AZ ÉVOSZ szerint a forrásbővítés és kiszámíthatóság kell lakásügyben

Pixabay

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöksége nemrégiben 75 pontban fogalmazta meg az építőipar idei évi súlyponti problémáit és javaslatait az építési ágazat piaci helyzetének erősítése érdekében.

Az elemzés mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a Magyarországra érkező EU-támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat Magyarországon, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat…”.

Hosszú távon biztosított források szükségesek

A lakásépítésekkel kapcsolatban pozitív, hogy a 2017. évben megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma igen jelentősen bővült, és lakásépítési piac 2018-2020. évi további dinamikus bővülését prognosztizálja. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a 2017-i évi 180.000 körüli lakásfelújítás jócskán elmarad az elvileg kívánatos évi 400.000 felújítandó lakásszámhoz képest.

A problémák közül kiemelik, hogy „ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.”

Javaslataik az alábbiak:
1. A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

2. A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzőbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.

3. A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási áfaérték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.

4. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

5. Mielőbb kormányzati döntés szükséges atekintetben, hogy az 5%-os áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen.

6. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot.

7. Sokat javítana a kiszámítható, felelős megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

8. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését lés elindítását.

Kulcskérdés a gyakorlati képzés javítása

Az építőipari szakképzést illetően ismét megállapítják, hogy a duális képzés a jelenlegi formájában nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására. Ezért – egyebek között – sürgetik az un. üzemközi gyakorlati képzés intézmény-rendszerének kialakítását a gyakorlati képzés hatékonyságának növelése érdekében.

Kiemelten fontosnak tarják, hogy a Szakképzési Alapba befizetett összeg maradéktalanul kerüljön vissza az építőipari szakképzés finanszírozásába.

Az anyag további témakörei: a befektetési-beruházási piac élénkítése, a közszféra megrendelésének bővítése; az építési vállalkozások tevékenységeinek finanszírozása; közbeszerzés az építési beruházások területén; foglalkoztatás és munkaügy az építőiparban; az építési, hatósági eljárások egyszerűsítése; a szakmai színvonal és a hatékonyság emelése.

A dokumentum itt elérhető: Az_epitesi_agazat_2018_evi_sulyponti_problemai.pdf