Idén még jelentősen nőhet a lakásépítések száma, jövőre azonban megtorpanhat a bővülés

Idén közel 40 százalékkal több új lakás épülhet Magyarországon, mint tavaly, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is rendkívül alacsony a hazai lakásállomány megújulási aránya. A lakásépítési engedélyek számának csökkenése, a fővárosi újlakáspiacon felhalmozódott szabad kínálat és a kereslet visszaesése már a beruházási lendület megtorpanását jelzi. Középtávon ugyanakkor a kedvezményes lakásáfa tartós fenntartása, a javuló finanszírozási környezet és az új lakások kiemelt támogatása ösztönözheti a lakásépítéseket – derül ki az MNB novemberi Lakáspiaci jelentéséből.

2026 első három negyedévében 9,8 ezer új lakás kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, 31 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten ennél is jelentősebb, 59 százalékos növekedést regisztráltak.

A bővülés elsősorban a vállalkozói lakásépítéseknek köszönhető, a magánszemélyek építkezései ennél visszafogottabban élénkültek.

A jelentős bővülés értékelésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a tavalyi év rendkívül alacsony bázist jelentett.

Az átadott új építésű lakások száma elhelyezkedés és építtető szerinti bontásban

Forrás: KSH

Európai összehasonlításban továbbra is sereghajtó Magyarország

A hazai lakásállomány megújulásának üteme európai összehasonlításban továbbra is rendkívül alacsony.

2025-ben mintegy 12 ezer lakás épült Magyarországon, ami a hazai lakásállomány mindössze 0,3 százalékának felel meg. Ezer lakosra vetítve másfél új lakásnál is kevesebb épült.

Magyarország mind a lakásállományhoz, mind a népességhez viszonyított lakásépítések tekintetében az európai rangsor utolsó helyén áll a rendelkezésre álló adatok alapján.

A lakásállomány megújulási aránya Cipruson, Írországban, Lengyelországban és Ausztriában a legmagasabb: ezekben az országokban a lakásállomány 1,1–1,7 százalékának megfelelő számú új lakás épült. Dániában, Belgiumban és Bulgáriában is megközelítette az 1 százalékot az éves megújulási arány.

A lakásállomány éves megújulási aránya és az ezer főre jutó lakásépítés Európában

Megjegyzés: Az adatok vonatkozási éve Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország és Svájc esetében 2024, a többi ország esetében 2025. Franciaország, Luxemburg és Olaszország esetében nem állnak rendelkezésre lakásépítési adatok. – Forrás: EKB, nemzeti statisztikai hivatalok, MNBA legtöbb európai országban egyébként csökkent a lakásépítések száma 2025-ben az előző évhez képest. Növekedést Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Írországban és Lengyelországban regisztráltak.

Megtört a lakásépítési engedélyek számának növekedése

2026 első kilenc hónapjában országosan 22,3 ezer lakás építésére adtak ki engedélyt, illetve tettek egyszerű bejelentést, ami 12 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az egyes településtípusokon ugyanakkor jelentősen eltérő folyamatok figyelhetők meg.

Az engedélyezett többlakásos épületek lakásszáma országosan 11 százalékkal emelkedett: a vidéki városokban 21 százalékos növekedést, Budapesten 4 százalékos visszaesést mértek.

A családi házak építésére vonatkozó engedélyek és egyszerű bejelentések lakásszáma országosan 15 százalékkal nőtt, ezen belül a községekben 22, a városokban 11 százalékos növekedést, a fővárosban viszont 15 százalékos csökkenést regisztráltak.

A lakásépítési engedélyek 12 havi gördülő lakásszáma 2024 végén kezdett emelkedni. A tavalyi utolsó és az idei első negyedévben tapasztalt megugráshoz az MNB szerint érdemben hozzájárulhatott az Otthon Start Program bevezetése és az annak hatására javuló lakásépítési kedv.

A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések lakásszáma

Forrás: KSH

A 2026. második és harmadik negyedévi adatok alapján azonban ez a növekedési tendencia megtörni látszik, amiben már a lakáspiaci kereslet mérséklődése is szerepet játszhatott.

2027-ben már nem várható további növekedés a lakásátadásokban

Az MNB rövid távú előrejelzése szerint 2026 egészében mintegy 16.700 új lakás átadása várható Magyarországon, ami 38 százalékos növekedést jelentene a tavalyi évhez képest.

Az átadások számának idei növekedését a lakásépítési engedélyek számának korábbi emelkedése, valamint a fejlesztés és értékesítés alatt álló új lakások állományának bővülése alapozta meg.

A használatbavételi engedélyt kapott lakások számának előrejelzése

Forrás: KSH, MNB

Mindkét folyamat megtorpanni látszik azonban, így a jegybank 2027 első három negyedévében már nem számít az átadott új lakások számának további bővülésére az idei év azonos időszakához képest.

További kockázatot jelent, hogy a kormány 2026 végéig felülvizsgálja az Otthon Start Programhoz kapcsolódóan korábban kiemelt státuszt kapott, de építési engedéllyel még nem rendelkező beruházásokat. E projektek megvalósítása bizonytalanná vált, illetve későbbre tolódhat.

Kedvező fejlemény ugyanakkor az 5 százalékos újlakásáfa időbeli korlátozás nélküli fenntartása, ami kiszámíthatóbbá teheti a fejlesztők pénzügyi tervezését, és középtávon ösztönözheti a lakáskínálat bővülését.

Stabil volt a lakásfejlesztések jövedelmezősége, de változhatnak a kilátások

A lakásépítések további alakulásának egyik meghatározó tényezője a beruházások jövedelmezősége. Az MNB becslése szerint a 2023 és 2025 között megkezdett lakásfejlesztések jövedelmezősége stabilan alakult.

Egy tipikus, 2025 elején indult, magas minőségű budapesti újlakásprojekt nettó bevételének profittartalma a jegybank számításai szerint 22 százalékot érhet el, ami megegyezik a megelőző két évre vonatkozó becsléssel. A jövedelmezőség stabilitását a várható bevételek és az építési költségek hasonló ütemű növekedése biztosította.

Budapesti újlakás-projekt nettó bevételének 1 hasznos négyzetméterre eső költségfelbontása, az építkezés kezdetének éve szerint

Megjegyzés: A függőleges vonal az építési költségek idősorában való, korszerűbb lakásminőségből fakadó törést jelöli. Részletes módszertanért lásd a 2025. novemberi Lakáspiaci Jelentés 1. keretes írását. – Forrás: MNB, KSH

Az újlakáspiacon felhalmozódott szabad kínálat azonban korlátozhatja a fejlesztők áremelési lehetőségeit. Amennyiben az értékesítési árak emelkedése elmarad az építési költségek növekedésétől, az a beruházások jövedelmezőségének csökkenéséhez vezethet.

Kedvező hatással lehet ugyanakkor a lakásfejlesztések jövedelmezőségére a lakóingatlan-projekthitelek kamatainak további mérséklődése.

Kiugróan magas volt a lakásépítési költségek növekedése Magyarországon

A lakásépítések költségeinek alakulását az MNB regionális összehasonlításban is megvizsgálta. A lakásépítés termelői árainak hosszú távú növekedése Magyarországon az egyik legmagasabb volt a térségben.

A 2000-es években, illetve a lakásárak csökkenésének időszakában a hazai lakásépítési költségek még jobban együtt mozogtak a régiós országokban tapasztaltakkal. A 2014-ben kezdődött felívelő lakáspiaci ciklusban azonban Magyarországon kiugróan magas volt a termelői árak növekedése.

A lakásépítés termelői árainak alakulása a régióban

Megjegyzés: A későbbi években épített lakásoknál a korszerűbb építési követelményekből fakadó költségemelkedéssel itt nem számolunk. – Forrás: Eurostat

Ehhez az MNB szerint hozzájárulhatott az építőipari munkaerőhiány, valamint az, hogy az ágazat kapacitásait jelentős volumenű állami és kereskedelmiingatlan-piaci megrendelések is lekötötték.

Rekordközeli kínálat, visszaeső értékesítések a fővárosi újlakáspiacon

A budapesti újlakáspiacon 2025-től tapasztalt jelentős kínálatbővülés 2026 harmadik negyedévében megtorpanni látszik.

Mivel a fejlesztők kevesebb lakás értékesítését kezdték meg, mint amennyit eladtak, a szabad újlakás-kínálat mérséklődött korábbi történelmi csúcsáról, de hosszú távú összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magas szinten áll.

A Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló új projektek lakásainak elérhetősége és az adott negyedévben bejelentett és eladott lakások száma

Megjegyzés: A budapesti, legalább 4 lakásos újlakás-projektek alapján. – Forrás: ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport

A visszaeső kereslet és a felhalmozódott szabad kínálat együttesen a további projektindítások visszafogásához vezethet.

A fővárosi új lakások alig hatoda vásárolható meg támogatott hitellel

Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 2026 harmadik negyedévének végén 1,86 millió forintot tett ki. Ez éves összevetésben 5 százalékos, az előző negyedévhez képest 1,4 százalékos emelkedést jelent.

A fejlesztők a harmadik negyedév során a szabad lakások 18 százalékát árazták át, és az átárazott lakásoknak csak mintegy felénél emelték az árakat.

Az új lakások drágulása tovább szűkítette a kedvezményes lakáshitellel megvásárolható ingatlanok körét. Míg a második negyedévben a fővárosi újlakás-kínálat 18,1 százaléka felelt meg az Otthon Start Program árfeltételeinek, addig a harmadik negyedévben már csak 16,5 százaléka.

A budapesti újlakáskínálat megoszlása Otthon Startra való jogosultság szerint

Megjegyzés: Az adott negyedévi szabad kínálat és eladott új lakások árinformációi alapján. A budapesti, legalább 4 lakásos újlakás-projektek alapján. – Forrás: ELTINGA – Budapesti Lakáspiaci Riport

A támogatott hitel igénybevételének legfőbb akadályát Budapesten a magas, másfél millió forintos árplafont meghaladó négyzetméterárak jelentik.

A Wekerle+ hitelprogramban is megmaradt az 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát, 2028-tól azonban évente indexálják azt az új lakásokra vonatkozó KSH-lakásárindex alapján. Ez lehetővé teszi, hogy a támogatott hitel árfeltételei jobban igazodjanak a lakáspiaci folyamatokhoz.

Többéves csúcson a vidéki újlakás-kínálat

A fővárosival ellentétes folyamat figyelhető meg vidéken, ahol a még megvásárolható új lakások száma többéves csúcsra emelkedett. 2026 harmadik negyedévében több mint 12 ezer új társasházi lakás állt fejlesztés és értékesítés alatt vidéken, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A második és harmadik negyedévben összesen 1538 új lakás értékesítése kezdődött meg, és 1608 új lakás talált vevőre. A szabad kínálat a harmadik negyedévben elérte a 8 ezer lakást, ami 15 százalékos éves növekedést jelentett. Ebből mintegy 1100 lakás már elkészült.

A legtöbb vidéki újlakás-fejlesztés Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest vármegyében található, de jelentős a fejlesztési aktivitás a Balaton környékén, Somogy és Veszprém vármegyében is.

A vidéki újlakáspiacon a támogatott hitellel elérhető lakások aránya jóval magasabb, mint Budapesten. Az MNB számításai szerint az új lakások 67 százaléka volt megvásárolható Otthon Start hitellel a harmadik negyedévben, ami ugyan 3 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbi arányhoz képest, de még így is többszöröse a fővárosinak.

Az értékesítés alatt álló új társasházi projektek lakásszáma vidéken

Megjegyzés: A legalább 10 lakásos társasházi fejlesztések alapján. – Forrás: ELTINGA – Vidéki lakáspiaci riport

Bővült a lakásprojektek hitelezése, csökkentek a forinthitelek kamatai

Az újlakás-kínálat 2025-ben kezdődött bővülése a lakásfejlesztések banki finanszírozásában is megmutatkozott. 2026 első félévében a hitelintézetek 102 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket lakásprojektek finanszírozására. Ez 14 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának már megemelkedett szerződéskötési volumenét.

Az elmúlt egy évben a forintban nyújtott lakásprojekthitelek ügyleti kamata a monetáris kondíciók változásával párhuzamosan mintegy 0,6 százalékponttal csökkent. Az euróban nyújtott hitelek kamata hasonló mértékben emelkedett, az euróalapú finanszírozás azonban kevésbé jellemző a hazai lakásfejlesztések banki finanszírozásában.

A finanszírozási költségek további mérséklődése javíthatja a beruházások jövedelmezőségét, részben ellensúlyozva a visszafogottabb keresletből eredő kockázatokat.

A TLE kérdésére: milyen feltételek mellett lendülhetnek fel a lakásépítések?

Az MNB Lakáspiaci jelentésének bemutatóján a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) arról kérdezte a jegybank szakértőit, hogyan látják a lakásépítések felfutásának lehetőségét a javuló finanszírozási környezet, az új lakástámogatási rendszer, valamint a beruházói hozamelvárások és az építőipari hatékonyság tükrében. Milyen feltételek mellett eredményezhetnek a kínálatoldali ösztönzők érdemi kínálatbővülést és a lakásárak emelkedésének mérséklődését?

Nagy Tamás, az MNB pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős igazgatója válaszában hangsúlyozta, hogy rövid távon az újlakás-értékesítések jelentős visszaesése és a támogatott hitelre jogosultak körének szűkülése visszafoghatja az új beruházások indítását.

Középtávon azonban a lakásépítések további bővülését több tényező is támogathatja:

  • az új lakásokra továbbra is elérhető 3 százalékos támogatott hitel;
  • az 5 százalékos lakásáfa tartós fenntartása;
  • a kamat- és hozamkörnyezet javulása;
  • a banki verseny erősödése és a piaci hitelek kamatainak mérséklődése;
  • a lakáspiaci túlértékeltség csökkenése és a gazdasági fundamentumok javulása;
  • az uniós források piaci és intézményi finanszírozással történő kiegészítése.

A jegybank szakértői kiemelték, hogy a finanszírozási költségek egyes időszakokban a lakásfejlesztések teljes költségének 5–9 százalékát is kitehetik, így a finanszírozási környezet javulása érdemben befolyásolhatja a beruházási döntéseket. Az MNB szerint a támogatási rendszer átalakítása, a lakásárak túlértékeltségének enyhülése és a kedvezőbb finanszírozási feltételek középtávon stabilabb lakáspiacot eredményezhetnek, ami a lakásfejlesztésekre is pozitív hatással lehet.

Összességében az MNB novemberi Lakáspiaci jelentése kettős képet mutat a hazai lakásépítésekről. Miközben az idei lakásátadások számának jelentős növekedése kedvező fejlemény, a beruházások jövőbeni alakulását meghatározó mutatók már a lendület megtorpanását jelzik. A hazai lakásállomány európai összehasonlításban rendkívül alacsony megújulási aránya ugyanakkor indokolttá teszi a lakásépítések tartós ösztönzését. Ehhez a kiszámítható támogatási és szabályozási környezet, a kedvezőbb finanszírozási feltételek, az építőipari hatékonyság javítása és a fizetőképes kereslet egyaránt szükséges.