Szemben az európai trenddel: lendületben az ír lakásépítés

Miközben az Euroconstruct országaiban 2022 és 2025 között csaknem negyedével csökkent az újonnan átadott lakások száma, Írországban tavaly több mint 20 százalékkal nőtt a lakásépítések volumene, és az előrejelzések szerint a következő években is folytatódhat a dinamikus bővülés. Bár a lakáskínálat továbbra sem fedezi a keresletet, az ír lakáspolitika eredményei más európai országok számára is tanulságosak lehetnek.

Írországban a lakosságszámhoz viszonyítva több lakást építenek, mint bármelyik másik Euroconstruct-országban

A kedvező tendencia mögött öt összehangolt szakpolitikai intézkedés áll – mutat rá Amy Mulligan, az Euroconstruct ír elemzője.

Első – Lakásépítés mint nemzeti infrastruktúra

Az ír kormányok a lakásépítést kiemelten kezelték. A 2016-ban bevezetett Rebuilding Ireland (Írország Újjáépítése) és 2021-ben bevezetett Housing for All (Lakást Mindenkinek) programok révén 2024-re a lakhatásra fordított kormányzati támogatás elérte a bruttó nemzeti jövedelem 2,3%-át, mely a legmagasabb volt Európában. Tavaly a kormányzati tőkekiadások elérték a 26,3 milliárd eurót, amelyből 6 milliárd eurót különítettek el lakhatásra. A 2025-ben indult Delivering Homes, Building Communities Scheme (Otthon- és Közösségteremtési Program) 300 000 lakás, köztük 72 000 új építésű szociális lakás építését tűzte ki célul 2030-ig, és a megvalósítást a 2035-ig tartó, 275 milliárd eurós Nemzeti Fejlesztési Tervhez (National Development Plan) köti. Ez három okból is fontos:

  • Az államilag finanszírozott szociális és megfizethető lakásépítés akkor is folytatódik, amikor a magánszektor gyengül, így az építőipari cégek és a munkaerő aktív marad válság idején is.
  • A többéves finanszírozási kötelezettségvállalás bizalmat ad az ellátási láncnak, hogy kapacitást építsen.
  • Az állam horgonybefektetőként a helyi önkormányzatokon, az lakásügyi szervezeteken és a Telek- és Ingatlanfejlesztési Ügynökségen keresztül (utóbbi az állami tulajdonú földterületek lakáscélú fejlesztésével és megfizethető lakhatással foglalkozik). Ez csökkenti a nagyprojektek értékesítési kockázatát és javítja azok hitelképességét.
2028-ra a befejezett építkezések száma 47.000-re emelkedik, elsősorban a családi házaknak köszönhetően

Második – Kijelölt intézmények

2018-ban létrehozták a Telek- és Ingatlanfejlesztési Ügynökséget, mely felszabadítja az állami tulajdonú földterületeket megfizethető lakhatás céljából. A Lakást Mindenkinek Program keretében bevezetett költségalapú bérleti díj új viszonyt teremtett a szociális lakások és a nyílt piac között, ahol a bérleti díjak a piaci árak helyett a megvalósítás költségéhez kapcsolódtak. A fejlesztési finanszírozásra 2018-ban az állam létrehozott egy a pénzügyminiszter tulajdonában lévő, kereskedelmi alapon működő állami hitelező társaságot (Home Building Finance Ireland). A Otthon- és Közösségteremtési Program keretében a Telek- és Ingatlanfejlesztési Ügynökség további 2,5 milliárd euró állami tőkét kapott, így a teljes állami támogatás kb. 8,75 milliárd euróra bővült. Több mint 40 helyszínen mintegy 27 000 lakás építése folyik, és 2029-re kb. 14 000 lakás átadását tervezik, így a teljesítmény az idei alig 2000 lakásról jövőre évi több mint 3000-re nőhet. A Project Tosaigh modell építési engedéllyel rendelkező, de elakadt projekteket vásárol fel vagy finanszíroz előre. Például 800 lakás építése kezdődött meg Richmond Village-ben az idei év elején. Az új Lakásfejlesztési Hivatal (Housing Activation Office) és a Lakásinfrastruktúra-beruházási Alap (Housing Infrastructure Investment Fund) koordinálja a közműveket és felgyorsítja a közművesített telkek létrehozását.

Harmadik – Intézményi tőke kiszámítható szakpolitikai keretek között

Írország a 2008-as pénzügyi válság utáni évtizedben tudatosan vonzott be intézményi befektetéseket a lakóingatlanokba. A 2013-ban bevezetett REIT-rendszer (szabályozott ingatlanbefektetési társasági rendszer) a 2016-ban bevezetett ír Ingatlanalap-keretrendszer, valamint a bérbeadás céljából építést nagyobb beépítési sűrűség esetén is életképessé tevő tervezési útmutató mind új tőkealapokat hozott a piacra, amelyeket a belföldi hitelezés már nem tudott önmagában finanszírozni. Ez a tőke kritikus fontosságú volt a projektek finanszírozásában, különösen Dublinban, egy olyan időszakban, amikor a saját tulajdonú lakásprojektek ritkán voltak életképesek.

Az építési engedélyek száma emelkedik, de az engedélyezett lakásoknak csupán kétharmada készült el

Negyedik – Célzott támogatások

Írország nem általános hanem célzott támogatásokat vezetett be. 2022-ben indult el a Croí Cónaithe (Városok) Program, mely a saját tulajdonú lakások bekerülési értéke és eladási ára közötti különbséget finanszírozza. A különbség továbbra is nagy: egy kétszobás lakás építési költsége Dublinban kb. 550 000–600 000 euró, jóval több mint az eladási ár. A 2026-os költségvetés ezért a befejezett lakáseladások áfáját 13,5%-ról 9%-ra csökkentette 2030 végéig, és bevezette a társasági adó további, fokozott levonását a 10 vagy több lakásból álló projektek építési költségei után (lakásonként 50 000 euró a korlát). A keresleti oldalon a Help to Buy (2016) és a First Home részvénytőke-program (2022) kifejezetten az új építésű lakásokat célozzák. Az ilyen jellegű, kínálathoz kötött támogatás csökkenti a kockázatot, hogy a használt lakások árait felhajtsa. 2023-ban ideiglenesen csökkentették a fejlesztési illetékeket és a vízcsatlakozási díjakat, így lejjebb mentek az építők előzetes költségei és 2024-ben több mint 69 000 lakás építése kezdődött el amelyeket hamarosan átadnak.

Ötödik – Kiszámítható tervezés

Bár Írország tervezési rendszerét régóta a kínálatot korlátozó tényezőnek tekintik, és a reform inkább fokozatos volt, mint teljes körű, számos intézkedés segített. A 2018-as épületmagasságra és lakástervezésre vonatkozó irányelvek nagyobb népsűrűséget engedtek a városi területeken és a tömegközlekedés közelében. 2017 és 2021 között a stratégiai lakásfejlesztési eljárás (Strategic Housing Development process) közvetlen utat adott a nagyprojekteknek a Nemzeti Tervezési Hatósághoz, hogy nagy számú engedélyt adjanak ki, bár ezt végül bírósági felülvizsgálat miatt lecserélték. A 2025 júliusában felülvizsgált szabványok csökkentették a minimális lakásméretet, például egy egyszobás lakás esetében 55 m2-ről 45 m2-re, mely becslések szerint 50 000 euróval, 100 000 euróra csökkenti az átlagos lakásköltséget. Igaz, ez jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt van. A lakóépület-tervezési mentességek frissítés alatt állnak és a 2025 decemberi Infrastruktúra-gyorsító cselekvési terv törvényi határidőket és bírósági felülvizsgálati reformot javasol. A folyamatban lévő projektek mutatják, hogy ez miért fontos: tavaly 34 974 lakás kapott engedélyt (+8%), mégis a 2022 és 2025 között jóváhagyott nagyprojekteknek csak a kb. 30%-a kezdődött meg, és a 2021 óta engedélyezett mintegy 45 665 lakás építése vagy még nem kezdődött el vagy még nem fejeződött be.

A lakásépítések száma a 2024-es fellendülés után zuhanásba kezdett, majd 2028-ra 40.000 felé emelkedik vissza

Az ír példa viszont nem előírás más európai piacok számára. Minden beavatkozást a helyi intézményi kapacitás, a piaci struktúrák, a kulturális elvárások, valamint a tágabb politikai és szolgáltatási ökoszisztéma tükrében kell értékelni. Az ír példa óvatosságra is int. A demográfiai nyomás, a tartós víz- és szennyvízkapacitás-korlátozások, valamint a magas építési költségek továbbra is a szükséglet alatt tartják a lakásépítési volument.