Nagyon kevesen tanulnak a szakképzésben Magyarországon, ezért is döntött a kormány a rendszer átalakítása mellett. Az Eurostat adataiból látható, hogy európai, sőt régiós összehasonlításban is alaposan le vagyunk maradva.
Az európai középiskolások csaknem fele (48%-a) tanult a szakképzésben 2017-ben, a szakoktatásban, és az ilyen típusú képzéseken a férfiak domináltak, az összes tanuló 56 százalékát tették ki – derült ki az Eurostat adataiból. Abban az évben 13 EU-tagállam is volt, amelyekben a diákok több mint fele valamilyen szakképzési formát választott, Finnországban és Csehországban 72 százalékos ez az arány.
Utánuk csupa környékbeli ország következik: Szlovénia a második például 71 százalékkal, de nem sokkal maradt le Horvátország (70%), illetve Ausztria és Szlovákia sem (69-69%).
Magyarországot hátulról a harmadikok a listán 23 százalékkal, nálunk csak Cipruson (17%) és Írországban (10%) tanultak kevesebben valamilyen szakképzésben.
Az OKJ is átalakult
Szeptember 30-án jelent meg az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakításáról szóló kormányrendelet (150/212 (VII.6.)). Az OKJ-rendszer átalakításával a kormány célja, hogy a gazdaság igényeihez idomuljon a szakképzés, és a munkaerőpiacon értékes és használható szakképesítések legyenek a képzési kínálatban egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, egymásra épülő rendszerben. Az OKJ átalakításával a szakmát tanulók a jövőben a korábbiaknál átláthatóbban meghatározott szakmajegyzékből választhatnak.
A kormányrendelet módosításával meghatározásra került az a 174 alapszakma, valamint kulturális és művészeti szakképesítés, valamint részszakma, amely 2020 szeptemberétől iskolarendszerbe oktatható.
Az iskolai rendszerben (technikumokban, szakképző iskolában) megszerezhető alap szakképesítésekre további szakképesítések építhetőek. A felnőttek számára az iskolarendszerben a második szakma elsajátítása továbbra is ingyenes lesz, a jövőben a képzési idő rövidül, így gyorsabban lehet szakmát szerezni.
Jelenleg az OKJ-ban keverednek a szakmai és tanfolyam jellegű képzések, így 770 képzés van. Az elavult Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések száma az uniós átlag többszöröse, Németországban például ez a szám 300 alatti. A cél az, hogy csökkenjen a szakmaszám, de a szakmai képzések száma a konkrét vállalati igényekhez igazodva növekedhet és abban a vállalatok is aktívan részt vehetnek.
Lesznek újdonságok – az építőiparban is
A szakmajegyzék átalakítása szakmák eltűnését, összevonását és új szakmák megjelenését is jelenti. Az építőiparban például az eddig Vízszigetelő, melegburkoló szakképesítés megszűnik: a melegburkolást beillesztették a Burkoló szakképesítésbe, míg a vízszigetelés az újonnan létrehozott Szigetelő szakképesítésbe tartozik majd. Ugyancsak új szakképesítés a Szerkezetépító és –szerelő, amire óriási piaci igény mutatkozik.
A megújuló szakképzés rendszerről, az OKJ-ról részletes információ az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. (IKK) honlapján olvasható.
Forrás: igylakunk, Pénzcentrum, Eurostat
