Budapesten kívül még 15 vármegyében csökkent, és mindössze négyben emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenésben legnagyobb szerepe a fővárosban és a jelentős lakáspiaci súlyú vármegyék többségében tapasztalt visszaesésnek volt. Még így is Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében jutott a legtöbb új építésű lakás tízezer lakosra vetítve – derül ki a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványából.
A hazai lakásépítésekben 2022. végén megindult csökkenő tendencia 2023 IV. negyedévében ugyan növekedésbe (+13%) váltott, összességében 2023-ban az egy évvel korábbinál 9,2%-kal kevesebb, 18,6 ezer lakást vettek használatba hazánkban. Éves szinten legutóbb öt évvel korábban épült ennél kevesebb lakás az országban.
Budapesten kívül még 15 vármegyében csökkent, és mindössze 4-ben emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenésben legnagyobb szerepe a fővárosban és a jelentős lakáspiaci súlyú vármegyék többségében tapasztalt visszaesésnek volt. Ez különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (–29%), Budapesten (–3,8%), a többi városban (–2,0%) és a községekben (–8,5%) viszont enyhébb volt.
Tízezer lakosra vetítve a legtöbb új építésű lakás Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében jutott, az országos átlag egyaránt 1,9-szerese. A mutató rajtuk kívül még Pest és Somogy vármegyében haladta meg az átlagot, ugyanakkor Nógrád, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyében annak a 30%-át sem érte el.
Regionális összevetésben magasan vezet Közép-Magyarország, itt több lakás épült (56%) tavaly, mint a többi régióban összesen.
Budapesten a 2021. évi, több mint egy évtizedes csúcsot követően évről évre csökken a lakásépítések száma. 2023-ban – az országos tendenciával párhuzamosan – az egy évvel korábbinál 3,8%-kal kevesebb új lakás épült. Az országos építési szám több mint egyharmadát, összesen 6,4 ezer lakást vettek használatba a fővárosban, 35%-ukat a XIII., 16%-ukat a XI. kerületben. A Budapesten épített lakások tízezer lakosra jutó száma a vármegyék és a főváros alkotta rangsorban a legmagasabb, az országos átlag 1,9-szerese volt.
Az elmúlt évben csaknem ugyanannyi lakást adtak át családi házban, illetve többszintes többlakásos épületben.
A legtöbb családi házat Pest vármegyében építették az elmúlt évben, míg a legtöbb többszintes többlakásos épület Budapesten készült el.
A lakások többségét vállalkozók építették, Budapesten a lakások 93, Pest vármegyében 54 százaléka épült így.
Még kevesebb lakást jelez előre az alacsony építési kedv
A 2021–2022 során még emelkedő lakásépítési hajlandóság 2023-ban negyedévről negyedévre elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Összességében 2023-ban – a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján – az előző évinél 39%-kal kevesebb, 21,5 ezer új lakás építését tervezték az országban.
Éves szinten legutóbb 2015-ben volt ennél visszafogottabb a lakásépítési szándék hazánkban.
2020-ban járvány kitörésével visszaeső lakásépítési hajlandóság a kedvező piaci körülményeknek köszönhetően 2021 II. negyedévétől újra lendületet kapott, 2023 I. negyedévében azonban ismét csökkenésbe fordult a fővárosban. Összességében a 2023-ban kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (közel 8,0 ezer) 41%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A pandémia miatti 2020–2021-es mélypontot leszámítva utoljára 2015-ben adtak ki ennél kevesebb építési engedélyt a fővárosi hatóságok.
Az építési engedélyek iránti érdeklődés csökkenésében főként a lakásépítés jelentős drágulása, a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei, de a hosszabb távon elérhetővé tett kedvezményes áfa is szerepet játszott. A vármegyék között általános volt a csökkenés, csak Bács-Kiskunban élénkült és Hajdú-Biharban stagnált az építési kedv. A településtípusok közül a községekben (–43%) és a fővárosban (–41%) volt a legnagyobb mértékű a visszaesés, de a vármegyeszékhelyeken (–28%) és a többi városban (–37%) is jóval kevesebb engedélyt adtak ki az egy évvel korábbinál.
