Az MNB lakásárindex friss értékei szerint minden településtípuson dinamikusan gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme 2024 negyedik negyedévében. Ez a növekedés az EU-s lakásár-emelkedési rangsorban a második helyet jelentette.
A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex alapján 2024 negyedik negyedévében negyedéves alapon 3,4 százalékkal nőttek a lakásárak a harmadik negyedévi 1,2 százalékos emelkedést követően. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 13,6 százalékról 15,1 százalékra gyorsult, reál értelemben pedig éves szinten 10,9 százalékkal nőttek a lakásárak országos átlagban.
- Budapesten 2024 negyedik negyedévében 4,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak a megelőző negyedévhez képest, ezzel az éves növekedési ütem 14,3 százalékra gyorsult.
- A vidéki városokban 2,9 százalékkal növekedtek a lakásárak 2024 negyedik negyedévében, az éves lakásár-dinamika pedig 13,8 százalékot tett ki.
- A községekben 3,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető a negyedik negyedévben, ezzel az előző év azonos időszaki szintet 18,4 százalékkal haladták meg a lakásárak.
Az Eurostat adatai szerint azon országok közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, 2 országban csökkentek a lakásárak éves szinten 2024 negyedik negyedévében, 24 országban pedig éves szinten emelkedtek. A csökkenést Franciaországban és Finnországban regisztrálták (mindkettő -1,9%), míg a legnagyobb növekedést Bulgáriában (+18,3%), Magyarországon (+13,0%) és Portugáliában (+11,6%).
Az előző negyedévhez képest az árak 6 országban csökkentek, 2 országban (Málta és Finnország) változatlanok maradtak, 18 országban pedig emelkedtek. A legnagyobb csökkenést Franciaországban, Cipruson (egyaránt -1,0%) és Észtországban (-0,7%) regisztrálták, míg a legnagyobb emelkedést Szlovákiában (+3,6%), Szlovéniában (+3,1%) és Portugáliában (+3,0%). Magyarországon 0,4%-os csökkenét mutattak ki az előző negyedévhez képest.
Uniós szinten 2022-ben a lakásárak alig valamivel az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek (+0,3%), 2023-ban pedig a magas infláció mellett csökkentek, ami az éves deflált lakásárak jelentős, 7,0%-os csökkenéséhez vezetett, amelyet 2024-ben további 0,5%-os csökkenés követett.
Az uniós országok között azonban jelentős különbségek vannak. 2024-ben a lakásárak 7 uniós országban (Németország, Franciaország, Luxemburg, Ausztria, Ausztria, Románia, Finnország és Svédország) az inflációnál kisebb mértékben, ugyanakkor a többi uniós országban – köztük Magyarországon is – az inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek.
Az uniós országok között azonban jelentős különbségek vannak. 2024-ben a lakásárak 7 uniós országban (Németország, Franciaország, Luxemburg, Ausztria, Ausztria, Románia, Finnország és Svédország) az inflációnál kisebb mértékben, ugyanakkor a többi uniós országban – köztük Magyarországon is – az inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek.
Az MNB adatai szerint negyedéves alapon stagnálást mutató Dél-Dunántúl kivételével minden vidéki régióban a városi lakásárak emelkedése volt megfigyelhető a negyedik negyedévben.
Nyugat-Dunántúl (+1,5 százalék), Észak-Alföld (+1,7%) és Pest vármegye (+2,3 százalék) városaiban relatíve mérsékeltebben, a Közép-Dunántúl (+3,5 százalék) és ÉszakMagyarország (+3,6 százalék) városaiban dinamikusabban, Dél-Alföld (+6,2 százalék) városaiban pedig kiemelkedő mértékben nőttek a lakásárak negyedéves alapon.
Éves összevetésben a régiók többségében 12–14 százalékosvárosi lakásár-emelkedés volt tapasztalható, míg a dél-dunántúli városok lakásár-dinamikája valamelyest alacsonyabb (+10,2 százalék), a dél-alföldi városoké pedig érdemben magasabb (+19,8 százalék) volt.
