2025 I. félévében 5129 új lakás épült, 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43%-kal több, mint 2024 azonos időszakában – olvasható a KSH mai jelentésében.
A friss adatok azt mutatják, hogy 2025 első hat hónapjában a lakásépítési számok még csökkentek, de az építési szándék az első negyedév után ismét erősödött. Budapesten csaknem négyszer annyi lakásépítési engedélyt adtak ki, mint tavaly ilyenkor, és a megyei jogú városokban is nőtt az építési kedv.
Ez most a lakásállomány több mint 400 évenkénti megújulását jelenti. Nemzetközi összehasonlításban ez még mindig nagyon alacsony érték. Az ezer lakosra jutó lakásépítések száma 1,4 db Magyarországon, míg a környező országokban 2,7-7,7 db.
Július elején jelentette be a Kormány, hogy elindítja szeptembertől az Otthon Start programot, amelyben fix 3% kamatozású lakáshitelt biztosít az első otthon megteremtésére. A feltételeiben azóta jócskán felpuhított, véghatáridő nélküli támogatás széles réteg számára nyitja meg az otthonteremtés lehetőséget. Ezzel összevonható lesz a köztisztviselőknek néhány napja ígért évi 1 millió forintos otthontámogatás, amelyet a jogosultak lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére fordíthatnak.
Ez összecseng a Kormány tavaly ősszel bejelentett akciótervével, amelyben prioritást kaptak a lakhatási kérdések, és ígéretet tettek a fiatalok otthonteremtésének a támogatására. Az Otthon Start program várhatóan berobbantja majd a lakáspiaci keresletet, ami jelentős társasház- és családiház-építéseket generálhat a következő időszakban.
A 2025 évben rendelkezésre álló támogatások hozzájárulhatnak a megfizethető lakásmennyiség növeléséhez, a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
Ugyanakkor a hazai lakásállomány minőség megújításához a sürgős beavatkozásokon túl fontos lenne egy, legalább középtávú lakásstratégia kialakítása és az azzal koherens intézkedések és támogatási programok mielőbbi elindítása.
Lakástámogatások 2025
Az Otthon Start program 3%-os 50 millió forintos lakáshitele új vagy használt lakás, illetve családi ház, tanya megvásárlására, valamint építésére kérhető. Köztisztviselői otthontámogatás lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére.
A csok plusz vállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre. A kibővített falusi csok és a mellé felvehető kölcsön a preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára.
A januárban egyszerűsített feltételekkel újraindított energetikai otthonfelújítási programot már 2007 előtt épült családi házakra, illetve friss lakcímbejelentések után is lehet kérni, amelynek teljes finanszírozási összege saját forrásból (önerőből), kamatmentes kölcsönből és vissza nem térítendő támogatásból áll. A kistelepüléseken igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás is, amely 3+3 millió forinttal segíti a családi házak felújítását.
Nagyot lendíthet a lakóingatlanok energetikai felújításán az EKR-szabályozás áprilisi módosítása, amellyel jelentősen megemelték az elszámolható megtakarításokat. Ezzel nem csak a padlásfödém-szigetelések, hanem remélhetőleg az összetettebb korszerűsítési beruházások – homlokzatszigetelés, a nyílászáró-csere, fűtési rendszer korszerűsítése – is nagyobb számban, akár százezres nagyságrendben is megvalósulhatnak családi házakban és társasházakban is. Az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással.
Emellett a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatók felújításra és építésre, bővítésre, valamint a SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része is használható lakásfelújítási, -szépítési cikkek vásárlására.
A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. Az 5%-os zöld lakáshitel a kiemelt célcsoportként kezelt 35 év alatti fiatalokat segíti. Szintén nekik nyújt támogatást a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is lakáshitel-törlesztésre vagy lakbér fizetésére. Megjelent már olyan banki akció is, amelyben saját termékként kínálják az 5%-os zöld lakáshitelt szélesebb korosztály számára.
A lakásépítések legjelentősebb ösztönzője továbbra is az 5%-os lakásáfa, amely a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítés igényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.
[Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
A lakáspiac kínálati oldala kapott támogatást a márciusban elindult tőkeprogrammal, amelyben a Kormány 300 milliárd forintot biztosít ingatlanalapok számára megfizethető lakások, bérlakások, valamint kollégiumi férőhelyek építésére, fejlesztésére.
A tőkeprogram hatására a következő években várhatóan nőni fog a bérlakáskínálat is, ami moderálhatja a bérleti díjakat, azonban továbbra sem várható, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű megfizethető bérlakás lesz a nagyvárosokban.
Ezért továbbra is javasoljuk egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni. Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgyek mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
A hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges források biztosítása érdekében is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe. Az Európai Unió prioritásai és finanszírozási céljai között jóval nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon az európai polgárok lakáskörülményeinek a fejlesztése, az otthonteremtés, a gyermekvállalás támogatása.
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások tervezhetőségéhez, megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely tartalmazza az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
*
A KSH szerint 2025 I. félévében:
- 2025 I. félévében 5129 lakást vettek használatba, ami 15%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.
- A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 34, a községekben 17%-kal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,1%-kal) az átadott lakások száma.
- A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 1821 új lakásának csaknem fele három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 319, a IX. kerületben 379, a XI. kerületben 195 új lakást vettek használatba.
- Pest régió 1,0, továbbá Nyugat-Dunántúl 5,7%-os növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 38%-ról 33%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60%-ról 67%-ra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 41%-a többszintes, többlakásos épületben, 7,1%-a lakóparkban található.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 m2-rel 93,5 m2-re mérséklődött a 2024 első félévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 68 m2 volt.
- Az értékesítési céllal épített lakások aránya 66, a saját használatra építetteké 32% volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, 6,7 százalékponttal.
- Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12.830 volt, 43%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban nagy léptékű fővárosi beruházások álltak. Budapesten összesen 5992 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszaki 3,8-szerese. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 80%-a négy kerületben fog megvalósulni. Csupán a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, ezt a XIII., a X. és a XXI. kerület követi, együtt több mint 1300 lakással.
- A megyei jogú városokban 3,3%-kal növekedett az engedélyezett lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 17, a községekben pedig 6,1%-kal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Szeged, több mint 550 engedélyezett lakással, és bő 200 lakást engedélyeztek Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán és Pécsen is.
- Budapesten kívül még Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régióban nőtt az építési engedélyek száma, 22, illetve 122%-kal. A többi régióban az előző év azonos időszakinál kevesebb lakás építését engedélyezték. A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon történt, ahol 41, illetve 39%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első félévében.
- Az építtetők az esetek 31%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
- A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,2%-kal több, összesen 4451 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1396 volt, 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk alább letölthető.
