Az MNB februári adatai szerint továbbra is erős maradt a lakáshitelpiac: bár a januári csúcsról enyhült a kihelyezés, az új szerződések volumene még így is több mint kétszerese volt az egy évvel korábbinak. A piacot egyértelműen az Otthon Start és a támogatott konstrukciók húzták, miközben a szakértők már arra figyelmeztetnek, hogy a geopolitikai feszültségek és a gazdasági bizonytalanság a következő hónapokban fékezhetik a lendületet.
Az MNB februári adatai alapján a lakáscélú hitelezés még mindig nagyon erős, csak a januári kiugró szintről enyhült vissza. A darabszám helyett a volumen és a támogatott konstrukciók súlya a fontos: a teljes új lakáshitel-kihelyezés 245,5 milliárd forint volt, miközben a szezonálisan igazított érték gyakorlatilag nem csökkent, hanem 300,7 milliárd forintra nőtt. Az átlagos hitelköltség mutató 8,00 százalékra mérséklődött. Az Otthon Start februári új szerződésállománya 178 milliárd forint volt, a program indulása óta pedig 958 milliárd forint szerződött össze. A támogatott lakáshitelek volumene 198,5 milliárd forint, a piaci kamatozásúaké 47,0 milliárd volt, vagyis februárban is egyértelműen a támogatott oldal vitte a piacot.
Ennek alapjánegy magas bázison történő korrekció látszik a lakáshitel-piacon. A 2025. februári 120,3 milliárd forinthoz képest az idei 245,5 milliárd még mindig több mint duplázás, tehát éves alapon továbbra is rendkívül erős a piac. A 3. oldali grafikon is ezt támasztja alá: 2025 őszétől egy új, magasabb hitelezési szint állt be, és 2026 februárja ennek a platónak inkább a felső sávjában maradt.
A babaváró hiteleknél jóval visszafogottabb a kép. Februárban 17 milliárd forintnyi új szerződés született, ami havi alapon emelkedés, az átlagos hitelköltség mutató pedig 8,84 százalékra csökkent. Ugyanakkor a babaváró volumen nagyságrendje messze elmarad a lakáscélú hitelektől, ezért a lakáspiaci dinamika fő magyarázója most nem ez, hanem az Otthon Starttal megtolt támogatott lakáshitelpiac. A program indulása óta felhalmozott babaváró-állomány 2889 milliárd forint.
Juhász Attila, az Újház Zrt. és a ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, hogy az iráni háborúból fakadó energiaválság növelheti az építőanyagárakat és a bizonytalanságot, ami visszafoghatja a hitelfelvételi kedvet; vagyis az állami támogatás önmagában nem biztos, hogy elég, ha a makrokörnyezet romlik. Bár az MNB statisztikája még erőt mutat a lakáshitelezésben, a szakértői vélemény már árnyalja ezt a képet és a következő hónapok fékező tényezőire figyelmeztet.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője pedig azt emelte ki, hogy márciusban kivárás jelent meg a lakáspiacon: a választások közelsége és a közel-keleti konfliktushoz kötődő bizonytalan gazdasági kilátások óvatosságra inthetik a vevőket.
A februári banki adatok, tehát, még a hitelboom folytatódását mutatják, de a szakértők szerint a következő időszakban már nem a finanszírozási oldal, hanem a bizonytalanság lehet a fő kockázat.
