Ahogy arra számítani lehetett, az elmúlt hónapokban olyan mértékben élénkült a piaci kereslet, hogy ennek köszönhetően februárban megugrottak a lakásárak – derül ki az ingatlan.com februári lakásárindexéből. A legnagyobb áremelkedésre Budapesten került sor. A Duna House azt írta, hogy az erős kereslettel és fokozódó tranzakciószámokkal induló piacon az adásvételek háromnegyede alkuval zárul.
A fővárosban az árak éves szinten közel 17 százalékkal nőttek az idei év második hónapjában, de januárhoz képest is kiemelkedő, 4,4 százalékos volt a drágulás. Országos átlagban visszafogottabb, de szintén erőteljes áremelkedés következett be: éves szinten 10,4, havi összevetésben pedig 2,4 százalékos volt az emelkedés. Az éves mutatókat nézve kiderül, hogy az országos átlagnál Budapest mellett nagyobb drágulást értek el a dél-dunántúli, az észak-alföldi és a dél-alföldi települések, mindhárom térségben 11,2 százalékos volt a növekedés. Ezzel szemben Pest vármegyében, a közép- és nyugat-dunántúli, valamint az észak-magyarországi régióban mérsékeltebb, 4,8-7,3 százalékos éves áremelkedés történt februárban.
Az adatokat értékelve Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: „Az idei év elején felfutó kereslet februárban épült be igazán az árakba, az eladók viszonylag gyorsan beárazták a jelentős érdeklődést. Az országos, de különösen a budapesti drágulásban szerepet játszik, hogy a kínálat egyáltalán nem tart lépést a kereslettel. Hiába adnak fel évről évre és hónapról hónapra több lakáshirdetést a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, a kereslet felszívja ezeket a piacról, így a választék szűkül. Ez pedig szintén hozzájárul az áremelkedéshez.”
Egyre gyakoribb az alku és a licit a lakáspiacon
A vevői érdeklődés – részben az állampapír-kifizetéseknek is köszönhetően – a 2025-ös év elején is csúcsokat döntött: az első két hónapban zárult tranzakciók száma a Duna House becslése alapján az előző év azonos időszakához képest 8%-os erősödést mutat. Országos szinten tavalyhoz képest enyhült ugyan, de még mindig az alkudozók aránya a jelentősebb: a tranzakciók 75%-ában az irányárhoz képest átlagosan 6%-ot engedtek az árból az eladók. Az irányáron szerződők aránya közel 20%-ra emelkedett idén.
Licithelyzet azonban idén már nem csak a kiemelten jó ajánlatok esetében várható: az árszint mellett a kínált ingatlanok minősége, az adott ingatlantípus elérhetősége, valamint elhelyezkedése is befolyásolja a kereslet mértékét, és így az ingatlanokért kínált árat is.
„Az idei évben a kínálat enyhébb intenzitással tudja csak lekövetni az erősödő keresletet, így a licit várhatóan egyre gyakoribb vendég lesz az üzletzárások körében. A kereslet a jó minőségű, azonnal költözhető ingatlanok felé tolódott, ennek megfelelően harmadrészt nagyon jó állapotú, közel 30%-ban pedig jó állapotú otthonra ajánlottak a kértnél magasabb árat a vevők” – hangsúlyozta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
2025 első két hónapjában 6%-ra emelkedett az irányár feletti áron kötött adásvételek aránya, a vevők pedig átlagosan 5%-kal többet kínáltak a hirdetési áron felül, ami a Duna House adatai szerint 100 ezer és 11,5 millió Ft közötti összeggel növelte az eladóknak fizetett vételárat.
A licittel zárult tranzakciók 57%-ában fővárosi, vagy az agglomerációs településeket is magában foglaló, Pest vármegyei ingatlanok szerepeltek, míg a 2025-ben eddig alkuval zárult ügyletek 74%-a vidéki volt.
Az idén zárult budapesti tranzakciók 10%-ában licitáltak egymásra a vevőjelöltek, ez az arány a vidéki területeken mindössze 4%. Vidéken viszont némileg jelentősebb az alkudozók aránya, ahol a tranzakciók 77%-át fedik le az irányár alatt zárult adásvételek, míg Budapesten a tranzakciók 69%-ában volt érvényesíthető a vevői alku.
Akadnak még olcsóbb lokációk Budapesten
A tempós budapesti drágulás eredményeként a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára március elején már 1,24 millió forintnál tart. „Azaz már olyan szintet értek el a fővárosi lakásárak, hogy a legfelkapottabb kerületben sok vevő már vakon aláírná az 1 millió forintos négyzetméterárat, ha lenne ilyen.” A lakásvásárlók viszont még bízhatnak a kedvezőbb árfekvésű kerületekben. A X. kerületben a használt eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára csak 975 ezer forint, de a peremkerületek még ennél is olcsóbbak. A XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületekben a használt eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 767-922 ezer forint között mozog.
„Az is a drágulásnak köszönhető, hogy a fővárosban vevőre váró használt társasházi lakások átlagos ára már a 100 millió forintot súrolja. Március elején 97 millió forintnál járt ez az érték, amire korábban még nem volt példa. A házakkal együtt az eladó használt lakóingatlanok átlagára a fővárosban viszont már 108 millió forint. Azoknak, akik a legalacsonyabb áron keresnek budapesti ingatlant, a használt társasházi lakások piacán érdemes körbenézniük. A XX. és XXIII. kerületben az átlagos lakásár 55 millió forint, de a XXI. és a X. kerületben is 57-58 millió forint az eladó használt társasházi lakások átlagára.” – emelte ki az ingatlan.com szakértője.
A Budapesten kívüli piacokat nézve továbbra is kiemelt szerepet játszik Pécs, Debrecen, Kecskemét és Szeged, ahol a legnagyobb a kínálat. A pécsi használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára március elején 732 ezer forintot tett ki, Szegeden 836 ezer, Kecskeméten 688 ezer, Debrecenben pedig 924 forint volt az eladó használt lakások és házak négyzetméterárainak középértéke idén márciusban. Ez utóbbi a legmagasabb érték a vármegyeszékhelyek körében.
A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé az eladó használt lakások és házak piacán Salgótarján, Békéscsaba, Kaposvár, Miskolc és Szolnok tartozik, ahol a négyzetméterárak átlaga 282 és 485 ezer forint között mozog.
Forrás: ingatlan.com, Duna House
