A többi között a címben szereplő kérdést is feltettük a kormány által meghirdetett Lakhatási Tőkeprogramot kezelő Nemzeti Tőkeholdingnak (NTH). Arra is kíváncsiak voltunk, milyen projektekkel jelentkeztek az alapkezelők a múlt héten lezárult pályázatra.
A pályázat eredményeiről kiadott közlemény szerint a program keretében az ingatlanalapok az elnyert tőkejuttatást ingatlanbefektetésekre fordíthatják. Ez pontosan azt jelenti, hogy az alapkezelők a tőkejuttatást 100%-ban magyarországi ingatlanok (lakások, bérlakások, valamint kollégiumi épületek) építésére, fejlesztésére vagy megvásárlására fordíthatják.
A korábbi közlemény szerint összesen 20 piaci alapkezelő 23 alapja adta le jelentkezését, közülük 19 felelt meg a kiírt követelményeknek.
Mint megtudtuk a beérkezett pályázatok a piaci igényeket tükrözik vissza, így azok legnagyobb része lakások, kisebb részük kollégiumok és bérlakások fejlesztési terveinek megvalósítására irányul.
A lakáskínálat bővítését támogató tőkeprogram végül 100 milliárd forinttal megemelt, 300 milliárd forintos keretösszeggel indul el. A megvalósítási szakasz még az idén elkezdődik, 2-3 éven belül pedig már el is készülnek az új lakóépületek, kollégiumok.
A Tőkeprogram keretében megvalósuló lakóingatlanok folyamatosan kerülnek be a piaci kínálatba – tájékoztatott az NTH.
A program a kormány 21+1 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének része, azon belül is a megfizethető lakhatást célzó pillér egyik kiemelt programelemeként lett meghirdetve. Megkérdeztük az NTH-t, hogy biztosítja, hogy a tőkeprogramban épülő lakások megfizethető lakások lesznek. Válaszukban kifejtették, hogy
„a Lakhatási Tőkeprogram közvetetten tud hatást gyakorolni a piaci árak alakulására, elsődleges célja az új lakások kínálatának bővítése, hiszen tartósan csak úgy lehet hatást gyakorolni az árakra és javítani a megfizethetőségen, ha elegendő mennyiségű lakás épül. Az árak alakulását nem könnyű előre jelezni, nem csak gazdasági tényezőket kell mérlegelni, hanem például demográfiai trendeket is. A reális várakozás, hogy az árak stagnálnak, vagy csak minimálisan nőnek, ami néhány év alatt reál-leértékelődést eredményezhet. Ha emellé a bérszínvonal emelkedését is odatesszük, máris megfizethetőbb lakáspiacot kapunk.”
Ezt kell megugrani
Ami a megfizethetőségi célt illeti, meglehetősen nagy kihívás előtt áll a program.
A lakhatás megfizethetősége a megfelelő, minőségi életet biztosító lakáskörülményekhez való hozzáférést jelenti. A Habitat for Humanity Magyarország tavalyi éves jelentésének ezt a témát feldolgozó fejezete részletesen bemutatja, hogyan csökken Magyarországon évről évre mind a lakástulajdonhoz, mind a lakásbérlethez jutás lehetősége a magas albérletárak és az EU-s szinten elszálló lakásárak miatt, amit nem követ a bruttó átlagbérek és reálbérek emelkedése.
Budapesten a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára már 2024 második felében átlépte az 1 millió forintos lélektani határt a KSH adatai alapján. Azóta pedig fokozatos drágulás jellemezte a budapesti lakáspiacot. Az ingatlan.com lakásárindexe szerint idén márciusban 18 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak éves összevetésben. Sokakat meglephet, hogy a jelentősnek mondható drágulás ellenére a budapesti lakásárak a régiós fővárosok mezőnyében viszonylag olcsónak számítanak.
A Portfolio azt is kiszámolta, hogy egy 25 éves fiatalnak akár 60 évébe is telhet, mire önerőből, hitel nélkül lakást tudna vásárolni, hiszen Budapest egyes kerületeiben akár háromszor annyiba is kerülhet egyetlen négyzetméter használt lakás, mint egy diplomás fiatal átlagbére.
