Gazdasági akciótervet jelentett be a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter, amely a jövedelmek vásárlóerejének növelésén és a kis- és közepes vállalkozások megduplázására irányuló programon túl a megfizethető lakhatás megteremtését tűzte ki célul. Az akcióterv 21 intézkedéséből 10 lakhatási krízis enyhítését célozza. A főpolgármester szerint mindeközben az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programja indulhat el a fővárosban elsősorban EU-s forrásból.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében
- szigorítják a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeit,
- felülvizsgálják a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerét,
- bővítik a kollégiumi férőhelyek számát a felsőoktatási hallgatók részére.
A lakhatási feltételek országos javítását célzó intézkedések:
- fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
- vidéki otthonfelújítási program elindítása,
- a Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások ötven százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
- az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
- a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
- az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfa fenntartása 2026 végéig,
- 5%-os, önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.
A Kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért nem támogatja a kormányzat, hogy legyen egy nagy, átfogó bérlakásprogram Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy ez is egy lehetőség a lakhatási válság megoldására, azonban ha valaki az utóbbi évek lakhatási politikáját ismeri, tudja, hogy a kormány elsősorban a tulajdoni formát támogatja. Kiegészítő formaként lehet bérlakásban gondolkodni, elsősorban magántőkéből. Szerinte ha állami épül, az nem egy jó világot hoz vissza. Ahhoz próbálják hozzásegíteni a fiatalokat, hogy ha lehet, akkor saját tulajdonú ingatlanhoz jussanak.
A budapest lakhatási helyzetről szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy annak megoldása elsősorban a főváros feladata lenne. Ezért tesznek kifejezetten ehhez kapcsolódó lépéseket. Ezek között szerepel a bérleti díjak felülvizsgálata is, de nem akarnak „kommunista gyakorlatot”, tiszteletben tartják a tulajdonjogot.
Karácsony Gergely főpolgármester a kormányzati bejelentésekre Facebook-posztjában úgy reagált, hogy „a lakhatási válság egyik legfontosabb oka ugyanis éppen az, hogy Budapesten a lakásállomány mindössze négy százaléka van közösségi tulajdonban, ami Európában az egyik legkisebb arány. Bécsben a lakások negyede a városi önkormányzat tulajdonában lévő, megfizethető bérlakás, és a magánlakások bérlői is jelentős állami támogatásban részesülnek.” Véleménye szerint „Budapestnek szüksége van új lakásokra, sőt új lakóövezetekre, amelyek megvalósítására leginkább a Rákosrendezőhöz hasonló rozsdaövezetekben, régi ipari és vasúti területeken van mód. Ezért, ha a kormány komolyan gondolja a lakhatás támogatását, akkor Rákosrendezőn nem a lakhatási válságot tovább mélyítő, az ingatlanárakat tovább növelő mini-Dubajnak, hanem a bérlakásokat is magába foglaló, hatalmas zöldterületnek, a Parkvárosnak kell megépülnie, amely nem mellesleg egész Budapest levegőminőségét javítaná.” Kijelentette továbbá, hogy „Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban. Egy kiállás elég volt, hogy a kormány kiírja azokat a felhívásokat, amelyekkel hosszabb ideje késlekedett, és amelyek ahhoz szükségesek, hogy Budapest hozzáférjen a neki járó uniós forrásokhoz. Budapesten a következő években húszmilliárd forintot fogunk elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására, és a piacon megtalálható üresen álló lakások bevonására. Sokkal több kellene tudom, ez az államon múlik, de ez még így sokkal nagyobb összeg, mint amekkorát az elmúlt évtizedekben Budapesten lakhatásra fordítottak.”
Forrás: Magyar Nemzet, hvg.hu
