5 millió forintos összeghatárig áfa-visszatérítési támogatás jár az 5000 fő alatti kistelepüléseken (falusi csokos településeken), valamint tanyán és birtokközponton építkezőknek.
Az áfa-visszatérítést a legutóbbi rendeletmódosítás (Magyar Közlöny 2022. évi 218.) szerint 2024. december 31-ig lehet igényelni.
Az áfa-visszaigénylési támogatás gyermekvállalástól és korhatártól függetlenül igényelhető, és a falusi csokkal együtt is fel lehet használni.
Az alábbi esetlekben kérhető áfa-visszatérítés:
- új építésű lakás vásárlásánál vagy azt generálkivitelezővel építtetésénél
- saját erős építésnél,
- meglévő vagy vásárolt lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén
1. Új építésű lakásokhoz kapcsolódó adó-visszatérítés
2021. január 1-től a kész új lakást vásárlóknak, vagy azt generálkivitelezővel építtetőknek a korábbi 27% helyett csupán 5% áfát kell fizetniük. 2024. január 1-től a preferált kistelepülésen, tanyán vagy birtokközponton falusi CSOK igénybevételével új építésű ingatlant vásárló vagy generálkivitelezővel építtető családok ebből az 5%-os áfatartalomból is igényelhetnek 5 millió Ft-ig adó-visszatérítési támogatást az új otthonuk megszerzéséhez. Ezt az áfatámogatást a bankoknál lehet igényelni.
Az adó-visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.
2. Sajáterős építkezés esetén igényelhető adó-visszatérítés
A preferált kistelepülésen, tanyán vagy birtokközponton a saját erős építkezés esetén az új családi házhoz kapcsolódó kifizetett építkezési és telekár számlák 27%-os áfatartalmára legfeljebb 5 millió forint erejéig adó-visszatérítési támogatás igényelhető. (A támogatás falusi CSOK igényléstől függetlenül igénybe vehető, ám falusi CSOK igénybevétele mellett kizárólag a CSOK-kal együttesen és egyidejűleg lehet igényelni.)
Az adó-visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.
3. A bővítés, korszerűsítés esetén igényelhető adó-visszatérítési támogatás
A preferált kistelepüléseken, tanyán vagy birtokközponton használt lakóingatlan vásárlással egybekötött korszerűsítésére, bővítésére, valamint meglévő lakóingatlan korszerűsítésére és bővítésére a költségvetésben szereplő bekerülési költség megfizetéséhez, de legfeljebb 5 millió Ft-ig adó-visszatérítési támogatás igényelhető.
Az adó-visszatérítési támogatás a költségvetésben szereplő bekerülési költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.
Jogszabály: a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet.
xxx
2019-es módosítás:
Az ötszázalékos lakásáfához hasonló módon, 2023 végéig élhetnek az adó-visszatérítés lehetőségével a saját célra építkezők, akik hitelintézetükkel arra támogatási szerződést köthetnek. Ennek segítségével a számlabemutatási kötelezettség az építkezés megkezdésétől számított öt éven belül megtehető.
A 2016.02.10-én megjelent rendelet szerint:
– az építkező magánszemély (a lakóépület természetes személy építője vagy építtetője, illetve az építés helyszínéül szolgáló építési telek természetes személy tulajdonosa) igényelheti
– legfeljebb 150nm hasznos alapterületű lakás vagy legfeljebb 300nm hasznos alapterületű családi ház építése esetén,
– amennyiben ő bonyolítja le az építkezést (építőanyag-vásárlás, kivitelezők megbízása),
– egy alkalommal és egyidejűleg
o az építési telek,
o az építkezéshez felhasznált építőanyagok,
o az építési szolgáltatások után;
– 2015. január 1-jén vagy azt követően
– az igénylő nevére kiállított számláján szereplő áfa összegére
– legfeljebb 5 millió forintig,
– legkésőbb 2019.12.31-ig.
Az adóvisszatérítési támogatás a telekvásárlásra és az építkezésre csak és kizárólag egyidejűleg, együttesen vehető igénybe (amennyiben tehát a telekvásárlást követően csak néhány évvel később indul meg az építkezés, támogatás nem jár).
A támogatást nem lehet igénybe venni az olyan ingatlanokra, amelyeket egy kivitelező kulcsrakész (azaz használatbavételre és földhivatali bejegyzésre alkalmas) állapotban ad át a megrendelőnek, még abban az esetben sem, ha a teljesítéshez szükséges építési anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.
A NAV hivatalos állásfoglalása szerint az erkély, a pince, a terasz, a loggia, a tornác és a beépített tetőtér is beleszámít a lakás hasznos alapterületébe, ha fedett, és a belmagassága legalább 1,9 méter. Az NGM 2016.08.18-án megjelent tájékoztatója szerint a lakáshoz épített külső tartózkodóterek esetén elsőként azt kell vizsgálni, hogy azok fedettek-e, és belmagasságuk eléri-e az 1,9 métert. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor a terasz beleszámít az összes hasznos alapterületbe. A fedetlen vagy az 1,9 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem tartoznak ide. A tájékoztató a fedettség értelmezésénél figyelembe veszi a fedőelem funkcióját is. A többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről, fedettségről. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.
Az adó-visszatérítési támogatási igényt a hitelintézetekhez lehet benyújtani. A kérelmet a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez. A bank csak használatba vételi engedélyt megelőző számlákat fogadhatja csak el a bank és a költségvetés 70%-áról kell számlát bemutatni. A támogatási szerződés megkötésének feltétele új lakás építése esetén, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.
Ha az új lakás építése során bontott anyagokat is felhasználnak, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlabenyújtási kötelezettség 20%-át.
Az építési telekre vonatkozó visszatérítési támogatást egy összegben folyósítják a telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően. Az építkezéshez kapcsolódó adó-visszatérítés a készültségi fokkal arányosan, utólagosan, a benyújtott számlák alapján történik.
Az építkezőnek azt is igazolnia kell, hogy neki vagy házas-, esetleg élettársának 180 napja folyamatos az egészségbiztosítása (max. 15 nap megszakítással), egyiküknek sincs adótartozása, és mindketten büntetlen előéletűek.
Az igénylőnek (az utolsó visszautalt áfaösszeg kiutalása után) legalább 10 évig életvitelszerűen az új házban kell laknia.* Ezt a támogatás folyósítását követő 30 napon belül lakcímkártyával igazolni kell. Ez alatt a 10 év alatt a házon elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az államnak jelzálogjoga van, és az ingatlanra lakásbiztosítást kell kötni. **
* Kivétel: az igénybevevő más településen talált munkát és legfeljebb 5 évre odaköltözik, vagy közeli hozzátartozóját ápolja máshol.
** Kivétel: ha valaki örökléssel szerez az adott ingatlanban öröklési tulajdont vagy haszonélvezeti jogot.
Az újonnan épített lakásban kizárólag az adó-visszatérítéssel támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetében a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.
Az új lakásnak ingatlanértékbecslési szakvélemény alapján a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie.
Az igénylés személyi feltételei:
• büntetlen előélet, amelyet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni,
• az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie,
• igénylőnek társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie, mely minimum három gyermek és új ingatlan esetén két év, minden más esetben 180 nap visszamenőleg,
• kizáró ok, ha valaki az igénylést megelőző öt évben már vett igénybe lakáscélú állami támogatást, vagy támogatott hitelt, és annak szabályait megsértette, ami miatt vissza kellett fizetnie a támogatást.
Mikor kell visszafizetni a támogatást?
– Amikor – sértve a támogatási szerződést -, eladja vagy lebontja valaki a lakást,
– a család az építési szándékától eláll,
– az építési munkákat a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított 5 éven belül nem fejezi be, és azt hatóságilag nem igazolja,
– ha az igénylő valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett,
– ha a támogatásnál figyelembe vett gyermek elköltözik a lakásból,
– ha harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot kap, illetve
– ha nem lakáscélra használják az ingatlant a támogatottak. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelve vissza kell fizetni a támogatást,
– ha az előírt határidőn belül nem sikerül teljesíteni a gyermekszámra tett vállalást.
Bizonyos esetekben, ha a tulajdonviszonyokat nem a szerződésben kikötött módon intézik, válás vagy a párkapcsolat felbomlása is hasonló következményekkel jár.
Az adó-visszatérítési támogatással kapcsolatban felmerült kérdésekkel a Nemzetgazdasági Minisztérium Ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu) lehet fordulni.
