TLE-közlemény – 2024 I–III. negyedévében 8709 új lakás épült, 19%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3%-kal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől.
A KSH friss adatai azt mutatják, hogy az év első kilenc hónapjában az átadott lakások száma országszerte tovább csökkent az előző év azonos időszakához képest. A dél-alföldi régió kivételével minden régióban visszaesett a lakásépítés, a legnagyobb mértékben a középső országrészben.
Az egylakásos, valamint a három- és annál több lakásos épületeket is magába foglaló építési engedélyek száma – a főváros kivételével – ugyanakkor minden településtípusnál nőtt. A növekedés a családi házakkal kapcsolatos építési engedély számok növekedésének tudató be, míg a társasházépítéseket is magába foglaló kategóriában 18%-kal csökkent az építési engedélyek száma.
A Kormány nemrégiben bejelentett akciótervében szereplő intézkedések afelé mutatnak, hogy prioritást kapott a lakásszektor és a lakhatási kérdések. A nemzetgazdasági miniszter évi 25 ezer lakás építését jelölte meg célként. A sürgős beavatkozásokon túl kiemelten fontos egy legalább középtávú lakásstratégia és az azzal koherens intézkedések és támogatási programok megalkotása.
Fontos ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa meghosszabbítása a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező, 150 négyzetméternél kisebb új építésű lakásokra és a 300 négyzetméternél kisebb családi házakra. Ezekre az újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható a kedvezményes adókulcs.
Ugyancsak jelentős lépés a Magyar Nemzeti Bank részéről a zöld lakáshitelezés megerősítése. Ennek keretében a jövő év elejétől akár 10 százalékos önrésszel is igényelhető lesz hitel energiatakarékos lakásokra. Ebbe gyakorlatilag minden új építésű lakás beletartozik.
Az idén bevezetett csok plusz és a kibővített falusi csok segítséget jelent mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára. A nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint a SZÉP Kártyára érkező juttatások egy része januártól egy éves időtartamra lakáscélra is felhasználhatóvá válnak.
A júliusban elindított új otthonfelújítási programot várhatóan kiterjesztik és egyszerűsítik az igénylését, hogy minél többen élhessenek a lehetőséggel. Emellett bejelentették a korábbi 3+3 milliós otthonfelújítási program újraindítását. az 5000 fősnél kisebb településen élő családok számára. Ezek a lehetőségek mindenképpen hozzájárulnak majd a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
Az akciótervben szereplő fiataloknak szóló lakásprogram részletei még nem ismertek, de a nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy egy, a jövő év elejétől induló tőkeprogram keretében 20-30 milliárd forinthoz juthatnának az ingatlanalapok, amit bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítani.
Javasoljuk egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.
Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
Egyértelmű, hogy a jelenleginél jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához – akár a meglévő állomány korszerűsítése, akár energiahatékony új lakások építése révén.
Az ehhez szükséges források biztosítása miatt is javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság, illetve a frissen kinevezett lakhatási biztos felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.
Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Ahhoz, hogy a lakásépítések száma nőni tudjon a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás végleges meghosszabbítása, az otthonteremtési és otthonfelújítási támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.
*
A KSH szerint 2024. I-III. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:
- 2024 I–III. negyedévében 8709 lakást vettek használatba, 19%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten 15%-kal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16%-os volt a 2023. I–III. negyedévihez képest.
- Pest régió lakásépítéseinek száma 29%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16%-kal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában.
- Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.
- A természetes személyek által épített lakások aránya 39%-ról 40%-ra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61%-ról 58%-ra csökkent egy év alatt.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 42%-a többszintes, többlakásos épületben, 2,1%-a lakóparkban található.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel, 99 m2-re nőtt 2023 I–III. negyedévéhez képest.
- Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40% volt, ez kismértékű elmozdulást jelent az utóbbiak javára a korábbi, 60–38%-os megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3%).
- Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3%-kal kisebb, mint egy évvel korábban. Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14%-kal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték.
- 2023 azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (–14%) és a Közép-Dunántúlon (–12%) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52%) és az Észak-Alföldön (51%) regisztráltuk. A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe.
- Budapesten 3391 lakás építését engedélyezték, ami 34%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A kerületek többségében a 100-at sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, közel 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben.
- A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20%-kal nőtt az építendő lakások száma a 2023. I–III. negyedévihez képest. Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).
- Az építtetők az esetek 54%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
- A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023 I–III. negyedévinél 14%-kal több, összesen 7173 lakóépület építését engedélyezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 2659 volt.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető
