Az Európai Unióban tovább emelkednek a lakásárak és a bérleti díjak, de a drágulás üteme országonként jelentősen eltér. Az Eurostat friss elemzése szerint az elmúlt tíz évben a lakásárak növekedése messze meghaladta a bérleti díjakét, Magyarország pedig továbbra is az egyik legnagyobb áremelkedést produkáló tagállam.
Az Európai Unió lakáspiaca 2025 harmadik negyedévében is a drágulás jeleit mutatta – derül ki az Eurostat 2026 januárjában közzétett elemzéséből. Az adatok szerint uniós szinten a lakásárak éves összevetésben 5,5 százalékkal, míg a bérleti díjak 3,1 százalékkal emelkedtek a 2024 azonos időszakához képest. Negyedéves alapon is folytatódott a növekedés: a lakásárak 1,6, a bérleti díjak 0,9 százalékkal nőttek.
A rövid távú emelkedés azonban csak egy hosszabb távú, sokkal mélyebb folyamat része. Az Eurostat adatai alapján 2015 és 2025 harmadik negyedéve között az Európai Unióban átlagosan 63,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miközben a bérleti díjak „csupán” 21,1 százalékkal nőttek. Ez a különbség jól mutatja, hogy a tulajdonszerzés egyre gyorsabban távolodik el a bérlés költségeitől, ami komoly lakhatási feszültségeket okoz számos tagállamban.
Magyarország ebben az összehasonlításban különösen élesen kirajzolódik. A hazai lakásárak 2015 óta összesen 275 százalékkal emelkedtek, ami az egyik legmagasabb növekedési ütem az Európai Unióban. Hasonlóan jelentős drágulás volt tapasztalható Portugáliában, Litvániában és Bulgáriában is, bár ezek az értékek elmaradnak a magyarországi adatoktól. Ezzel szemben Finnországban az elmúlt tíz évben enyhe árcsökkenést regisztráltak, ami ritka kivételnek számít az uniós trendek között.
A bérleti díjak esetében ugyan minden tagállamban emelkedés volt megfigyelhető, de a növekedés mértéke itt is jelentős eltéréseket mutat. Magyarországon a bérleti díjak több mint kétszeresükre nőttek 2015 óta, de Litvániában, Szlovéniában, Lengyelországban és Írországban is 70 százalékot meghaladó volt az emelkedés. Ez arra utal, hogy bár a bérlés továbbra is „belépési pont” sok háztartás számára, a megfizethetőség ezen a piacon is egyre nagyobb kihívást jelent.
Az Eurostat elemzése arra is rámutat, hogy míg a bérleti díjak az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletesen, folyamatosan emelkedtek, addig a lakásárak sokkal hektikusabban alakultak. A koronavírus-járvány, az inflációs hullám és a kamatkörnyezet változásai mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyes időszakokban gyors áremelkedés, máskor stagnálás vagy átmeneti visszaesés volt tapasztalható.
Összességében az adatok egyértelműen jelzik: az Európai Unió lakáspiaca továbbra is strukturális feszültségekkel küzd. A lakásárak gyorsabb növekedése a bérleti díjakhoz és a jövedelmekhez képest különösen a fiatalok, az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a városi térségekben élők számára nehezíti a lakhatást. Magyarország helyzete ebben a folyamatban kiemelten érzékeny, ami hosszabb távon is indokolttá teszi a lakáspolitikai beavatkozások és a megfizethető lakhatást célzó programok újragondolását.
Forrás: Eurostat
