Hogyan küzdheti le az építőipar a szakemberhiányt?

menedzsmentforum.hu

Az építőipar tartós szárnyalásához a bérek emelkedésére, a munkakörülmények javítására, a hatékonyság növelésére és a szakmai oktatás valódi, rendszerszintű reformjára van szükség. Mégpedig halogatás nélkül, hiszen hiába a javuló kilátások, ha boomot rövidesen fájdalmas bumm követi majd az alacsony termelékenység és a szakemberhiány megoldatlan problémája miatt.

Az építőipari kilátások tavaly december óta folyamatosan javulnak: rengeteg lakásprojekt indult és indul, hamarosan újabb nagy állami megrendelések is elkezdődnek. Az elmúlt egy évtizedben azonban az ágazat mintegy 50 ezer munkavállalót veszített. Mára minden építőipari szakma területén megjelent a munkaerőhiány: a szakmunkásoktól a mérnökökig. Jelenleg kb. 20-30 ezer munkavállaló hiányzik az építőiparból.

A kivándorlás folytatódik, és a bérrendezés, valamit a munkakörülmények jelentős javulása nélkül nem is fog megállni. A hazai munkaadó képtelen konkurálni egy osztrák, vagy német céggel: a bejelentett, tisztességes munkabérrel (átlagban 240 ezer Ft/hó), a normális munkahelyi körülményekkel, a plusz 13.,14. havi munkabérrel és más kedvezményekkel.

Magyarországon kedvezőtlen a kivitelezői szektor szerkezete: a 89 ezer vállalkozó 95,67%-a mikrovállalkozás, ők többnyire a rendszerváltás utáni kényszervállalkozók – mondja Tóth Istvánné az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökségi tagja. Az ínséges években a túl sok vállalkozó gyakran egymás alá ígért az amúgy is alulértékelt piacon, az óradíjak rendkívül alacsonyan megrekedtek. Ma az átlagos rezsióradíj 2800 Ft, ami versenyképtelen a nyugati bérekkel szemben. Sőt a hazai más ágazatokkal szemben is, pl. egy autószerelő óradíja alsó hangon is ennek duplája.

Az elvándorlást tetézi az elöregedés az ágazatban, sok a nyugdíj közeli vállalkozó, akik után nem jönnek újak. A tapasztalatok szerint az építőipari szakiskolákban végzettek közül 10-ből 2 fiatal marad a szakmában. Az anyagi és munkahelyi körülmények mellett ennek oka az építőipar alacsony presztízse, a fejlődés, az előrelépés lehetőségének hiánya.

Minőségi hiány is van

A megfelelő szaktudással is vannak problémák: sok jó szakember elment külföldre dolgozni, itthon alig van utánpótlás, gyakran már szakmunkára is betanított vagy gyakorlatlan átképzett munkásokat alkalmaznak. Luczayné Nagy Csilla, a DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatója is megerősítette, hogy nehéz jó szakembereket találni a régióban. Bár cége jól bevált alvállalkozókkal dolgozik, ahol vannak még tapasztalt és megbízható művezetők, a minőségi építés sok esetben veszélybe kerülhet. A határon túliakra sem nagyon számíthatnak, mert onnan is inkább Nyugat-Európába tartanak a szakmunkások. Ebben nem is várható változás, a német és osztrák piac elszívó hatása folyamatos.

Minden területen kevés a szakmunkás van, de néhányukból különösen komoly a hiány. Tetőfedő például alig 15 végez évente, ami még a nyugdíjba menőket sem pótolja. Bádogost alig képeznek, építményszigetelőt pedig egyáltalán nem, hiszen a szakmajegyzékben pillanatnyilag nem szerepel önállóan – tájékoztat Sándor Mátyás, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) alelnöke. Utóbbi azért is elképesztő, mert az elmúlt időszakban jelentős támogatási források állnak rendelkezésre energiahatékonysági korszerűsítésre, amelynek egyik fő eleme az épületek hőszigetelése. Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője szerint a szigetelés beépítésénél szigorú tűzvédelmi előírások vannak, amelyeket, megfelelő szakmai képzés hiányában, gyakran nem is ismernek a kivitelezők.

 digital architecture

Már a tervezésben is gondok vannak

Eltér István, a Magyar Építészkamara (MÉK) alelnöke szerint ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből is. Nagy tervezőirodák kénytelenek pályázatokat, projektfelkéréseket visszautasítani kapacitáshiány miatt. Ha Olaszországhoz hasonlítjuk a magyar helyzetet, akkor lakosságszám arányában ott háromszor annyi építész dolgozik, mint nálunk, de Németországban, Portugáliában is magasabb ez az arány – teszi hozzá.

A sok beruházás miatt olyannyira megnőtt az igény a tervezőirodáknál, hogy a frissen végzettek már válogathatnak az irodák között, sőt már a végzős évfolyamon is toboroznak, és a fizetések kb. 2-2,5-szeresre nőttek az elmúlt időszakban – mondja Perényi Tamás DLA, a BME Lakóépülettervezési tanszékének vezetője. Pedig nem képeznek kevesebb szakembert, mint korábban – az ország öt egyetemén évente legalább négyszáz fiatal végez évente –, de jelentős részük azonnal külföldre szerződik.

Az utánpótlás biztosítását nehezíti, hogy a megbízások halmozása és a sok kötelező adminisztráció miatt az irodák már önállóan dolgozni tudó munkaerőt keresnek, így alig van hely itthon, ahová az egyetemisták gyakorlatra mehetnek. A MÉK alelnöke szerint a hazai képzés jó és mindenhol elismert, így a fiatal építészek könnyen elhelyezkednek a külföldön eltöltött gyakorlat után. Sajnos a legjobban kint is maradnak.

Legalább ilyen nagy baj, hogy az idősebbek hamar abbahagyják a tervezői munkát, míg másutt még 70-80 évesen is sok tervező dolgozik. A válság idején sok nagy tervező cég tönkrement, a szakma elaprózódott. A kis magyar építészirodák azonban nem tudnak mindenre speciális tudású szakembert felvenni, ezért itt az időseknek is mindent meg kellene tanulniuk: a rekordsebességgel és -sűrűséggel változó jogszabályokat éppúgy, mint azt, hogy átálljanak az elektronikus alapú tervezésre. Az egyébként fontos felelősségbiztosítás és az egyszerű bejelentési eljárás követelményei miatt a tervezők munkája jóval bonyolultabb lett, értelmetlenül megnőtt az adminisztráció (nem ritkák a 20-30 oldalas szerződések).

Mindezek miatt az építészek több időt töltenek egy-egy megbízással, ami magasabb tervezési költségeket jelent, ám a piac ezt még minden nem nagyon fizeti meg. Magyarországon a tervezési díj az építési költségnek csak mintegy 5 százaléka, amivel az utolsók között vagyunk az EU-ban. A MÉK szerint kötelező alap tervezési díj számításra volna szükség, mint pl. Németországban az ún. piros vonal.

Megbízás és lehetőség van bőven, de a szakma presztízse még messze nem állt helyre – hívja fel a figyelmet Perényi Tamás.

Idehozni és megtartani
Nem csak az építőipar szenved a szakemberhiánytól. A több mint ezer főt foglalkoztató győri Nemak hengerfejöntöde számára is óriási probléma a szakképzett munkaerő hiánya és az óriási fluktuáció. Szilasi Tamás a cég társadalmi felelősségvállalás és duális képzési vezetője elmondta, hogy további fejlesztéseket terveznek, de ezt pillanatnyilag gátolja a munkaerőhiány. A távoli munkaerő – a családot hátra hagyó, egyedül a városba érkező férfiak – nem jelentenek stabil munkaerőt, valamivel több pénzért azonnal továbbállnak. A nagyobb távolságról érkezők megmaradása csak megfelelő lakhatással, családos letelepedési lehetőséggel reális.

Ehhez égetően nagy szükség volna elérhető árú bérlakásokra, ami jelenleg hiánycikk a nagy ipari központokban. A mostani piaci bérleti díjak – ha vannak egyáltalán bérelhető lakások – olyan magasak, amennyivel több bért nem tud adni a cég a dolgozóknak. Az albérleti támogatás sem segítség ott, ahol nincs kibérelhető lakás, vagy irreálisan magas a bérleti díj.

A lakhatási megoldás mellett vonzóerő, ha a szakember látja maga előtt a karrierlehetőségeket – véli a Szilasi Tamás. Sőt, ezt már az utánpótláskereséskor meg kell mutatni a fiataloknak, akiket igyekeznek minél fiatalabb korban elkötelezni a vállalat számára kulcsfontosságú pályák felé.

Ha nem jönnek ide a szakemberek, ki kell képezni maguknak – mondja Szilasi Tamás. Szerinte a robotizáció, az új technológiák megjelenése nem fogja a szakemberhiányt megoldani, hiszen a megjelenő új szakmák és a bővülő termelés növekvő és új típusú munkaerőigénnyel is jár majd. Ezért fordít a vállalat nagy energiát a fiatalok megtalálására, a duális képzésben való részvételre, az ösztönző rendszer fejlesztésére.

Veszélyben a beruházások

A munkaerőhiány és a szakemberhiány veszélyezteti az építési minőséget és mennyiségben visszavetheti, jelentősen drágítja a fellendülőben lévő lakásépítéseket is. Tavaly a becslések szerint negyedével nőttek a kivitelezési költségek, és idén további drágulás várható, ami pl. elviszi a csokot, ezáltal ismét csökkenhet a kereslet (a bankok adatai szerint kevesen vesznek hitelből ingatlant). Veszélybe kerültek a 2016-ban engedélyeztetett lakásépítési beruházásokra vonatkozó 1,5-2 éves átfutású kivitelezések. A nagy állami projektek (irodafejlesztések, EU-s beruházások, Paks) elviszik a kivitelezői kapacitásokat, mert a cégek a biztonságosabb nagy fejlesztéseket és a banki finanszírozást keresik. Az 5-10-20 lakásos házakhoz nincs sem generálkivitelező, sem szakmunkás.

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban. Ezt a növekedést nagymértékben fékezheti a kivitelezési költségek emelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya. Ezek a problémák a kivitelezések elhúzódását okozhatják és a fejlesztők nyereségét is veszélyeztetik – írta a elemzésében a Portfolio.

Összességében 2016-ban a magyar építőipar 20 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Ezt a visszaesést az állami, főleg európai uniós forrásokból megvalósított építkezések leállása okozta, az iroda- és szállodaépítések azonban nőttek, és ezek további emelkedése várható 2020-ig. Az építőipari fordulatot mégis leginkább a lakóépületek építése okozza. A lakásépítés százéves mélypontról kapaszkodva indult be 2016-ba köszönhetően az olcsó finanszírozásnak, az állami forrásokkal is támogatott erősödő keresletnek és az elmúlt években elmaradt kínálat növekedésének.

A tervezőket és a kivitelezőket elárasztják a megbízások, a szakemberek leterheltsége miatt azonban akár több hónapot is csúszhat egy-egy beruházás. Ingatlanberuházók már tavaly panaszkodtak a generálkivitelezők utáni hajszáról, az építőanyagárak és a kivitelezői díjak emelkedéséről, amelyek részben felszívták az áfacsökkentéstől várt beruházói hasznot.

A spirál beindult, az ingatlanárak folyamatosan nőnek. Kérdés, meddig tart ki a kereslet ilyen áremelkedés mellett.

A kapacitásigény a következő években várhatóan tovább nő, 2-3 évig még biztosan lesz sok megrendelés, de ennél tovább egyelőre senki sem lát. Az elmúlt években tapasztalt ciklikusságot az építőipar nem tudja követni sem mennyiségileg, sem minőségben. Hosszú távú építőipari stratégiát nem látni, a beruházások nagyrészt az EU-s projektektől függnek, a lakásépítések száma pedig a pillanatnyi támogatási forrásoktól.

Pénz, munkakörülmények, presztízs

A munkaerő vonzásának a legfőbb eszköze, természetesen, a megfelelő fizetés. A magyarországi bérek az építőipar minden területén elmaradnak a nyugat-európaiaktól, így béremelés nélkül semmi esély a szakemberek itthon tartására, vagy visszacsábítására. Az ÉVOSZ szerint átlagban legalább havi nettó 250-300 ezer Ft kellene szemben a mostani 150-200 ezer Ft-tal, valamint a kötelező minimális rezsióradíj bevezetése. Utóbbi lehet a leghatékonyabb eszköz az irreálisan alacsony kivitelezési díjak, valamint a szürke/fekete foglalkoztatottság visszaszorítására. Ehhez persze szükséges a járulékok további csökkentése is, hiszen a magas járulékfizetési kötelezettségek mellett a munkáltatók alig tudnak emelni a béreken. A Szakszövetség szerint a munkabérek emelkedése rövidtávon ugyan árfelhajtó hatású lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a legális foglalkoztatást, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést.

építési munkakörülmények feol hu

A bér azonban nem minden. A munkakörülmények javítása elengedhetetlen az építőipari munka vonzóbbá tételéhez. Felmérések szerint nagyjából ugyanaz jut eszébe mindenkinek az építkezéseken végzett munkáról: nehéz, piszkos, ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezzel ma nehéz vitatkozni, de a munkavégzés körülményeinek, a munkahely biztonságának, a pihenőidő helyének és körülményeinek javításával, korrekt munkaidőkeret előírásával sokat lehetne javítani a dolgozók helyzetén, a szakma megítélésen. Sőt, sokkal szigorúbb alapkövetelményeket kellene kötelezővé tenni és ellenőrizni, és államilag támogatni.

Ezek nélkül biztosan nem sikerül az építőipart presztízsét emelni, márpedig jelentés részben a bérezésben és a minőségi munkakörülményekben mutatkozik meg a szakma megbecsülése, ami ide vonzhatja az utánpótlást.

Munkaerő érkezhetne külföldről is, de úgy tűnik, határon túliak számára is vannak vonzóbb lehetőségek, hiába könnyítettek az nem EU-s országokból való belépés adminisztrációján. A kormányzat és a kamara komoly reményeket fűz a közmunkások átképzéséhez, de ennek számos nehézsége mutatkozik, és a szakma meglehetősen szkeptikus.

A kulcs a meglévő minőségi munkaerő megtartása és a fiatalok bevonzása, valamint az ágazat munkaerő-éhségének enyhítése a technológiai innovációk bevezetésével, magas színvonalú képzéssel támogatva.

Hatékonyságnövelő innováció és képzés

Az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel az anyaggyártók hozzájárulhatnak a munkaerőhiány enyhítéséhez a komplex megoldásokat nyújtó rendszerek kidolgozása és bevezetése – mondja Vidóczi Árpád, a WIENERBERGER zRt. műszaki vevőszolgálatának vezetője.

A nálunk most felmerülő szakmai problémákkal nyugatabbra más néhány évtizede szembesült az ágazat, így a megoldások terén is előnyben vannak. A német építőipar ma feleannyi emberrel dolgozik, mint 15 évvel ezelőtt és növelte a termelését. Nyugat-Európában jó ideje megfigyelhető az előre gyártott elemek térnyerése, amelyek hatékonyabbak a hagyományos technológiáknál. A felhasználó számára garantált minőséget biztosítanak, gyorsabb velük az építés és jóval kisebb az élőmunka-igényük, mint a hagyományos technológiáknak.

Akár téglából is készülhetnek előre gyártott falazatok, amelyeket a gyárban pontos terv alapján gyártanak, és szakszerű illesztéssel, mindössze néhány nap alatt, 2-3 szakember tökéletes falat állíthat belőlük. Más termékeknél, pl. a tetőrendszereknél is, a komplett csomagok és a felhasználásukhoz biztosított képzés teheti hatékonyabbá az építést.

Porotherm Prefab wall format808xY WRT

Ha a tisztességes megrendelői feltételek adottak, az érdemi munkát végző építőipari vállalkozások képesek lesznek a jelenleg hivatalosan foglalkoztatott létszám többszörösét a munkavállalók és az állam által elvárt, korrekt viszonyok között foglalkoztatni – mondja évek óta Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért. Állami Nonprofit Projekt Menedzser társaságok létrehozását javasolják állami beruházások levezényléséhez, melyek közbeiktatott láncszemek nélkül szerződjenek a megfelelő fizikai létszámmal rendelkező vállalkozásokkal a munka elvégzésére. Ebben az esetben állami garanciákat kapnának a vállalkozások a kifizetéseket illetően, megszűnne az alvállalkozói lánc, emelkednének az irreálisan alacsony vállalási árak, és csökkenne a beruházási költség, valamint ellenőrizhetőkké válnának a foglalkoztatási körülmények. A területileg szórt, kisebb nagyobb volumenű megrendelések esetén a helyi építőipari mikro- és kisvállalkozások is helyzetbe kerülhetnek, az állam által felügyelt, korrekt munkafeltételek mellett megerősödhetnek, kinőhetik adósságaikat.

Rendbe tenni magunkat
A béremelés és az ezt támogató járulékcsökkentés mellett az építési szakma presztízsének a növelése a legfontosabb – erősíti meg Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A Mapei tavalyi kutatása szerint az építőiparban dolgozó szakemberek többsége magasabb bérezést, megfelelő képzést és nagyobb megbecsülést tartana szükségesnek ahhoz, hogy a mostaninál többen válasszák a kőműves-burkoló szakmát. Ugyanakkor fontos és alkotó mesterségnek tartják, és több mint 55 százalékuk szeretné, ha gyermekük is ezt választaná.

A lakosság körében azonban nem ez volt az első, ami a válaszolók eszébe jutott a kőműves szakmáról, hanem, hogy alulfizetett, alulértékelt, nehéz, piszkos, fizikai munka. Az alacsony presztízs erősen korlátozza a fiatalok bevonzását az ágazatba.

Az utánpótláshoz életpálya-modell kell, egy karrierút felmutatása, amelynek a végén ott a szakember mint jó példa. Ehhez a jó példát adó szakembereket kell felépíteni, és rendet kell tenni a szakmán belül – mondja Markovich Béla.

A többi között ezért is hozta létre tavaly a Mapei a Magyar Építőipari Szakember Közösséget, amely költségcsökkentő és bevételnövelő szolgáltatásokat kínál a tagjainak. A már 560 főt számláló közösség további célja olyan szakemberek kiválasztása, akik vonzó például szolgálhatnak az utánpótlás felé, megmutatva „mit jelent ma a modern építőiparban igényes és sikeres szakmunkásnak lenni”. A vállalat szeretne követendő példát mutatni a szakma képviselői számára is, hogy mind több vállalkozás kapcsolódjon be a magas szintű gyakorlati képzésbe és az szakma pozitív oldalát bemutató kommunikációs kampányban.

A szakemberhiány megoldásának kiemelten fontos pilléréről, a szakképzés kérdéseiről cikkünk folytatásában olvashat.

Kapcsolódó cikkeink a témában:

Hol vannak a jövő építői?

Emelni kell az építőipari szakmák presztízsét