Hosszú távra tervez, de a napi munkaerőproblémákkal kell mindenekelőtt megküzdenie a győri Nemak gyárnak, hasonlóan más nagy hazai iparvállalathoz – erősítette meg Szilasi Tamás a cég képviselője a nemrégiben tartott bérlakáskonferencián. A kerekasztalbeszélgetés résztvevői a problémák felvetésén túl megoldási lehetőségeket is felvillantottak.
A Nemak Győr Kft. társadalmi felelősségvállalás és duális képzés vezetője elmondta: már beruházásokat akadályoz meg, hogy Győrben és környékén nincs munkaerő. A cég már aktívan foglalkozik a következő generációk megnyerésével, iskolákba, sőt óvodákba is elmennek, hogy felkeltség a gyerekek érdeklődését a szakma iránt – hiszen 15-20 évre előre gondolkodnak. Ugyanakkor a jelen problémáinak megoldása nélkül kár a jövőről álmodozni. Most a munkaerőhiány és az óriási fluktuáció okoz problémát – nyilván nem csak a Nemaknál, nem csak Győrben.
Kulinyi Márton foglalkoztatási szakértő felhívta a figyelmet, hogy a statisztikák szerint 2015-2016-ban Észak- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon megtorpant a gazdasági növekedés, míg Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön folytatódott az évi 14-18 százalékos növekedés. Ez azzal függ össze, hogy míg az utóbbi térségekben van még szabad munkaerő, a középső és nyugati országrészben annak hiánya már a fejlődést akadályozza.
Keleten tehát van mobilizálható munkaerő, kérdés, hogy hogyan lehet őket tartós átköltözésre bírni.
Szilasi Tamás elmondta, hogy a képzett munkaerőt egyre nagyobb számban kell szakképzetlenekkel és bérelt munkaerővel pótolniuk, ami a minőségi problémákon túl bérezési kérdéseket is felvet. A bérelt munkásoknak, akik az állásban lévőkhöz hasonló bért kapnak, a lakhatásukat is biztosítania kell a munkáltatónak. Anyagilag tehát előnyben vannak, nem is akarnak elköteleződni, könnyen továbbállnak, ráadásul család nélkül szörföznek a munkahelyek között, így bizonytalan munkaerőt jelentenek a vállalatnak.
Mit ajánlanak?
Ahhoz azonban, hogy a biztonságos, hosszú távú munkát kereső, ezért akár áttelepülni is hajlandó családokat megnyerjék vonzó ajánlatot kell tennie a munkáltatónak. Ebben volna kulcsszerepe az elérhető költségű, jó minőségű bérlakásoknak. Ami biztos, ha minden bérprémium elmegy lakhatásra, akkor még nem mozdulnak a családok az ország másik végére.
Az ingázás ugyanis hosszú távon nem megoldás, ez már többször bebizonyosodott. Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke felidézte, hogy Győrben kipróbálták már ezt: Észak-Kelet-Magyarországról 40 ipari szakmunkást vittel a városba át lakbértámogatással, egy év múlva már csak öten dolgoztak ott. Nem járható út a csak családfő mobilizálása, a családokat kell meggyőzni, hogy érdemes távolabb egzisztenciát teremteni.
Mivel a Nemak a jelenlegi 1200 fős állományát még bővíteni is szeretné 300 fővel élen járt annak a javaslatnak a kidolgozásában, amellyel az Audival karöltve, a győri önkormányzattal és az iparkamarával partnerségben megkeresték a kormányzatot tavaly ősszel.
Kató Aladár, aki a győri iparkamara képviseletében vett részt a bérlakásépítési javaslat összeállításában elmondta, hogy végeredményben egy háromszereplős konstrukcióval keresték meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ahol pozitív fogadtatásra találtak. A javaslat szerint az állam, a győri önkormányzat és a cégek 1/3-1/3 arányban vállalnák 300 bérlakás építésének finanszírozását. Az 50 nm-es apartmanlakásokból álló bérházak az önkormányzat tulajdonába kerülnének, az üzemeltetéssel együtt, a cégek pedig garantálnák, hogy legalább 15 éven át a dolgozóik használnák a bérlakásokat. A bérleti díj 1000 Ft/nm/hó lehetnek, amelynek kifizetéséhez támogatnák a munkavállalókat.
Ennek a megvalósításához természetesen elengedhetetlen a kormányzati szándék – hangsúlyozta Kató Aladár. Ugyanakkor kiemelte a társadalmi szervezetek, a cégek, az iparkamarák és az önkormányzatok szükséges szerepvállalását is.
Kulinyi Márton idézte azt a KSH-statisztikát, miszerint 2015-ben 35 ezer család tervezett költözést munkahelyváltoztatás miatt. Lenne tehát kinek bérlakásokat építeni a nagyvárosokban, ipari centrumokban. A mobilitási döntéshozatalban igen komoly elem a kockázatvállalás kérdése mind a dolgozó és családja, mind a cég szempontjából. Ez elsősorban a megélhetést és a lakhatást jelenti, de szerepe van a kötődésnek is. Ezért a legkönnyebben a rugalmasabb, a karrier és a kereset által jobban motivált fiatalabb korosztályt lehet megcélozni. Szilasi Tamás hozzátette: ezeken a helyeken nem csak a termelő ipar, hanem a szolgáltatási ipar is fejlődik, így a családtagok is biztosan találnak munkát.
Felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire válik kiszolgáltatottá a munkavállaló, ha a munkáltató biztosítja a lakhatást? Szilasi Tamás kifejtette: nyilván nem a próbaidő alatt tudnak tartós lakás biztosítani a dolgozóknak, de már a felvételkor sokat számítana, ha ilyen ajánlatot tehetnének. Hiszen – mint mondta – egy jó munkáltató hosszú távú foglalkoztatásra törekszik, neki is az adja a stabilitást. A tartós és az átmeneti megoldásoknak egyszerre kell jelen lenniük a rendszerben.
