A Magyar Téglás Szövetség állásfoglalása

EU-források a lakásügyben a 2014-2020-as programozási időszakban A hazai épületállomány, ezen belül a lakóépületek állományának jelentős része leromlott, egyúttal energetikailag kifejezetten pazarlónak tekinthető. A magyar lakásügy számára a 2014-2020-as ciklus EU-forrásainak bevonása rendkívüli lehetőség – fő célunk annak elérése, hogy a 2014-2020 közötti időszakban megfelelő nagyságú EU-források álljanak rendelkezésre az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (felújítások és új építések) támogatására.

Ez a lehetőség csak akkor használható ki, ha Magyarország a lakásügyi fejlesztéseket megfelelő súllyal, kiemelten fontosként szerepelteti a 2014-2020-as programozási ciklus tervezési alapdokumentumaiban (Partnerségi Megállapodás, Operatív Programok).

JAVASLATOK

  • Az egyes prioritások/intézkedések között a következő beavatkozások szerepeltetése, konkrét megnevezése szükséges a tervezési alapdokumentumokban:

    Épületek energetikai korszerűsítése
    Ennek során egyúttal az „épületenergetikai korszerűsítés” fogalmának pontosítása szükséges: a felújításon kívül az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe. Rendkívül fontos, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: „a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között”). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. Új építés esetén is minimum a felújításokhoz kapcsolódó támogatásoknak kell rendelkezésre állniuk.

    1.2) Energiahatékony új épületek építése, ezen belül energiahatékony bérlakások építése
    A bérlakásépítés rendkívül fontos az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a társadalmi és munkaerő- mobilitás elősegítése szempontjából. A bérlakásépítés különböző tulajdonosi formában valósítható meg, pl. az állam (Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program), az önkormányzatok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program), illetve a vállalkozások (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) beruházásai révén.

  • 2) A betervezett lakásügyi beavatkozásokhoz megfelelő nagyságú, jelentős mennyiségű EUforrás hozzárendelése szükséges. Erre nem csak az épületállomány leromlott állapota miatt, hanem Magyarország kapcsolódó célkitűzéseinek (pl. primer energiafelhasználás és CO2 kibocsátás csökkentése, energiahatékonyság növelése) elérése érdekében van szükség – az energiahatékonyság területén az egyik legnagyobb potenciált az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (épületek energetikai felújítása, energiahatékony új épületek építése) jelentik. További fontos szempont, hogy minél nagyobb mértékű támogatás jusson azokra a fejlesztésekre, amelyek kiemelkedő befektetés/ megtérülés arányt eredményeznek. A lakásügyi fejlesztéseket ösztönző támogatások jelentős addicionális költségvetési bevételt hoznak amellett, hogy további gazdaságfejlesztési hatást is generálnak, ezért ehhez a területhez jelentős mennyiségű forrást szükséges hozzárendelni.

A tervezési folyamat minősége, az elkövetkező néhány hónap során meghozott döntések meghatározzák a magyar lakásügy (és ezáltal az építésgazdaság) jövőbeli helyzetét, lehetőségeit.

Budapest, 2013. szeptember 26.

Magyar Téglás Szövetség