A megfizethető bérlakások kínálatát és a kollégiumi férőhelyek számát is növelné a kormány a Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Programmal. A beruházásokra 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást különítenek el, a többéves program alapját pedig 550 millió euró uniós támogatás adja, amelyhez banki és piaci finanszírozás is kapcsolódhat. A tervek között legalább 10 ezer új kollégiumi férőhely, valamint hosszú távon bérelhető lakások építése szerepel. A program nem kizárólag szociális bérlakások létrehozására irányul: piaci alapú bérlakások és egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó szolgálati lakások is épülhetnek. A beruházásokban az önkormányzatoknak és a magánszektornak is jelentős szerepet szánnak.
A Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program az átfogó kormányzati otthonteremtési intézkedéscsomag egyik legfontosabb, a lakáskínálat közvetlen bővítését célzó eleme.
A program részleteit Magyar Péter miniszterelnök ismertette az október 27-i sajtótájékoztatón. A kormányfő szerint a magyar lakáspolitikának nemcsak a saját tulajdon megszerzését kell támogatnia, hanem azok számára is megoldásokat kell kínálnia, akik nem tudnak vagy nem kívánnak lakást vásárolni.
„Egy állam lakáspolitikája akkor jó, ha az élethelyzetek sokféleségére ad választ: van, aki albérletben él; van, aki az első saját lakására gyűjt; és van, aki erről ma még nem is álmodhat” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormány szerint a korábbi lakástámogatási rendszer elsősorban a vásárlási keresletet ösztönözte, miközben a megfizethető bérlakások hiányára és az önerővel nem rendelkező háztartások lakhatási problémáira nem adott megfelelő választ.
A Wekerle-program ezért a támogatott lakáshitelek mellett közvetlen lakás- és kollégiumépítési beruházásokat is indítana.
Több mint 550 millió euró uniós forrás a lakásépítési programban
A Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program többéves finanszírozási alapját 550 millió euró uniós forrás biztosítja.
A bejelentett pénzügyi keretek:
- 2027-ben: 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrás bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére.
- Többéves uniós keret: 550 millió euró.
- További finanszírozás: banki és piaci társfinanszírozás bevonása.
- Megvalósítás: az állam, az önkormányzatok és a piaci szereplők együttműködésében.
A 30 milliárd forint a 2027-re bejelentett forrás, míg az 550 millió euró a többéves program finanszírozási alapja; a két összeg nem különálló, automatikusan összeadható támogatási keret. A miniszterelnök szerint az uniós támogatások mellett bevonható banki és magánforrások jelentősen növelhetik a beruházások összértékét.
A kormány olyan léptékű lakásépítést kíván előkészíteni, amely már nemcsak az egyes beruházások környezetében, hanem a lakáspiac egészén is éreztetheti hatását. A ténylegesen megépíthető lakások száma ugyanakkor a beruházások költségétől, a helyszínektől, a finanszírozási konstrukcióktól és a bevont magántőke nagyságától is függ.
Legalább 10 ezer új kollégiumi férőhelyet terveznek
A program egyik konkrét számszerű vállalása legalább 10 ezer új kollégiumi férőhely létrehozása. A kollégiumépítés a felsőoktatási hallgatók lakhatási lehetőségeinek bővítését szolgálná, különösen azokban a városokban, ahol a tanulmányok folytatása jelentős lakhatási költségekkel jár.
A kollégiumi férőhelyek bővítése közvetetten az albérletpiacra is hatással lehet. Amennyiben több hallgató jut megfizethető kollégiumi elhelyezéshez, az mérsékelheti a magánbérlakások iránti keresletet az egyetemi városokban.
A kormány ugyanakkor még nem ismertette:
- mely városokban épülnének új kollégiumok;
- milyen ütemezéssel valósulnának meg a beruházások;
- milyen arányban épülnének új épületek, illetve hasznosítanának meglévő ingatlanokat;
- mennyibe kerülne a hallgatóknak az új férőhelyek igénybevétele.
A tízezer férőhely a kollégiumépítési célkitűzésre vonatkozik, nem a megépítendő bérlakások számára. Utóbbihoz egyelőre nem jelentettek be konkrét országos darabszámot.
Szociális és piaci alapú bérlakásokat is építenének
A sajtótájékoztatón Magyar Péter pontosította, hogy a Wekerle-program nem kizárólag szociális bérlakások építésére irányul.
A kormány tervei szerint többféle bérlakás-konstrukció jöhet létre:
- Szociális alapú bérlakások: a lakhatási nehézségekkel küzdő háztartások számára.
- Piaci alapú bérlakások: hosszú távú bérleti lehetőséggel, megfizethetőbb feltételekkel.
- Szolgálati lakások: egyes közszolgáltatási és hiányszakmákban dolgozók lakhatásának támogatására.
A miniszterelnök szerint a cél az, hogy több, hosszú távon elérhető árú bérlakás álljon rendelkezésre, eltérő élethelyzetű és jövedelmű háztartások számára. Ez a megközelítés a korábbi, elsősorban a saját tulajdon megszerzésére építő támogatásokhoz képest szélesebb lakáspolitikai eszköztárat jelenthet.
Ugyanakkor a kormány még nem határozta meg, hogy az egyes bérlakástípusok milyen arányban szerepelnek majd a programban.
Szolgálati lakásokkal is enyhítenék a szakemberhiányt
A Wekerle-program egyik különleges eleme, hogy a bérlakásépítést a közszolgáltatásokban jelentkező munkaerőhiány mérséklésére is felhasználnák. Magyar Péter a sajtótájékoztatón több olyan foglalkozási csoportot említett, amelynek tagjai számára szolgálati lakásokat kívánnak biztosítani.
A tervek között szerepelhetnek:
- pedagógusoknak szánt lakások;
- orvosok és ápolók számára kialakított szolgálati lakások;
- egészségügyi szakdolgozók elhelyezését segítő lakások és nővérszállók;
- rendvédelmi dolgozók lakhatását támogató beruházások.
A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány már több városban tárgyalásokat folytat, és alkalmas épületeket keres például nővérszállók kialakítására vagy felújítására.
A szolgálati lakások jelentősége abban állhat, hogy egyes térségekben nem kizárólag a bérek, hanem a lakhatás magas költségei is nehezítik a megfelelő szakemberek megtartását és letelepedését. A megfizethető lakhatás ezért a kormány elképzelése szerint a pedagógus-, egészségügyi és rendvédelmi szakemberhiány kezelésének egyik eszközévé válhat.
A szolgálati lakások pontos jogosultsági, bérleti és fenntartási feltételei azonban még nem ismertek.
Jó közlekedési kapcsolatok mellett épülnének az új lakások
A program területfejlesztési szempontból is jelentős lehet, mert a kormány az új bérlakásokat és kollégiumokat elsősorban jó közösségi közlekedési (vasúti, busz- és villamos-) kapcsolatokkal rendelkező területeken kívánja elhelyezni.
A cél nem pusztán új lakóépületek létrehozása, hanem olyan városrészek fejlesztése, ahol a lakhatás mellett a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások is rendelkezésre állnak.
A tervek szerint a beruházásokhoz kapcsolódhatnak:
- közösségi terek;
- zöldfelületek;
- alapvető helyi szolgáltatások;
- megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatok.
A kormány a lakóterületek kiválasztásában és fejlesztésében az önkormányzatokkal is együttműködne.
A megfelelő közlekedési kapcsolatok különösen fontosak lehetnek a megfizethető lakhatás szempontjából. Ha az olcsóbb lakások távol esnek a munkahelyektől vagy az oktatási intézményektől, a közlekedés többletköltsége és időigénye jelentősen csökkentheti a lakhatási előnyöket.
A Wekerle-program ezért a bérlakásépítést a közlekedési és városfejlesztési szempontokkal összehangolva kívánja megvalósítani.
Az állam telkeket biztosíthat, a beruházásokba magántőkét vonnának be
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy az állam közvetlenül beruházóként vagy kivitelezőként vesz-e részt a bérlakásépítésekben. Magyar Péter szerint alapvetően nem ez a cél, bár egyes beruházásoknál az állami részvétel sem kizárt. A kormány elsősorban a piaci szereplők közreműködésére építene.
A lehetséges megvalósítási konstrukciók között szerepelhet, hogy:
- az állam vagy az önkormányzat biztosítja az építési telket;
- a beruházást magánfejlesztő valósítja meg;
- a finanszírozásban uniós támogatás és banki forrás is részt vesz;
- az önkormányzat a területfejlesztési és városrendezési feltételek kialakításában működik közre.
A miniszterelnök példaként rozsdaövezeti és más fejlesztési területeket is említett.
A konkrét konstrukciók azonban még kidolgozás alatt állnak. A finanszírozási és tulajdonosi modellek a beruházások helyszínétől és a bevont magántőke mértékétől is függhetnek.
Azt sem ismertették még, hogy az új bérlakások milyen arányban kerülnek állami, önkormányzati vagy magántulajdonba, illetve milyen szervezetek működtetik majd azokat.
Budapest és Rákosrendező szerepe még nem tisztázott
A program lehetséges helyszíneivel kapcsolatban a sajtótájékoztatón Budapest és Rákosrendező kérdése is felmerült. Magyar Péter elmondta, hogy jelenleg zajlik a fejlesztésre alkalmas területek feltérképezése. A budapesti helyszínekről és azok lehetséges szerepéről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter később adhat részletesebb tájékoztatást.
A miniszterelnök szerint a bérlakásépítés egy olyan komplex fejlesztési program része, amelynek előkészítésén több tárca is együtt dolgozik. A konkrét helyszínek kiválasztása ezért még folyamatban van.
Mennyibe kerülnek majd a megfizethető bérlakások?
A Wekerle-program egyik legfontosabb nyitott kérdése, hogy a tervezett bérlakások milyen bérleti díj mellett lesznek elérhetők. A sajtótájékoztatón kérdésként elhangzott, hogy, mit jelent forintban a megfizethető bérlakás, és milyen szempontok alapján határozzák majd meg a lakbéreket.
Magyar Péter válaszában elmondta, hogy egyelőre nem tud konkrét bérleti díjakat megadni. A feltételek a beruházások finanszírozásától, a helyszínektől, a bevont magántőke nagyságától és a kialakítandó konstrukcióktól is függnek. A kormányfő ugyanakkor megerősítette, hogy szociális és piaci alapú bérlakásokat egyaránt terveznek.
A program részletes kidolgozásán Vitézy Dávid miniszterrel és más kormánytagokkal együtt dolgoznak.
Egyelőre tehát nem ismert:
– milyen jövedelmi feltételekkel lehet majd bérlakást igényelni;
– mekkora lesz a szociális és a piaci alapú bérlakások aránya;
– hogyan állapítják meg a bérleti díjakat;
– lesz-e a lakbérekre vonatkozó országos szabályozás;
– milyen időtartamra lehet majd szerződést kötni.
A bérlakások tényleges megfizethetősége szempontjából ezek a feltételek legalább olyan fontosak lesznek, mint a megépülő lakások száma.
A bérlakásépítés a teljes lakáspiacra hatással lehet
A Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program a kormány lakáspolitikájának egyik legfontosabb kínálatbővítő eleme lehet. A lakástámogatások jelentős része korábban a lakásvásárlási keresletet ösztönözte, miközben a lakáskínálat bővülése elmaradt az igényektől. Magyar Péter a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy 2025-ben mindössze 12.062 új lakást adtak át Magyarországon, szemben a 2020-as 28.200 lakással.
A megfizethető bérlakások és kollégiumok építése közvetlenül növelheti a lakáskínálatot, miközben azoknak is lakhatási lehetőséget teremthet, akik nem tudnak saját tulajdonú lakást vásárolni.
A fejlesztések a lakásépítési ágazat számára is új megrendeléseket hozhatnak.
A tényleges piaci hatás ugyanakkor attól függ majd, hogy hány lakás épül meg, milyen időtávon, mely településeken és milyen bérleti feltételekkel.
A program 2027-ben induló finanszírozási kerete és a többéves uniós forrás jelentős fejlesztési lehetőséget teremthet. A bérlakásépítések tényleges léptékének és lakhatási hatásának megítéléséhez azonban még szükség lesz a beruházási helyszínek, a lakásszámok, a bérleti feltételek és a finanszírozási modellek részletes ismertetésére.
Forrás: kormányzati sajtótájékoztató, https://wekerle.kormany.hu/, Portfolio
Kapcsolódó cikkeink:
Több tízmilliárd forintos bérlakásprogram indulhat Budapesten – a kerületek is forráshoz juthatnak
Így épülnek megfizethető bérlakások Lengyelországban
Bérlakásépítés: kereslet van, de megfelelő szabályozás és finanszírozás nélkül nem indul be a piac
Új pályára állítanák a lakáspiacot – bérlakásprogram és kiszámíthatóbb szabályozás jöhet
Nem elég a pénz, új lakáspolitikai ökoszisztémára van szükség
A bérlakásépítés lehet az új lakáspolitika egyik legfontosabb eleme
