Magyarországon az elmúlt évtizedben a lakásárak jóval gyorsabban emelkedtek, mint a bérek, ami látványosan rontotta a lakhatás megfizethetőségét. A folyamat európai összevetésben is kedvezőtlen képet mutat: a lakásár-bérek közötti olló egyre szélesebbre nyílik.
A Bank360 elemzése szerint Magyarországon 2015 és 2025 között a lakásárak növekedési üteme messze meghaladta a bérek emelkedését: míg az ingatlanárak közel háromszorosukra nőttek, a nettó átlagkeresetek ennél jóval lassabban követték a drágulást. Ennek következtében egy havi átlagbérből ma lényegesen kevesebb lakóingatlan-négyzetméter vásárolható, mint tíz évvel ezelőtt, és egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához akár másfélszer-kétszer annyi éves jövedelemre van szükség, mint a 2010-es évek közepén.
A jelenség nem egyedi: az Eurostat adatai szerint az EU egészében is gyorsabban emelkedtek a lakásárak, mint a bérek, ugyanakkor Magyarország azon tagállamok közé tartozik, ahol az árrobbanás különösen erőteljes volt. Míg több nyugat-európai országban a bérnövekedés részben ellensúlyozta az ingatlanárak emelkedését, addig Magyarországon a lakásár-bérek közötti különbség látványosan nőtt, ami tartós megfizethetőségi problémákat vet fel. A lakásárak alakulását és az európai összehasonlítást részletesen bemutattuk korábbi cikkünkben, amely az Eurostat legfrissebb adataira épül.
A számok munkaidőben kifejezve is jól érzékeltetik a lakhatási válság mélyülését. Míg korábban egy átlagos lakás megvásárlásához néhány évnyi teljes munkaidős jövedelemre volt szükség, ma már egyre több ledolgozott év kell ugyanahhoz az ingatlanhoz. Egy átlagos magyar munkavállalónak ma nagyságrendileg 6–8 évnyi teljes nettó keresetét kellene félretennie egy használt lakás megvásárlásához, új lakás esetében pedig akár 15–18 évnyi munkabérre is szükség lehet. A részletes összevetés azt mutatja, hogy 2007-ben 8,4, 2013-ban már csak 5,6 évnyi nettó átlagkeresetre lett volna szükség egy 70 négyzetméteres használt ingatlan megvásárlásához. Innen újra emelkedésnek indult ez az érték: 2025-ben a 2015-ös árakon 8, a 2025. Q2-es négyzetméterár alapján 6,4 év kellett egy ugyanolyan lakás megvásárlásához.
Mindez jól mutatja, hogy a lakásvásárlás egyre inkább élethosszig tartó pénzügyi elköteleződéssé válik. A lakásárak és a bérek közötti olló nyílása így nemcsak statisztikai kérdés, hanem közvetlenül meghatározza azt is, hogy egy átlagos jövedelmű háztartás mennyi munkával és milyen áldozatok árán juthat saját otthonhoz.
Forrás és részletek: Bank360
