2024-ben 13.295 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20.494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint 2023-ban.
A KSH friss adatai azt mutatják, hogy 2024-ben tovább zuhant, mind a lakásépítések, mind a kiadott építési engedélyek, azaz a tervezett lakások száma. 2016 óta nem volt ilyen kevés átadott lakás Magyarországon. Koherens lakáspolitika, hosszú távra ható intézkedések és támogatások nélkül a lakásszektor nem képes visszaépülni, a lakásállományt érdemben megújítani, megfizethető lakásokat biztosítani és megvédeni az építőipari kapacitásokat.
A Kormány tavaly ősszel bejelentett akciótervében szereplő intézkedések azt mutatják, hogy prioritást kaptak a lakhatási kérdések. Fontos előrelépés a lakáskínálat bővítésének ösztönzése, valamint az évi 25 ezer lakásépítés célként való megjelölése. A sürgős beavatkozásokon túl kiemelten fontos lenne egy, legalább középtávú lakásstratégia kialakítása és az azzal koherens intézkedések és támogatási programok megalkotása.
A 2025-ben elérhető támogatások és bevezetett intézkedések hatására várhatóan beindulnak a lakásépítések, ezek jó része azonban – a társasházi építések többéves átfutása miatt – csak a következő években fogja érdemben megemelni az átadott lakások számát. Rövidtávon a családi házas építkezések és a lakásfelújítások pörgethetik fel a kivitelezéseket.
A tavaly bevezetett csok plusz vállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre. A kibővített falusi csok és a mellé felvehető kölcsön a preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára. A januárban újraindított energetikai otthonfelújítási programot egyszerűsítették, valamint kiterjesztették minden 2007 előtt épült családi házra, hogy minél többen élhessenek a lehetőséggel. A kistelepüléseken már igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás is, amely 3+3 millió forinttal segíti a családi házak felújítását. Emellett a nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint a SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része is átmenetileg felhasználhatóvá vált lakáscélokra.
A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. Az 5%-os zöld lakáshitel a kiemelt célcsoportként kezelt 35 év alatti fiatalokat segíti, miként a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is. Utóbbi hiteltörlesztésre és lakbérre is felhasználható.
Továbbra is az egyik legnagyobb hatású ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa, a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható a kedvezményes adókulcs. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítés igényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.
Ugyancsak a lakáspiac kínálati oldala kaphat lendületet a várhatóan márciusban induló tőkeprogrammal, amelyben a Kormány 300 milliárd forintot biztosít ingatlanalapok számára kollégiumépítésre, bérlakásépítésre és új lakások építésére.
A fenti intézkedés hatására a következő években várhatóan nőni fog a bérlakáskínálat is, ami moderálhatja a bérleti díjakat, azonban továbbra sem várható megfelelő mennyiségű megfizethető bérlakás rendelkezésre állása.
Ezért továbbra is javasoljuk egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni. Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
A 2025 évben rendelkezésre álló támogatások hozzájárulnak a megfizethető lakásmennyiség növeléséhez, a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
A hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges források biztosítása érdekében is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság, illetve a frissen kinevezett lakhatási biztos felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre. Az emberek életminőségét alapjaiban határozzák meg a lakáskörülmények, úgy véljük, hogy az Európai Uniónak érdemi forrásokat kellene biztosítani a lakásépítések, lakásfelújítások ösztönzésére, mind támogatás, mind kamatmentes hitelkonstrukciók formájában.
Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható, koherens támogatáspolitikára van szükség, vagyis, hogy a megfelelő intézkedések ne csak néhány hónapig, évig éljenek.
[Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely tartalmazza az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
*
A KSH szerint 2024-ben az előző évhez képest:
- Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28%-kal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23%-kal.
- A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
- A 12%-os növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41%, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37%-os csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31%-kal kevesebb lakást adtak át.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61%-ra csökkent 2023-hoz képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 44%-a többlakásos épületben, 3,4%-a lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 m2-rel, 96,6 m2-re nőtt 2023-hoz képest.
- Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6%-kal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1%-kal több lakás építését kezdeményezték.
- Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32%-kal tovább bővült.
- Az építtetők az esetek 45%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7%) és a községekben a legmagasabb (86%).
- A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7%). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79% volt, összesen 6848 darab.
- A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12%-kal kevesebb, mint 2023-ban.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk alább letölthető.
