Ígylakunk-közlemény – 2025 I. negyedévében 2704 új lakás épült, 2,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25%-kal több, mint 2024 azonos időszakában – olvasható a KSH friss jelentésében.
A KSH friss adatai azt mutatják, hogy 2025 első három hónapjában bár a lakásépítési számok még csökkentek, de az építési kedv már 25 százalékkal erősödött. Budapesten csaknem háromszor annyi lakásépítési engedélyt adtak ki, mint tavaly ilyenkor, a többi településkategóriában azonban még nem igazán indult be ez a folyamat.
A Kormány tavaly ősszel bejelentett akciótervében is már prioritást kaptak a lakhatási kérdések. Ebben fontos előrelépés a lakáskínálat bővítésének ösztönzése, valamint az évi 25 ezer lakásépítés célként való megjelölése.
A sürgős beavatkozásokon túl fontos lenne egy, legalább középtávú lakásstratégia kialakítása és az azzal koherens intézkedések és támogatási programok rögzítése.
A 2025-ben elérhető támogatások és bevezetett intézkedések hatására várhatóan élénkülnek lakásépítések, de ezek jó része – a társasházi építések többéves átfutása miatt – csak a következő években fogja érdemben megemelni az átadott lakások számát. Rövidtávon a családi házas építkezések és a lakásfelújítások pörgethetik fel a kivitelezéseket.
A csok plusz vállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre. A kibővített falusi csok és a mellé felvehető kölcsön a preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára.
A januárban egyszerűsített feltételekkel újraindított energetikai otthonfelújítási programot már 2007 előtt épült családi házakra, illetve friss lakcímbejelentések után is lehet kérni, ami jelentősen kiszélesíti a lehetőségeket. A kistelepüléseken igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás is, amely 3+3 millió forinttal segíti a családi házak felújítását.
Nagyot lendíthet a lakóingatlanok energetikai felújításán az EKR-szabályozás áprilisi módosítása, amellyel jelentősen megemelték az elszámolható megtakarításokat. Ezzel nem csak a padlásfödém-szigetelések, hanem remélhetőleg az összetettebb korszerűsítési beruházások – homlokzatszigetelés, a nyílászáró-csere, fűtési rendszer korszerűsítése – is nagyobb számban, akár százezres nagyságrendben is megvalósulhatnak családi házakban és társasházakban is. Az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással.
Emellett a nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint a SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része is átmenetileg felhasználhatóvá vált lakáscélokra. A nyugdíjpénztári tagok eddig átlagosan 2-3 milliós összeget szabadítottak fel lakáscélokra, amelyet elsősorban hiteltörlesztésre, valamint lakásfelújításra, lakásvásárlásra használtak fel.
A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. Az 5%-os zöld lakáshitel a kiemelt célcsoportként kezelt 35 év alatti fiatalokat segíti, miként a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is. Utóbbi hiteltörlesztésre és lakbérre is felhasználható. Megjelent már olyan banki akció is, amelyben saját termékként kínálják az 5%-os zöld lakáshitelt szélesebb korosztály számára.
A lakásépítések legjelentősebb ösztönzője továbbra is az 5%-os lakásáfa, amely a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítés igényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.
[Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
A lakáspiac kínálati oldala kapott támogatást a márciusban elindult tőkeprogrammal, amelyben a Kormány 300 milliárd forintot biztosít ingatlanalapok számára megfizethető lakások, bérlakások, valamint kollégiumi férőhelyek építésére, fejlesztésére. A pályázaton 20 piaci alapkezelő 19 alapja felelt meg a kiírt követelményeknek. A beérkezett pályázatok legnagyobb része lakások, kisebb részük kollégiumok és bérlakások fejlesztési terveinek megvalósítására irányul. A megvalósítási szakasz még az idén elkezdődik, 2-3 éven belül pedig már el is készülhetnek az új lakóépületek, kollégiumok.
A fenti intézkedés hatására a következő években várhatóan nőni fog a bérlakáskínálat is, ami moderálhatja a bérleti díjakat, azonban továbbra sem várható, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű megfizethető bérlakás lesz a nagyvárosokban.
Ezért továbbra is javasoljuk egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni. Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
A 2025 évben rendelkezésre álló támogatások hozzájárulhatnak a megfizethető lakásmennyiség növeléséhez, a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
A hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges források biztosítása érdekében is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság, illetve a frissen kinevezett lakhatási biztos felé, hogy a megfizethető és fenntartható lakhatás támogatására márciusban bejelentett uniós finanszírozási programból minél gyorsabban rendelkezésre álljanak források a tagországok számára. Ezen túlmenően az Európai Uniónak érdemi forrásokat kellene biztosítani a lakásfelújítások ösztönzésére is mind támogatás, mind kamatmentes hitelkonstrukciók formájában.
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely tartalmazza az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
*
A KSH szerint 2025 I. negyedévében:
- 2025 I. negyedévében 2704 lakást vettek használatba, ami 2,7%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest. A fővárosban 7,4%-kal kevesebb, mindössze 843 lakás épült. A megyei jogú városokban 33%-kal kevesebb lakást építettek, együttes számuk még a fővárosi új lakások felét sem érte el. A kisebb településeken viszont több lakást adtak át, mint egy évvel korábban: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben pedig 2,5%-kal.
- A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest új lakásainak több mint kétharmada három kerületben épült fel: a IX. kerületben 277, a XI. kerületben 172, a XIX. kerületben pedig 130 új lakást vettek használatba.
- A régiók többségében csökkent a lakásépítések száma az előző év azonos időszakihoz képest, különösen Közép-Dunántúl, Dél- és Észak-Alföld régióban (46, 40, illetve 48%-kal), Pest régióban viszont 21%-os növekedést regisztráltunk, így a fővárosi csökkenés ellenére Közép-Magyarországon 4,0%-kal több lakás épült az I. negyedévben.
- Nyugat-Dunántúl régió lakásépítéseinek 43%-os növekedéséhez több térség is hozzájárult, ezzel szemben a Dél-Dunántúl régióban 2,3-szeresére megugró lakásépítésszám kizárólag annak balatoni körzetére korlátozódott.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 38-ról 34%-ra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 61-ről 66%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 41%-a többszintes, többlakásos épületben, 4,5%-a lakóparkban található.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 m2-rel csökkent, 94,6 m2-re a 2024 első negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 75 m2 volt.
- Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 32% volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, mintegy 5 százalékponttal.
- Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban néhány nagy léptékű, fővárosi beruházás azonosítható. Budapesten összesen 2674 lakás építésére adtak engedélyt, 2,9-szer többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések háromnegyede négy kerületben fog megvalósulni. Csak a XI. kerületben közel 1000 engedélyt adtak ki, ezt a X., a XIII. és a XXI. kerület követi, együtt további 1000 lakással.
- A fővároson kívül mindegyik településkategóriában csökkent az építési engedélyek száma 2024 első negyedévéhez képest: a megyei jogú városokban 17, a többi városban 25, a községekben pedig 6,5%-kal. A megyei jogú városokban tapasztalható csökkenést jelentősen ellensúlyozta a Szegeden kiemelkedő számban (451 lakásra) kiadott építési engedély.
- Budapesten kívül Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régióban nőtt, a többi régióban csökkent a kiadott engedélyek száma. A legnagyobb visszaesés Észak-Alföldön történt, ahol 71%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első negyedévében.
- Az építtetők az esetek 30%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
- A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,3%-kal kevesebb, összesen 1846 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 649 volt, 24%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk alább letölthető.
