabályozás és a melegvíz előállítása 100%-ban megújuló hőszivattyús rendszerek segítségével valósul meg, amelyek a levegő és a földhő energiafelhasználására épülnek. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek kazánok, nincs gázfelhasználás, nincs helyi égéstermékből származó szén-dioxidkibocsátás: a hőszivattyúk a talajszondákhoz kapcsolódnak, és a talajból nyert hőt használják fűtéshez és hűtéshez, illetve a használatimelegvíz-ellátást is ezeknek a rendszereknek a segítségével oldják meg.
A Cordia energetikai standardjei szigorúbbak a hivatalos előírásoknál, így egyrészt a fűtési/melegvíz-előállítási költségek – a jelenlegi árakon – nem haladják meg négyzetméterenként az 1000 forintot egy évben, másrészt pedig energetikai szempontból az így épült otthonok évtizedek múltán is a legjobbak között lesznek Magyarországon.
Mindemellett fontos, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a nagy volumenű, városi beépítés a leginkább környezettudatos. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a beruházás nem átminősített mezőgazdasági vagy külterületen valósul meg, hanem a város eddig alulhasznosított, ugyanakkor jó infrastrukturális és közlekedési kapcsolatokkal rendelkező részén, vagyis nem kell embereket, árukat nagyobb távolságokra utaztatni nap mint nap.
Szintén fontos, hogy a magas, pontszerű beépítés teszi lehetővé a nagyméretű zöldterületek kialakítását, szemben gyakorlatilag az összes többi fővárosi fejlesztéssel. A Marina City alaptézise tehát, hogy minél kisebb alapterületet foglaljanak el az épületek, hiszen amennyiben egy 27 százalékos beépítésnél közel kétszer olyan magas épületek jönnek létre, mint egy 50 százalékosnál, akkor feleakkora terület elfoglalására van szükség ugyanahhoz a volumenhez, ezáltal másfélszeresére nő a zöldfelület. Ez a Marina City esetében azt jelenti, hogy 9 hektáros, autómentes, bárki által látogatható zöldterület jöhet létre, számos közösségi funkcióval.
Budapest egyik legnagyobb természeti értéke a Duna, ám a folyó csak viszonylag kevés helyen közelíthető meg bárki számára zavartalanul. A Marina City ezen változtatva – az ott lakókon túl – Budapest egészét is szolgálja majd, hiszen egy, eddig a közösség elől nagyobb részt elzárt parti területet ad vissza a városnak, így illeszkedve annak szövetébe. Ennek érdekében egyrészt a fejlesztés során 1,2 kilométerrel hosszabbítják meg az észak-pesti Duna-parti sétányt: ez a fővárosiak kedvelt közösségi tere, a Római-part hosszának felel meg.
A Marina City ezen túl a 15 perces város koncepciójába is illeszkedik, vagyis számos szolgáltatás és bevásárlási lehetőség helyben elérhető, miközben a közösségi közlekedési kapcsolatok szintén kiválóak, beleértve a közvetlen metrókapcsolatot is. A területen új óvoda és önkormányzati iroda épül, a negyed lakóit és dolgozóit pedig saját, kül- és beltéri medencékkel, fitness- és wellness-központtal is ellátott Klubház várja, amely a főváros legnagyobb ilyen, közösségi funkciókat ellátó létesítménye lesz.
