Kivárás az építési piacon: adhat-e lendületet a lakásépítéseknek a Wekerle-program?

TLE-közlemény – A tervezett és a használatba vett lakások száma is nőtt 2026 I–III. negyedévében. a KSH mai adatai szerint 9803 új lakás épült, 31%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22.331 volt, 12%-kal több, mint 2025 azonos időszakában. A kedvező adatok és a kormány új lakásprogramjai bizakodásra adnak okot, ugyanakkor a lakásépítések száma még mindig messze elmarad a lakásállomány szükséges megújulásához elvárt szinttől.

Az új kormány által bejelentett Wekerle-program a lakásvásárlás ösztönzése mellett a korábbi programoknál nagyobb hangsúlyt helyez az új lakások építésére, a meglévő lakásállomány energetikai korszerűsítésére és a megfizethető bérlakáskínálat bővítésére. A tervezett intézkedések, amelyek több ponton összhangban állnak korábbi javaslatainkkal, jó alapot teremthetnek a magyar lakásállomány megújításához és az építőipar tartós élénkítéséhez.

Az új lakások építését ösztönözheti a Wekerle Plusz keretében bevezetett, 3%-os kamatozású lakásvásárlási és építési hitel és az 5%-os lakásáfa határozatlan idejű fenntartása. Az új támogatási rendszer a befektetési célú lakásvásárlások helyett a tényleges lakhatási célú otthonteremtést kívánja előnyben részesíteni az ötéves bentlakási kötelezettséggel és a bérbeadás korlátozásával.

A támogatásoknak ugyanakkor tényleges többletberuházásokat kell eredményezniük, hogy a lakásépítési támogatások valóban kínálatbővülést eredményezzenek, és ne az ingatlanárak emelkedésében jelenjenek meg. A használt lakások támogatott hitelkamatának 5%-ra emelkedése és bizonyos szigorúbb (pl. a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó) jogosultsági korlátozások szűkíthetik, más (pl. a TB-jogviszonyt érintő) rendelkezések ugyanakkor szélesíthetik a jogosultak körét.

A leggyorsabb építőipari élénkülést az energetikai felújítási program hozhatja. A 2030-ig tervezett, 633 milliárd forintos támogatási keret 120 ezer otthon korszerűsítését segítheti, és a kormányzati becslések szerint akár 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést generálhat. A kormány ígérete szerint a felújítási program kerete a vártnál nagyobb igény esetén további források bevonásával bővíthető, így a jelenleg tervezettnél több lakás korszerűsítésére is lehetőség nyílhat.

A családi házak mellett a tégla építésű társasházak és 16 év után a panelépületek is bekerülnek egy országos programba. A felújítások csökkentik a családok energiaköltségeit, javítják a lakások komfortját, növelik a lakások értékét, miközben munkát adnak elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak és a hazai építőanyag-gyártóknak. Fontos szempont az egyszerű, átlátható támogatási rendszer és a folyamatos finanszírozás, valamint az, hogy a rosszabb anyagi helyzetű háztartások is hozzáférhessenek a forrásokhoz.

Visszavezetik az lakástakarék-megtakarítások állami támogatását, amely a kormány átfogó otthonteremtési programjának egyik pillére. Ez erősítheti a lakáscélú előtakarékosságot, és lakáshitel önrészére, lakásépítésre vagy energetikai korszerűsítésre is felhasználható. A maximális állami támogatás tíz év alatt: 1,8 millió forint.

Emellett változatlan marad a CSOK Plusz és a falusi CSOK szabályozása, megmaradnak az adó-visszatérítési támogatások a kistelepüléseken, a fiatal munkavállalóknak adható lakáscafeteria, és folytatódik a babaváró hitel is.

Kiemelt jelentőségű a megfizethető bérlakások és kollégiumok építését célzó Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program. A bejelentett 550 millió eurós uniós forrás, kiegészítve banki és piaci finanszírozással, fontos alapja lehet egy hosszú távon működő állami és közhasznú bérlakásépítési rendszernek. Egy ilyen program a lakhatási nehézségek enyhítése mellett fontos gazdasági és társadalmi célokat is szolgálna: segíti a fiatalok önálló életkezdését, a családalapítást, a munkaerő mobilitását és a települések népességmegtartó erejét.

A program gazdasági jelentősége is lényeges. Egy állami, önkormányzati és piaci együttműködésre épülő, közhasznú bérlakásprogram az építőipari kereslet ingadozásait is mérsékelheti. A piaci lakásépítések visszaesésének időszakaiban is megrendelést biztosíthat a kivitelezőknek, a tervezőknek és az építőanyag-gyártóknak. Ehhez azonban mielőbb tisztázni kell a finanszírozás, a tulajdonlás, az üzemeltetés és a megfizethető lakbérek feltételeit.

A következő évek újlakás-kínálatát jelentősen befolyásolhatja a megszüntetett Otthon Start Programhoz (OSP) kapcsolódó kiemelt lakásberuházások felülvizsgálata: a beruházások közül végül hány, milyen feltételekkel és ütemezésben valósulhat meg. A korábban kiemelt státuszt kapott 33 fejlesztés közül 28, összesen mintegy 17 ezer tervezett lakással érintett.

A bejelentett támogatások új lendületet adhatnak az építőiparnak, amely jelenleg megrendeléshiánnyal küzd. A lakásfelújítások gyorsabban, az új lakás- és bérlakásépítések hosszabb előkészítést követően élénkíthetik a piacot. Véleményünk szerint a legfontosabb, hogy a támogatások ne egyszeri beruházási hullámot indítsanak el, hanem tartós, kiszámítható megrendeléseket biztosítsanak. Ez teremthet megfelelő feltételeket a hazai gyártási kapacitások megtartásához és fejlesztéséhez, a munkahelyek stabilizálásához, a szakemberképzéshez és a minőségi építésekhez.

Továbbra is egy legalább 15 évre szóló, összehangolt országos lakásprogram kidolgozását szorgalmazzuk, amely hosszú távra meghatározza a lakásépítési, lakásfelújítási és bérlakásépítési célokat, célszámokat, a támogatási eszközöket és a finanszírozás tervezhető kereteit. Kiemelten fontos a kormányzati területek összehangolt munkája, a szakmai szervezetek bevonása, valamint az európai uniós források minél szélesebb körű felhasználása. Szükségesnek tartjuk a lakáspolitikai intézkedések rendszeres monitoringját és hatékonyságának értékelését is: a kitűzött célok és a tényleges eredmények összevetését, a felhasznált támogatási források hasznosulásának, valamint a lakáspiaci és építőipari folyamatoknak a vizsgálatát. A jelenleg elsősorban az MNB féléves elemzéseire támaszkodó értékelést átfogó, évente elkészülő kormányzati lakáspolitikai elemzéssel lenne érdemes kiegészíteni, amely minden év első felében bemutatja az előző év eredményeit, a meghatározó trendeket és a szükséges szakpolitikai korrekciókat.

A Wekerle-program lehetőséget teremthet a lakásállomány mennyiségi és minőségi megújulására, a megfizethető lakhatás javítására. A siker egyik mutatószáma az lesz, hogy a programok eredményeként ténylegesen több lakás épül-e, több otthon újul-e meg a jelenleginél, és szélesebb kör számára válik-e elérhetővé a megfelelő színvonalú és megfizethető lakhatás.

A KSH szerint 2026 III. negyedévében:

2026 I–III. negyedévében 9803 lakást vettek használatba, ami 31%-os növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.
A fővárosban 59%-kal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is növekedett a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17%-kal.
A fővárosban épült a lakások 41%-a, és a területi koncentráció ezen belül is erős. Budapest 3998 új lakásának 56%-a két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült.
A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csökkent az új lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Minden más régióban növekedés tapasztalható, a legnagyobb mértékű Közép-Dunántúlon (62%), Budapesten (59%) és Észak-Alföldön (29%).
A megyei jogú városok közül Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást. A négy legkevesebb új lakást realizáló megyei jogú városban, Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban a használatbavételek száma egyaránt 5 vagy annál kevesebb volt.
A természetes személyek által épített lakások aránya 35%-ról 29%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65%-ról 71%-ra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44–44%-a családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, 9,6%-a lakóparkban található.
A fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 m² volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 m².
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28% volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal.
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számának növekedése az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott, a fővárosban 4,0%-kal mérséklődött az engedélyezett lakások száma. A két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XIII., IX.) található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69%-a. Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben (VI., I.) kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.
A fővároson kívül minden más településkategóriában növekedett a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakihoz képest: a megyei jogú városokban 5,0, a többi városban 31, a községekben pedig 34%-kal.
A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban (Szekszárd, Dunaújváros, Salgótarján) az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et.
Regionális szinten változatos trendek figyelhetők meg az engedélyezett lakások számában. Budapesten kívül az előző év azonos időszakinál kevesebb engedélyt adtak ki Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon (55%) és Nyugat-Dunántúlon (53%) történt.
Az építtetők az esetek 30%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 17%-kal több, összesen 8584 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 1982 volt, 9,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.