Magyarország sereghajtó lett Európában a lakásépítések terén: míg Írországban, Lengyelországban és Ausztriában tízezer lakosra 50–57 új lakás jutott 2024-ben, nálunk mindössze 14. A lakásállomány megújulása drámaian lassú, a jelenlegi építési szint mellett több mint 400 évbe telne a teljes állomány cserélődése, ami messze elmarad a kívánatos szinttől.
Nemrégiben publikálta a 2024-es évre vonatkozó összesített lakáspiaci adatait – több helyen európai összehasonlításban – a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok már eddig is ismertek voltak, de így tematikusan, ábrákon megjelenítve különösen mellbevágóak például a lakásállomány megújulására vonatkozó statisztikák.
2024-ben 8709 új lakás épült magyarországon, 19%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14.551 volt, ami 2,3%-kal maradt el a 2023. évitől. A tízezer főre jutó lakásépítések száma 14 volt 2024-ben.
Magyarországon a lakásépítések száma erősen hullámzó volt az elmúlt negyedszázadban: 2004-ben érte el a csúcsot, amikor tízezer lakosra 43,4 új lakás jutott, majd a 2008-as válság után mélypontra, 2013-ra 7,4-re esett vissza. A 2016 utáni állami támogatások új lendületet adtak az építkezéseknek, de 2020 után ismét csökkenés indult, 2024-re már csak 13,9 lakás épült tízezer főre vetítve. Az adatok jól mutatják, hogy a lakásépítés érzékenyen reagál a gazdasági környezet és a támogatási rendszerek változásaira.
Régióbeli és néhány más európai országgal öszehasnonlítva ezek a számok még rosszabbul mutatnak mind a lakosságszámhoz, mind a lakásállományhoz viszonyítva.
A magyarországi lakásépítés a vizsgált országok közül hazánkban volt a legalacsonyabb 2024-ben. A mutató értéke Írországban (57), Lengyelországban (55) és Ausztriában (51) volt a legmagasabb. Magyarországon tízezer főre vetítve 14 lakást építettek, és 21 lakás építését tervezték. A kelet-közép-európai országok közül Lengyelországban kiemelkedő (55) volt a népességarányos lakásépítés, ráadásul a vizsgált európai országok közül tízezer lakosra vetítve itt adták ki a legtöbb építési engedélyt is (78-at).
A lakásépítésben erőteljes szezonalitás figyelhető meg, az építtetők többsége általában az év utolsó három hónapjában adta át az elkészült épületet. 2020 végén az épületenergetikai előírások várt szigorítása miatt még inkább felerősödött ez a tendencia, majd az ezt követő években a lakásépítések számának év végi ingadozása enyhült. 2023-ban az előző évinél 9, 2024-ben 29 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba.
Az építési engedélyek számát elsősorban a szabályozási környezetre való gyors reagálás alakította. 2020-ban a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság és a 27%-ra emelkedő lakásáfa fékezte az építési kedvet. 2021-ben visszatért az 5%-os áfa, ami hozzájárult az építési engedélyek számának 2022 végéig megfigyelhető gyors emelkedéséhez. 2023-ban 39, 2024-ben 4,7%-kal esett vissza a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző évihez képest. Az építési kedv csökkenésében a lakáshitelek kamatterhei mellett a magas építési költségek is szerepet játszottak – írja a KSH elemzése.
Az új építésű lakások 2024-ben is elsősorban a budapesti agglomerációban, a nagyobb vidéki városokban és vonzáskörzetükben koncentrálódtak. Emellett a lakásépítések száma kiugró volt a balatoni térségben és az északnyugati határ menti településeken.
Nagy számban adtak át új lakásokat a főváros XI. és XIII. kerületében, a megyei jogú városok közül Kecskeméten, Nyíregyházán, Szegeden és Székesfehérváron. A balatoni települések közül e téren Siófok emelkedik ki. Ezenkívül főleg agglomerációs településeken (Érd, Kerepes, Dabas, Monor, Vác), továbbá a Győr-Moson-Sopron vármegyei Mosonmagyaróváron és a környékbeli kisebb településeken is magas volt az építések száma.
Ugyanakkor a magyarországi települések 73%-ában nem épült új lakás 2024-ben.
A KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványa szerint 2025 I. negyedévében országos átlagban tízezer lakosra 2,8 lakásépítés jutott Magyarországon. Az újonnan épült lakások száma 15 vármegyében még ennél is kevesebb volt. Az országos átlagot mindössze Budapest, valamint Somogy, Pest, Zala és Veszprém vármegye haladta meg.
Az MNB 2025 májusi Lakáspiaci jelentésének adatai néhol kicsit eltérő számokat mutatnak, de a lényeg ugyanaz: Magyarország a régió és Európa után kullog a lakásállomány megújításában.
A lakásállományhoz képesti 1%-os újlakás-építés jelenti azt, hogy a lakásállomány százévente megújul. Tekintettel a hazai lakásállományra (közel 4,5 millió darab), évi legalább 40 ezer lakásépítésre lenne szükség. A 2020-as 28.208 db lakásépítés (ami 150 évenkénti megújulást jelent) jelentős előrelépés volt a korábbi évekhez képest (2016-ban több mint 500, 2018-ban csaknem 300 évenkéntimegújulást mutatott), ám ahhoz, hogy a lakásállomány megújulása folyamatos legyen, ennek hosszú távon nem szabadna csökkennie, sőt további növekedés lenne kívánatos. Ezzel számolva a 2024-es évi 13.295-ös lakásépítési szám 340 évenkénti megújulást jelent.
A lakásállomány éves megújulási aránya és az ezer főre jutó lakásépítés Európában (forrás: MNB Lakáspiaci jelentés, 2025. május)
Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. 2024-ben ez az érték 0,29 volt Magyarországon. A 2025. I. féléves lakásépítési adatok szerint a megújulási arány most mintegy 450 év.
