Az idén franciaországi Grenoble városa Európa Zöld Fővárosa. A címet az Európai Bizottság ítéli oda évente annak a városnak, amely előremutató erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására.
A Európa Zöld Fővárosa címet az Európai Bizottság hozta létre és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda. A címmel 600 ezer eurós díj jár.
A Bizottság célja, hogy ösztönözze a városokat a zöldebbé válásra, valamint lakóik életminőségének javítására. Mivel Európa lakosságának több mint kétharmada városokban él, a városok vezető szerepet töltenek be a környezet védelmében. A fő üzenet az, hogy az európaiaknak joguk van egészséges városi környezetben élni, és ezért a településeknek törekedniük kell egyrészt a lakosság életminőségének javítására, másrészt a globális környezeti hatás csökkentésére. A kezdeményezés jelmondata tömör, de sokatmondó: „Élhető, zöld városok”
A címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, köztük a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, az energiafelhasználás hatékonyságát.
A díjra azok a városok pályázhatnak, amelyek vezető szerepet játszanak a környezeti, szociális és gazdasági fenntarthatóságban. További feltétel, hogy a város népessége meghaladja a százezer főt (azokból az országokból, ahol nincs ilyen méretű város, a legnagyobb település pályázhat).
A nyertes városok világszerte nagyköveti szerepet töltenek be a környezetvédelem területén.
Eddig a következő tizennégy város nyerte el a címet: Stockholm (2010), Hamburg (2011), Vitoria-Gasteiz (2012), Nantes (2013), Koppenhága (2014), Bristol (2015), Ljubljana (2016), Essen (2017), Nijmegen (2018), Oslo (2019), Lisszabon (2020), Lahti (2021), Grenoble (2022). Jövőre Tallinn lesz a zöld főváros.
A korábbi évek díjazottjai
A spanyol baszkföldi Vitoria-Gasteiz a hagyományos városszövet zöldítésével nyert. Helyreállították a városközpontot körülölelő „zöld gyűrűt”, amely az idők során tönkrement. Ezzel biztosítani tudják, hogy a teljes – mintegy negyedmilliós – lakosság a lakásától legfeljebb 300 méteres távolságban zöldterületet érjen el. Különféle eszközökkel próbálják növelni a biológiai sokféleséget. Folyamatosan monitorozzák a növény- és állatvilágot, igyekeznek a zöldterületek elaprózódását megszüntetni. A krónikus vízhiányt a fogyasztás visszaszorításával és a hatékonyabb felhasználást elősegítő beruházásokkal sikerült az elmúlt évtizedben mérsékelni.
Nantes – Franciaország hatodik legnagyobb városa – sikerrel kapcsolta be a városi vérkeringésbe a zöld és kék (vizes) területeket a Loire és az Erdre folyók mentén. A város integrált közlekedéspolitikája elsősorban a tömegközlekedésre és a kerékpározásra épít, és emellett az első olyan francia város volt, amely helyreállította a villamosközlekedését. A CO2 kibocsátás csökkentésére, a levegőminőség javítására is komoly erőfeszítéseket tesznek.
2020-ban a portugál főváros, Lisszabon volt a cím viselője, amely 2050-re teljesen karbonsemleges akar lenni.A többi között a város egész területére kiterjedő jó közlekedési hálózattal, a bioépítkezésekkel, a sok zöld területtel, az energiatakarékosság-, valamint a hulladék-feldolgozás példaértékű módszereivel emelkedtek ki a pályázók közül. 2002-2014. között 50%-kal csökkentették a város károsanyag kibocsátását, 23%-kal az energiafogyasztást. 2007-2013. között 17%-kal mérsékelték a vízfogyasztást. A lakosság 93,3%-a közel lakik valamelyik közösségi közlekedési eszközhöz, ezért otthon hagyhatja autóját, és az önkormányzati autók 31%-a elektromos üzemű. 2017-ben elindították kerékpár-megosztási rendszerüket, amelynek során a flotta kétharmadát elektromos kerékpárok képezik, hogy ösztönözzék a biciklis közlekedést a város dombosabb részein. Ezen kívül támogatják az alternatív üzemanyagú járművek használatát, és a világ egyik legnagyobb villamos jármű töltőpont-hálózatával büszkélkedhetnek.
Parkok, virágos terek, kertek övezik a főváros területét: a lakosság 76%-ának található az otthonától kevesebb, mint 300 méterre zöld terület. A 2020-as évet 20 ezer fa elültetésével kezdték. A portugál főváros rendelkezik saját Biodiverzitási Akciótervvel, ami a városi ökoszisztéma és a természetvédelmi, valamint a Natura2000 területek – a Tejo folyó torkolata – megőrzését szorgalmazza. A zöld területek növelésén túl kiemelt szerep jutott a közel 1000 hektáros Monsanto Parknak is, ami egy Lisszabon területén belül található védett erdőterület.
A harmadik céliránynak a zöld növekedés folytatását és ezen belül az ökoinnováció támogatását jelölték ki. Lisszabon holisztikus várostervezési intézkedései alapvetően a víz-, hulladékgazdálkodás, a városi mobilitás, az oktatás, innováció és a foglalkoztatás területére terjednek ki.
A finn Lahti városa tavaly volt a Zöld Főváros, amely négy nagyobb célt tűzött ki maga elé a környezetvédelem területén. A 2025-re nyolcvan százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig klímasemlegessé válna. Ugyancsak az évszázad közepére kívánják megvalósítani a körkörös gazdaságot. Ennek értelmében a hulladékképzés helyett az erőforrások gazdasági rendszerbe történő visszaforgatására és újbóli felhasználására helyeznék a hangsúlyt. Stratégiájuk harmadik pillérét a természeti környezet védelme jelenti. Prioritásként nevezték meg a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a felszíni és felszín alatti vizek megóvását. Negyedik pontként, a városvezetés szintén kiemelt fontosságúnak tartja a polgárok bevonását.
2022: Grenoble
Idén Grenoble Európa Zöld Fővárosa, és az Európai Bizottság azzal indokolta a választását, hogy Grenoble vezetése elkötelezetten dolgozik azért, hogy egészségesebb várost hozzon létre a lakók számára a lakókkal közösen. A város az első francia helyi önkormányzatként fogadott el általános klímatervet még 2005-ben. Grenoble nagy hangsúlyt helyez az éghajlatváltozás mérséklésére, a fenntartható városi mobilitásra, a zajszennyezés csökkentésére, népszerűsíti a kerékpározást és sebességkorlátozásokat vezet be.
2005 óta már jelentős eredményekkel is büszkélkedhet a nagyváros, hiszen 2016-ra 25%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, és további 50%-os csökkentést tervez 2030-ig. Teljes mértékben megújuló, szén-dioxid-mentes energiát állít elő a lakosság fogyasztását kiszolgálva. A zajszennyezés elleni küzdelemben csendes területeket jelöltek ki a városban, és jelentős sebességkorlátozásokat vezettek be a városban. Az általános 30 km-es sebességkorlátozást követően a város Franciaország legnagyobb alacsony szén-dioxid kibocsátású övezetévé vált.
Grenoble egyben Franciaország egyik legfontosabb kerékpáros paradicsoma, amelyet különböző ösztönzőkkel támogatnak, így például költségtérítésekkel és a gyaloglás preferálásával. A város iskolai éttermeiben a termékek legalább 60%-át helyben vagy biogazdaságokból szerzik be, ugyanez az arány óvodák esetében 95%. A grenoble-i kertészeti központ minden évben 3,5 tonna zöldséget termel a megye különböző konyhái számára.
Grenoble 2014 óta több mint 5500 fát ültetett el. A cél most az, hogy 2030 előtt további 10 000 fát ültessenek el. A nagyvárosi távhőhálózat, amely Párizs után a második legnagyobb Franciaországban, 80%-ban megújuló energiát használ. Már több mint 200 000 lakos hasznosítja újra az élelmiszer-hulladékot, vagy otthon teszi ezt meg, hogy komposztot készítsen.
A Bizottság közleménye szerint Grenoble Európa egyik legegészségesebb helyévé vált az elmúlt években. A város elsősorban a zöldítésére irányuló beruházásoknak köszönhetően nyerte el az uniós díjat. Önkormányzata többek között arra ösztönözte a lakosokat, hogy maguk is telepítsenek városi kerteket a használaton kívüli városrészekben.
A város nagy hangsúlyt helyez az éghajlatváltozás mérséklésére, a fenntartható városi mobilitásra, a zajszennyezés csökkentésére, népszerűsíti a kerékpározást és sebességkorlátozásokat vezet be. Grenoble volt az első francia város, mely klímatervet fogadott el 2005-ben. Tizenegy év alatt 25 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, és azon dolgozik, hogy 2030-ra 50 százalékos csökkentést érjen el.
Korábban két magyar város Budapest és Pécs is pályázott a címre, egyelőre még egyetlen magyar város sem került fel Európa Zöld Fővárosai közé.
