Új szellemiségű lakóépület-típus tervének kidolgozása a célja a MILD HOME projektnek– olvasom az ismertetőben. Nem tudom mire is gondoljak pontosan, ezért interjút kértem a projekt egyik szakértőjétől.
Élő József építész a hazai projektgazda, a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékének képviseletében mutatta be a kétéves k+f projektet, amely a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Programban valósul meg.
A projektben a lakásépítés és területfejlesztés ökologikus és ökonomikus, fenntartható megoldásait kutatják. A MILD HOME megfelelő építészeti válaszokat adhat a következő évtizedek folyamatosan változó környezeti és társadalmi kihívásaira.
A MILD betűszó a moduláris, intelligens, alacsony költségvetésű, csináld magad hívószavak angol megfelelőiből alakult ki. Ezek a jellemzők adják annak a karakterisztikának az alapját, amelynek meg kell felelnie a létrehozandó új épülettípusnak.
Az épület jellemzőienergiafelhasználási és környezetvédelmi szempontból: közel nulla kibocsátású, alacsony energiafogyasztású, újrahasznosítható, illetve helyi anyagokból épülő lakóegység. MILD HOME-okból épül fel az Eco Green Village, amely egy közel nulla kibocsátású, fenntartható hulladék- és szennyvízkezeléssel rendelkező, felelős és környezettudatos életstílust lehetővé tevő település vagy településrész.
Gazdaságossági, fenntarthatósági szempontbólkiemelten fontosak az alacsony építési és üzemeltetési költségek. Ezt biztosítja a helyi anyagok használata, a helyi ellátási láncok kialakítása, a modularitás, a specifikus tervezési minták, az új anyagok szabványosítása, a belsőépítészeti kialakítás és az esetleges „csináld magad” módszer alkalmazása.
Új szemléletű középosztálynak
A MILD HOME projekt innovációja egy magas energiateljesítményű, új szemléletű lakótér megvalósítása, elérhető építési és üzemeltetési költségekkel, közepes jövedelmű emberek számára. A projekt célja az ilyen jellegű fenntartható épületek fejlesztésének alátámasztása EU-szinten, bizonyítva azt, hogy Délkelet-Európa országaiban lehetséges MILD HOME-okon alapuló, fenntartható Eco Green Village településeket létrehozni.
Az otthonszervezés, az erről való gondolkodás megváltozását kívánják azok az innovációk, amelyek a felé mutatnak, hogy mindenkor csak a szükséges méretű lakásban rendezkedjünk be. Ehhez kapcsolódik a mobilitás biztosítása a településen belül, vagyis a különböző élethelyzetekben (egyszemélyes háztartás, fiatal vagy idős pár, gyermekes család) más-más lakásméret biztosítása. Ennek másik módja a házak flexibilitása, ami annyit jelent, hogy szükség szerint adhatunk hozzá vagy bonthatunk el modulokat a ház fő részeinek a megtartásával.
Olyan megoldás is lehetséges, hogy a lakóház csak a legszükségesebb helyiségeket tartalmazza. A település közösségi helyiségeiben pedig lehetőség volna azokat a tevékenységeket végezni, amelyek megosztható infrastruktúrát tesznek lehetővé, helyettesítve például az otthoni irodát vagy a nagy családi eseményekhez szükséges teret.
A projekt tervpályázatot hirdetett a hazai MILD HOME-ok első prototípusának megtalálására.
Útkeresés Tatabányán
Ahhoz, hogy kiírhassák a pályázatot szükség volt egy konkrét területre, ahol a terv akár majd meg is valósulhat. Ezt Tatabánya önkormányzata bocsátotta rendelkezésre a város Alsógalla-Falurét területén. Ez egy semleges jellegű terület, hordozza a város karakterisztikáját (a kisvárosias-falusias, illetve a nagyvárosias-panelházas terület között).
Erre a területre kellett tervezni az épületeket és tereket, de innovációs projekt lévén viszonylag tágra hagyták a karakterisztika kereteit. A fő műszaki paraméterek szerint a cél egy mérsékelt energetikai követelményeknek megfelelő, A+ körüli lakóépület-prototípus megalkotása volt.
A hangsúly inkább olyan újfajta gondolkodásmód ösztönzésére került, amely új utakat keres a 21. században megvalósítható közösségszervezés és fenntarthatóság irányába.
A pályaműveknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk például, mint hogy kik fognak élni a házakban, hogyan illeszkedik a városhoz, amelynek része lesz, hogyan tudják a szükségletek kielégítése és a komfort megtartása mellett racionalizálni a lakótereket, illetve a közösségi terek használatát.
A meghívásos pályázatra 28 pályamű érkezett a doktori iskoláktól, ebből választotta ki a zsűri az első hármat.
Az első díjas pályamű egy egészen újfajta közösségi életmód kifejeződésének a lehetőségét teremtette meg. Az alkotók 12 többlakásos, úgynevezett csoportházat terveztek. A fő kérdés, hogy tud-e egy lakóközösség együtt élni egy olyan épületben, melynek egy-egy központi magja van tartalmazva minden energetikai, gépészeti egységet, erre kerül rá, mintegy burkolatként a lakótereket tartalmazó rész.
A második helyezett terv lényege, hogy egymástól idegen, természetes anyagokból készülő és ipari megoldásokat alkalmazott szerkezeteket társított. A favázra feltett, vályogból készült, kiváló hőtechnikai és egyéb jellemzőkkel bíró falazatra került a csapadéktól védő, ipari acélcsarnokot idéző tető. Az alacsony fenntartási költségű, ökologikus megoldásokat felmutató sorházas beépítésben többféle méretű lakásokat alakítottak ki.
A 3. díjas alkotói csapat a különböző típusú otthonokat különböző épületekben képzelte el. Hatemeletes, szolár energiát is használó társasházakat terveztek a fiataloknak, kis bérlakásokkal, alul közösségi szolgáltatásokkal; kis kertes házakat pedig a családoknak.
Remekül használták a környezeti adottságokat, így például a területen átfolyó Galla-patakot, vagy üvegházakká alakítva a csúnya hő-távvezetékeket.
Kérdésemre, hogy mi döntött az első helyezett javára Élő József elmondta: a győztes pályaműben olyan újfajta életmód kifejeződése jelent meg, amely egy lehet a jelen és a jövő közösségi lakhatási kérdéseire adható érdemi válaszok között.
A tanszék szeretné folytatni a munkát az első három helyezettel, bár lehet, hogy forráshiány miatt csak a nyertessel dolgoznak majd tovább a fődíjas pályamunka finomhangolásán. Tatabánya is nyitott a folytatásra, az önkormányzat szeretne forrást találni a legjobb projektterv megvalósítására. Mindezt annak ellenére, hogy a városban rengeteg üres lakás van, de a MILD HOME talán éppen a panel alternatívája lehet a lakótelep helyett egy másfajta közösségi életet keresők számára.
Közösségteremtés alulról
Sok kérdés van még, amelyre további válaszokat kell keresni. Így például a tulajdonosi-üzemeltetési konstrukció. A konkrét megvalósuláshoz ugyanis mindenképpen tisztázni kell, hogy magántulajdonban lesznek-e a lakóházak vagy önkormányzati, esetleg vállalati bérlakások lesznek. Piackutatással fel kell mérni, van-e igény és fizetőképes kereslet az ilyen típusú házakra. Kérdés az is, hogy az új településrész mennyiben lesz autonóm vagy mennyiben használja a város infrastruktúráit.
A projekt végéig folytatódik a pályamunkák alapján a karakterisztika és a működés tisztázása, s a végeredmény egy kézikönyvszerű anyag lesz arról, miként lehet MILD HOME-on alapuló Eco Green Village típusú települést létrehozni akár Magyarországon is. Nem kizárt, hogy a projektgazda az eddigi sikerek láttán kiír majd egy újabb kétéves programot egy pilot projekt megépítésére.
Élő József elmondta, hogy a 2014 novemberében záruló projekt egyik legnagyobb eredmény annak a felismerése, hogy mennyire fontos alulról jövő kezdeményezésként kezelni a közösségteremtést.
Kapcsolódó cikkek:
