A növekvő építési kedvet lassabban követik a megvalósuló lakásberuházások – írja a Központi Statisztikai Hivatal friss közleménye. 2017 I. negyedévében 2.061 új lakás épült, 47%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9.525 volt, 89%-kal több, mint 2016 I. negyedévében.
Pozitív fejlemény az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így a jelenlegi trendet fontos fenntartani, megerősíteni.
A szakma bízik benne, hogy nem csak átmeneti fellendülésről van szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet fog elérni az elkövetkezendő években, és évtizedes távlatban e körül fog stabilizálódni.
A lakásépítésekkel összefüggésben a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelten fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósításának; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés biztosításának szempontjából is.
A 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen segítették lakásépítések számának alakulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést:
→ A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.
→ Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. (Az építőipari munkaerőhiánnyal és szakképzéssel kapcsolatos cikksorozatunkat ld.ITT.) A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.
→ Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.
→ Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.
2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
– országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51%-kal kevesebb új lakás épült fel;
– a természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 58%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 50%-ról 41%-ra csökkent;
– az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45%-ról 59%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48%-ról 34%-ra esett;
– a használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 m2-rel, 105 m2-re nőtt;
– a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9.525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt a számuk, országosan 89%-os volt a növekedés;
– a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48%-kal több, összesen 2.879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
Kapcsolódó adattáblák
Kapcsolódó elemzésünket ld. alább a letölthető dokumentumok között.
