TLE-közlemény – A kormányzati lakáspolitikában hangsúlyváltás körvonalazódik: a szakminisztérium utasítása alapján önálló lakáspolitikai államtitkárság és lakáspolitikai helyettes államtitkárság jön létre. A lakhatási szakpolitika egyértelmű intézményi kereteket kap, amely felelős lesz az átfogó lakhatási és bérlakásépítési program, valamint az energetikai felújítási programok előkészítéséért.
2026 I. félévében 6278 új lakás épült, 22%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 16.588 volt, 29%-kal több, mint 2025 azonos időszakában.
A 2026. első félévi adatok a lakásépítési folyamatok kedvező fordulatát jelzik. A folytatás azonban jelentős részben attól függ, hogy az új kormány formálódó lakáspolitikája képes lesz-e tartósan erősíteni a beruházási kedvet, kiszámítható szabályozási és finanszírozási környezetet teremteni, valamint a növekvő engedélyszámokat tényleges lakásépítésekké alakítani. Meghatározó kérdés lesz a lakástámogatási rendszer jövője, az uniós források felhasználásának iránya, továbbá az, hogy a forrásokból milyen arányban jut új lakások építésére, a meglévő állomány korszerűsítésére és megfizethető bérlakások létrehozására. A kedvező statisztikai fordulat akkor válhat társadalmilag is érzékelhető eredménnyé, ha nemcsak több lakás épül, hanem érdemben bővül a szélesebb jövedelmi csoportok számára elérhető, megfizethető lakások kínálata is.
Kormányzati lakáspolitika
Megjelent a közlekedési és beruházási miniszter 2/2026. (VII. 17.) utasítása a Minisztérium szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról. Ennek értelmében hosszú évek óta első alkalommal jön létre önálló lakáspolitikai államtitkárság és lakáspolitikai helyettes államtitkárság. Ez nem pusztán szervezeti változás: jól mutatja, hogy a lakhatás ügye önálló, stratégiai jelentőségű szakpolitikai területté vált, amely egyértelmű intézményi kereteket kap. Minisztériumi információk szerint az új szervezeti egységek fő feladatai közé tartozik a megfizethető bérlakásprogramok előkészítése, a kollégiumi férőhelyek fejlesztése, az RRF-források felhasználásának megtervezése, valamint az ezekhez szükséges jogszabályi és finanszírozási környezet kialakítása, illetve olyan hosszú távú megoldások kidolgozása, amelyek érdemben javítják a megfizethető lakhatás helyzetét Magyarországon.
A hangsúlyváltás egyik kulcseleme az uniós, ezen belül az RRF-források lakásügyi felhasználása lehet. A tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésén keresztül indulhat bérlakás- és kollégiumfejlesztési program, amelyben az uniós támogatás további fejlesztői és intézményi forrásokat is mozgósíthat. A konstrukció több ezer megfizethető bérlakás és kollégiumi férőhely létrehozásához járulhat hozzá, miközben az energetikai korszerűsítésekhez és más lakhatási beruházásokhoz is új források nyílhatnak meg. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ígérete szerint a Wekerle Lakásépítési Terv tartalmazza majd a kormány a hazahozott uniós forrásokból megvalósítani szándékozott új megfizethető lakásépítési programját.
Magyar Péter miniszterelnök a készülő átfogó lakhatási és bérlakásépítési program mellett beszélt arról is, hogy a magyar lakosság még 2026-ban energetikai és otthonfelújítási pályázatokra számíthat. Ez utóbbi bejelentés a TISZA programjában már szereplő Családi Energetikai Programhoz kapcsolódhat.
A TLE által korábban szorgalmazott lakáspolitikai irányok több ponton is összhangban állnak a TISZA programjával.
Hosszú távú, kiszámítható lakásprogramot várunk
Kiemelt jelentőségűnek tartjuk, hogy a bevezetett intézkedések hosszú távon kiszámíthatók legyenek. A tervezhetőség hozzájárul az építőipari kapacitások kiegyensúlyozott kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához és fejlesztéséhez, a stabil munkahelyekhez, a szakképzési igények tervezéséhez és a minőségi építésekhez. A TLE ezért legalább 15 évre szóló lakásprogram kidolgozását javasolja, amely rögzíti az alapelveket, a lakásépítési, lakásfelújítási és bérlakásépítési célszámokat, továbbá a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Véleményünk szerint az állami lakástámogatások elengedhetetlenek a lakáskínálat bővítéséhez, a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kiegyensúlyozott kihasználásához.
A jövőbeni uniós források célzott lakásügyi felhasználása kulcsfontosságú: családi házak és többlakásos lakóépületek energetikai korszerűsítése, megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek fejlesztése, energiahatékony új lakások építésének támogatása, továbbá az ezekhez szükséges kiszámítható jogszabályi és finanszírozási környezet kialakítása.
Továbbra is javasoljuk egy állami és vállalkozói szereplőkre épülő bérlakásprogram intézményrendszerének kialakítását. Egy ilyen program – a kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tölthetne be, mérsékelhetné a lakásépítési hullámvölgyeket, és hozzájárulhatna a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépítéséhez. Az állami vagy közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer emellett segíthetné a fiatal szakemberek és családok itthon tartását, valamint a népesedési célokat. Fontos, hogy a programban érvényesüljenek a fenntarthatósági és zöldépítészeti szempontok, valamint a családok gyermekvállalásának támogatása is.
A jelenlegi legfontosabb állami lakástámogatások
Az Otthon Start Program 3%-os 50 millió forintos lakáshitele új vagy használt lakás, illetve családi ház, tanya megvásárlására, valamint építésére kérhető.
A Közszolgálatban dolgozók otthontámogatása lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére felhasználható évi egymillió forintos támogatása 2026. január 1-től igényelhető.
A Csok Plusz vállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre 2,5-50 millió forint összeggel. A kibővített falusi csok (600 ezer – 15 millió forint) és a mellé 3%-os kamattal felvehető kölcsön a preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára.
A 2025 januárjában egyszerűsített feltételekkel újraindított energetikai otthonfelújítási programot, amelyet a 2007 előtt épült családi házakra, illetve friss lakcímbejelentések után lehetett kérni, a keret kimerülése miatt leállították. A kistelepüléseken igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás 2026.06.30-ával lezárult.
A lakóingatlanok energetikai felújítását támogatja az EKR-szabályozás, amellyel nem csak a padlásfödém-szigetelések, hanem az összetettebb korszerűsítési beruházások – homlokzatszigetelés, a nyílászáró-csere, fűtési rendszer korszerűsítése – is megvalósulhatnak családi házakban és társasházakban is. Az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással.
A SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része továbbra is használható lakásfelújítási, -szépítési cikkek vásárlására.
A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. A 35 év alatti fiataloknak nyújt havi 150 ezer forintos támogatást a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is lakáshitel-törlesztésre vagy lakbér fizetésére. Utóbbi hiteltörlesztésre és lakbérre is felhasználható. Megjelent már olyan banki akció is, amelyben saját termékként kínálják az 5%-os zöld lakáshitelt szélesebb korosztály számára.
A lakásépítések legjelentősebb ösztönzője továbbra is az 5%-os lakásáfa, amely a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítés igényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.
[Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Kínálat oldali lakástámogatások 2026
A lakáspiac kínálati oldala kapott támogatást a márciusban elindult tőkeprogrammal, amelyben a Kormány 300 milliárd forintot biztosít ingatlanalapok számára megfizethető lakások, bérlakások, valamint kollégiumi férőhelyek építésére, fejlesztésére.
A 250 egységnél nagyobb lakásfejlesztési projektek kiemelt státuszt kaphatnak, ha a teljes állomány 70 százaléka megfelel az Otthon Start program követelményeinek. Ezt az intézményt a jelenlegi kormány felülvizsgálja.
2026 márciusától lépett hatályba a társasházi építményi jog jogintézménye, amely lehetővé teszi, hogy pl. Otthon Start vagy CSOK Plusz hitelt felvevő lakásvásárlók már az építés közben is jogilag védett vagyoni értéket szerezhessenek a megvásárlandó lakásra.
2026. január 14-től módosultak a zártkerti művelés alól kivett földrészletekre vonatkozó rendelkezések, amely – az önkormányzatok együttműködésével – több zártkerti telek válik reálisan beépíthetővé, illetve könnyebben megnyithatóvá lakófunkcióra.
A KSH szerint 2026 I. félévében:
- 2026 I. félévében 6278 lakást vettek használatba, ami 22%-os növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.
- A megyei jogú városokban 32, a fővárosban és a többi városban egyaránt 22, a községekben pedig 18%-kal több lakás épült, mint 2025 I. félévében.
- A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2224 új lakásának 83%-a négy kerületben épült fel: a X. kerületben 832, a XIII.-ban 476, az I.-ben 277, a XI. kerületben 272 új lakást vettek használatba.
- A megyei jogú városok közül háromban adtak át 100-nál több új lakást: Székesfehérváron (217), Kecskeméten (154) és Szegeden (122).
- Az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli lakásépítések 34 és 14%-os csökkenésén kívül minden más régióban nőtt a használatba vett lakások száma 2025 I. félévéhez képest.
- A természetes személyek által épített lakások aránya az előző év azonos időszaki 33%-áról 30%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 67%-ról 69%-ra nőtt.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 47%-a családi házban, 46%-a többszintes, többlakásos épületben, 4,1%-a lakóparkban található.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,0 m2-rel 94,5 m2-re nőtt a 2025. I. félévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 65,8 m2 volt.
- Az értékesítési céllal épített lakások aránya 68, a saját használatra építetteké 29% volt.
- Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma országosan 16 588 volt, 29%-kal több, mint egy évvel korábban. Budapesten összesen 6560 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszakit 9,5%-kal haladta meg. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 75%-a két kerületben fog megvalósulni: a XIII. kerületben 2561, a IX. kerületben 2364 lakás építését tervezik.
- A megyei jogú városokban 36, a többi városban 55, a községekben pedig 50%-kal emelkedett az engedélyezett lakásépítések száma az előző év azonos időszakihoz képest. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét, Nyíregyháza és Debrecen, 578, 498 és 349 engedélyezett lakással.
- Minden régióban nőtt az engedélyezett lakásépítések száma a 2025. I. félévihez képest, legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön (133, 86, illetve 72%-kal). A budapesti agglomerációt magába foglaló Pest régióban 35%-os volt a növekedés.
- Az építtetők az esetek 26%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
- A kiadott új építési engedélyek alapján az egy évvel korábbinál 28%-kal több, összesen 5708 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1380 volt, 1,1%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk alább letölthető.
