Már a 2022-ben épült 20.500 lakást is nagyon kevésnek tartja - a szakmával egyetértésben - a gazdaságfejlesztési minisztérium is, de idén ehhez képest is jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában. Mint nemrég kiderült, a lakáspolitikáért felelős minisztériumok kiemelten foglalkoznak a jelenlegi helyzettel, a téma biztosan a Kormány elé kerül még nyár előtt.

A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A lakásprogram elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

Az állam által meghatározott bérlakásépítési program is hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát.

Ez összhangban van azzal a családtámogatásokkal kapcsolatban elindult kormányzati innovációval, amelyben a fiatalok, illetve a hitelpiacról kiszoruló családok lakáshoz jutását segítő célzott eszközt alakítanának ki.

Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas, Budapest versenyképességének növelésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

*

A KSH szerint 2022-ben az előző évhez azonos időszakához képest:

• A 3613 új lakás többsége (61%-a) vidéken épült fel. Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42%-kal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29%-kal több, 721 lakást vettek használatba.
• A természetes személyek által épített lakások száma 7,0%-kal magasabb, a vállalkozóké 29%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65%-ra csökkent.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44%-a családi házban, 46%-a többlakásos épületben, további 7%-a lakóparkban található.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 m2-rel 95 m2-re növekedett 2022 I. negyedévéhez képest.
• Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3% volt.
• Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2%-kal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamit Észak-Alföldön, míg az ország többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt.
• Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16%-os volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
• 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45%-kal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17%-kal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető