Elektromos berendezések, hálózat

4.4.1     Elektromos ellátás
Az áramellátás alapelve: mivel az áram előállítása drága, ezért áramot csak arra használjunk, amire való, és amit mással nem tudunk helyettesíteni. Ha Autonóm Házat akarunk megvalósítani, a saját áramtermelés bármely fajtája beruházásigényes, a fogyasztással arányban. Első feladat tehát az áramfogyasztás csökkentése egy biztonságos minimumig.

Egy mai átlagos háztartás pillanatnyi csúcsigénye 2,5-6 kW körül mozog. Takarékos eszközökkel a csúcsigényt le lehet szorítani 3 kW-ra. Ezzel az összes fogyasztás is csökken. Éves energiafogyasztása cca. 35 kWh/m2, azaz havi 2-4 kWh/m2  ill. 200-400 kWh, évi 2400-4800 kWh. A lépésálló vezeték megelőzi a beépítés közbeni sérüléseket.

– árnyékolt
Az árnyékolás a gyengeáramú, érzékeny – híradástechnikai – gépeket védi.

– gégecső
A szerelés során kerüljük a vakolatba rejtett vezetékezést. A gégecsőbe utólag is befűzhetünk új kábelt, bontás nélkül.

– Elosztó
Megéri az elektromos hálózatot megtervezni, a kellő számú elosztót és aljzatot a megfelelő helyre tenni.

– Villámvédelem
A villámvédelem megoldása az elektromos tervező feladata.

– Túlfeszültség elleni védelem
A számítógépet, szórakoztató elektronikát,  vagy az egész háztartást lássuk el túlfeszültség elleni védelemmel. Ez a villámcsapás esetén megvédi a gépeket a tönkremeneteltől.

– Áramkörök
Kerüljük a hurkokat, különösen az alvóhely körül. A legrövidebb úton vezessük a vezetékeket, lehetőleg agyagos téglafalban, vagy földtégla falban, vagy vályogvakolattal takarva.

– nagyfogyasztók
Nagyfogyasztók esetén célszerű a három fázist behozni a házba, érintésvédelmi relével.

– világítás
A világításnál törekedjünk a természetes megvilágításra és a mesterséges fényt a szükséges mértékben használjuk. Különböztessük meg az általános és a helyi világítást. Az izzólámpa ugyan gazdaságtalan, de fénye a legegészségesebb, a teljes spektrumot tartalmazza. A halogén szintén, de csak feleannyit fogyaszt. A halogén világítás – ha az izzólámpához képest kevesebbet is, de – jelentékeny hőt termel, mértékletesen használjuk, erre gondoljunk a beépítéskor, ne olvasszon el semmit, és ne okozzon nyáron túlmelegedést a helyiségben. A kevés megvilágítás viszont a szemet megerőlteti. A legtakarékosabbak a kompakt fénycsövek és a LED-ek. Válasszunk olyat, aminek a színhőmérséklete megfelelő. A megfelelő megvilágítást az elektromos tervező, vagy a belsőépítész tudja meghatározni.

– kaputelefon
Többlakásos épületben, vagy ha messze van a kapu és a ház, akkor érdemes építeni. Ha amúgy látni az ablakból, ki jön, spóroljuk meg ezt a beruházást.

– riasztó rendszer
A behatolásvédelem külön szakértelmet kíván, ehhez szakcég tanácsát kérjük ki.

– központi porszívó
A központi  porszívó előnye,  hogy  a port  végérvényesen  eltávolítja  a szobából. A nyomvonaltervét a kiviteli tervezés során kell elkészíteni, utólag mindig bonyolultabb.

– háztartási gépek, fogyasztók
Át kell tekintenünk az összes fogyasztót és meg kell vizsgálni a megtakarítási lehetőségeket. Minden háztartási gép esetében a legtakarékosabb kategóriára kell törekednünk (A, A+, A++, A+++).

Mivel a napelem kisfeszültségű áramot termel, az átalakítás veszteségét elkerülendő célszerű 12 V-os fogyasztókat is használni, ahol lehetséges.
• 12 V-ról működő fogyasztókat  a  camping, illetve  a  hajózási  üzletekben lehet
beszerezni. A többi, 230 V-os fogyasztó esetén inverter alkalmazása szükséges.

12 V-os fogyasztók:
• világítás:  energiatakarékos LED vagy kompakt fénycsöves világításra kell áttérni
• ivóvízellátáshoz búvárszivattyú, házi vízellátó-rendszerhez hidrofór
• központi fűtés keringető szivattyúi
• hűtőgép
• szórakoztató elektronika, hírközlés
• háztartási kisgépek
• számítógép (a mintegy 400 W-ot fogyasztó asztali gép helyett inkább a max. 150
W-os laptop ajánlott)
230 V-os fogyasztók:
• háztartási kisgépek
• vasaló
• mosógép
• hűtőgép (a legnagyobb energiafogyasztók egyike;   az A+++ kategória többletköltsége 1-2 év alatt megtérül)
• indukciós  főzőlap,  gőzsütő (kukta)
• vízés energiatakarékos mosogatógép (egy kézi mosogatás vízigénye átlagosan
15 l, energiaigénye 1,5 kWh; a legtakarékosabb gép vízigénye 9 l, energiaigénye
0,9 kWh)

Ezen túlmenően további megtakarításokat érhetünk el:
• mosógépek esetén:  a  saját  vízmelegítést nem  végző   mosógépek (pl.  Hajdu Energomat Thermal); a vízmelegítéshez nem használnak fel jelentős elektromos áramot, hanem a melegvizet a napkollektor által készített melegvízből nyerik, ez
1-2 kW teljesítmény-megtakarítást jelent;
• a  Maytag automata  mosógépek  ismét   a  forgótárcsás mosógéphez  hasonló megoldást választottak, ahol nem a mosószer vegyi hatása tisztít elsődlegesen, hanem a víz mechanikus tisztítóhatása, melyet a sulykolófához hasonló hatást keltő csavarlapát végez, kevesebb mosószerrel, vízés energiafogyasztással.
• hűtőgépek esetén: amennyiben nem  kapható megfelelő méretű 12 V-os hűtőgép, energiatakarékos 220 V-os készülék választható. Megemlítendők a passzív hűtés példái, a természetes hűtéssel ellátott kamrák, jégvermek is.

Mivel az elektromos rendszert csúcsfogyasztásra méretezik, azaz arra az esetre, ha minden fogyasztó egyszerre van bekapcsolva, a csúcsüzem csökkentésére egyszerű elektronikus alkatrészek állnak rendelkezésre (egyidejűség-kizáró relék), melyek megakadályozzák több fogyasztó egyidejű használatát.
 

 
4.4.1-1. ábra: Solar-set egy     4.4.1-2. ábra: Hibrid szigetüzem hétvégi ház ellátásához    (napelem és szélgenerátor)

 

Milyen elemekből áll az Autonóm Ház elektromos ellátó rendszere?

A helyi áramtermelésnek két üzemmódja van:
• a szigetüzem (off-grid  system): a saját  hálózat teljesen önálló, független az országos elektromos hálózattól. Legkisebb példája a napelemes számológép, nagyobb példa egy önálló lakóház. A szigetüzemnek saját magának kell az energia tárolását
megoldani akkumulátorok segítségével, vagy más módon, pl. elektrolízissel előállított  hidrogén és oxigén formájában (ezt főzésre vagy motor hajtására lehet használni). a hálózattal együttműködő rendszer: ekkor a saját rendszer az országos hálózattal össze van kötve. Ez azt jelenti, hogy a saját rendszer által termelt áramot át kell alakítani a hálózati árammal azonos tulajdonságú és minőségű árammá váltóáram esetén transzformátor, egyenáram
esetén inverter (ld. később) segítségével. Ekkor lehetséges a két hálózat összekapcsolása és a saját áramfelesleg betáplálása, egyúttal értékesítése az országos hálózat felé, illetve a saját áram elégtelen mennyisége esetén áram vásárlása az országos hálózattól. Ez esetben a saját tároló kapacitás (akkumulátor) megspórolható, mert ha nincs saját áram elég (nem süt a nap, nem fúj a szél), vásárolni kell a hálózatról; ha viszont  felesleg van, azt nem kell tárolni, hanem eladható a hálózat felé. A saját akkumulátor segít a rendszer optimális működésében: csúcsidőszak alatt ellátja a házat, völgyidőszakban töltődik, így megtakarítást okoz.
A független áramtermelés a következő módokon lehetséges:
• napelemek (fotovoltaikus elemek, szolárcellák)
• szélenergiával vagy  vízienergiával hajtott generátor
• bioüzemanyaggal meghajtott kapcsolt  energiatermelés (hőés elektromos áram termelése, mikro-CHP,  más néven kogeneráció (hő+áram), vagy trigeneráció (hő+áram+hűtés))

A napelemek egyenáramot állítanak elő, soros vagy párhuzamos kapcsolású monovagy polikristályos szilíciumcellák segítségével. Az árammal kisfeszültségű (12, 24, 48 V-os) egyenáramú hálózatot táplálnak. Egy napelem közelítő teljesítménye 45-100-150-180-240 Wp/m2, típustól és mérettől függően.

A szélgenerátor kisebb teljesítmény esetén 12 V, nagyobb teljesítmény esetén 220V váltóáramot állít elő. A vízkerékkel meghajtott generátor esetén a 110 vagy 220V feszültség termelése célszerű. A bioüzemanyag (biogáz, fagáz, biodízel, alkohol) hagyományos robbanómotort, vagy ú.n. Stirling-motort hajt meg. A motor által meghajtott  generátor 220 V-os feszültséggel termel áramot, valamint számottevő hulladékhő keletkezik, mely hasznosítható fűtésre, terményszárításra, stb. A bioüzemanyag természetesen alkalmas gépjármű-hajtóanyag céljaira is.

 
4.4.1-3. ábra: Gázmotor – kapcsolt energiatermelés

Az áramtermelő berendezést a következő eszközök egészítik ki:
• töltésszabályozó (akkumulátor töltése esetén)
• egyenirányító (váltóáramú 12 V-os áramtermelő berendezéshez, lehetővé teszi
az egyenáramú fogyasztást és az akkutöltést)
• inverter (ha 12 V-os egyenáramunk van, és 220 V-os váltóáramú fogyasztót akarunk üzemeltetni). Az inverter elektronikus úton állít elő váltóáramot, a hálózati frekvenciával azonos – 50 Hz – szinuszos vagy „kvázi-szinusz” trapéz váltóáramot. Egyes egyszerűbb fogyasztók megelégszenek a trapézos árammal – pl. izzók – érzékenyebb berendezések csak szinuszos feszültséget viselnek el. Hálózattal együttműködő rendszernél csak szinuszos inverter használható.
• akkumulátor
• egyidejűség-kizáró elektronikák
• mérőóra (áram  vásárlás és értékesítés esetén, ezt a szolgáltató adja).
Az elektromos áram értékesítése
1996 óta törvény  teszi lehetővé a termelt  áram eladását. A felkínált áramot a területileg illetékes áramszolgáltató köteles megvásárolni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
• a termelt áram  minősége megfelel a hálózati  áramnak (a  frekvencia stabil  és
szinkronban van a hálózattal, stb.)

Az áram adásvételéhez a szolgáltatóval szerződést kell kötni. A szolgáltató szereli fel a kétcsatornás digitális mérőórát, mely az eladott és vásárolt áramot külön-külön méri. 50 kW teljesítményig a saját termelt áramot el lehet fogyasztani, e fölött azonban kötelező felajánlani a szolgáltatónak megvételre, és a saját fogyasztási igényt visszavásárlással lehet fedezni.
A napelemmel termelt áram átvételi ára:    cca. 24 Ft/kWh
A hálózati áram lakossági tarifája:               cca. 49 Ft/kWh

 
4.4.1-4. ábra: Hálózattal együttműködő üzem

A termelt áram viszonylag alacsony ára és a szolgáltató által eladott áram magasabb árának oka részben a szállítási veszteség, mely a termelés helyétől (erőmű) a fogyasztóig kb. 10-50%-os. A másik ok az üzleti jellegű árrés és adótartalom. Mindebből az következik, hogy legcélszerűbb az áramot saját használatra termelni, a hálózati háttér csak a biztonságot szolgálja.
A szokványos mérőóra egyébként alkalmas lenne az oda-vissza számlálásra, ezt a lehetőséget az egyéni szabálytalan akciók miatt – a hálózatra történő visszatáplálással az óra visszapörgetése – visszapörgetést gátló eszközzel akadályozták meg.
– autonóm, hibrid elektromos rendszerek (PV és szél)
A napelemes és a szélgenerátoros áramtermelés jól kiegészíti egymást.
– eszközök energiafogyasztása

Elektromos autók, hidrogén és hibrid autók
Az elektromos autók cca. 10 éven belül átveszik az uralmat. Ennek elsődleges oka a villanymotorok sokkal jobb hatásfoka, az egyszerűbb, olcsóbb, alacsony karbantartási igényű, elnyűhetetlen eszközök, és az autók elérhető ára. Egy átlagosan naponta 50 km-t futó mai autó naponta 40 kWh energiát használ fel. Villamosenergia  felhasználásával ez  várhatóan  18 kWh/napra  mérséklődhet 2050-ig.

Hidrogénhajtás
A hidrogénhajtású járművek katasztrofálisak: a legtöbb ilyen jármű prototípusa több energiát használ, mint az a fosszilis tüzelőanyaggal hajtott jármű, amelyiknek a helyettesítésére kifejlesztették. A BMW Hidrogén 7 például 100 kilométerenként 254 kWh energiát fogyaszt (miközben Nagy-Britanniában egy átlagos, fosszilis tüzelőanyaggal hajtott autó ugyanilyen távolságon megelégszik 80 kWh energiával).

Elektromos hajtás
Ezzel szemben az elektromos járművek prototípusai tízszer kevesebb energiát fogyasztanak, 100 km-enként 20 kWh-t, sőt, van olyan, amelyik csupán 6 kWh-t. Az elektromos járművek sokkal jobbak, mint a hibridhajtású autók. Napjaink hibrid gépkocsijait – amelyek általában, a legjobb esetben körülbelül 30 százalékkal hatékonyabbak a fosszilis tüzelőanyagot használó kocsiknál – az elektromos autók kifejlesztése irányába vezető, átmenetileg segítséget jelentő lépcsőfoknak érdemes csak tekintenünk.

 
4.4.1-5. ábra: Rossz: BMW Hydrogen 7, energiafelhasználás: 254 kWh/100 km. Fotó: BMW

 
4.4.1-6. ábra: Jó: A Tesla Roadster villanyautó, energiafelhasználás: 15 kWh/100 km.
Fotó: www.teslamotors.com

 
4.4.1-7. ábra: Jó: Az Aptera, energiafelhasználás: 6 kWh/100 km. Fotó: www.aptera.com

Elektromos autók, V2G és V2H rendszerek
Az autók általában a nap 24 órájának 90%-át  parkolóban töltik. Az elektromos autók ilyenkor a hálózatra vannak kötve. Onnan töltődhetnek, de vissza is táplálhatnak áramot. Növekvő számuk egy egyre nagyobb látens tárolókapacitást hoz létre. Az intelligens hálózatok és az elektromos autók házasítása új lehetőségeket nyit.

A Vehicle To Grid ( jármű a hálózatra), és a Vehicle To House ( jármű a házra) rendszerek a jármű és az épület, illetve az elektromos hálózat együttműködését teszik lehetővé. Nézzük a használat példáján a rendszer előnyeit:
Munka után az autóval hazautazunk, és beállunk a gépkocsi-parkolóhelyre, majd rákapcsolódunk az elektromos rendszerre, és megkezdődik az esti fogyasztási csúcsidőszak. A háztartások bekapcsolják a televíziót, a mosógépet, a villanytűzhelyet. Most azonban megtehetik, hogy az ehhez szükséges áramot ne a drága, csúcstarifával vásárolják (50 Ft/kWh),  hanem az autó akkumulátoráról vegyék kölcsön. Amikor pedig az este végetér, mindenki nyugovóra tér, megkezdődik az éjszakai völgyidőszak. Ekkor a ház lekapcsolódik az autóról, és az olcsó éjszakai áramot (25 Ft/kWh) fogyasztja, az autó pedig szintén az olcsó éjszakai árammal tölti  föl akkumulátorát. Ezzel nemcsak a háztartás spórol az áramon, hanem a rendszer tehermentesíti az országos hálózatot is, a csúcsidőszak idején, és a völgyidőszakban terheli azt. Ezért is hívják ezt a rendszert Peak Shaving-nek, azaz Csúcsborotvának.

Az éjszakai áram azért olcsó, mert az atomerőművet nem lehet éjszakára leállítani, az így is, úgy is termel, az áramfelesleggel nem tudnak mit kezdeni. Reggel az autó ugyanígy besegít a reggeli otthoni csúcsidőbe, majd miután a dolgozó megérkezett a munkahelyre, a parkoló tetején elhelyezett napelem-felületről töltődik, vagy besegít a hálózatnak. Az elektromos autók átlagos városi közlekedés esetén megelégszenek egy cca. 2 kW-os napelem-felülettel  (cca. 14 m2). Ez nagyjából egy parkolóhely felületének felel meg.

 
4.4.1-8. ábra: A V2G illetve V2H rendszer sémája

Ígéretes fejlesztés a magyar Solo-Duo autó, mely alapvetően elektromos hajtásra készült. A pehelykönnyű autó modulárisan bővíthető, az alapmodell 3 személyes, de az otthon tárolt toldalékkal felbővíthető hatszemélyes egyterűvé, vagy kisteherautóvá. A gép megkísérel hidat verni a kerékpár és az autó közé. Mindhárom ülés előtt  van pedál is, mellyel rásegíthetünk a hajtásra. Érezzük a megtett  út súlyát, és saját ökológiai lábnyomunkat! (www.solo-duo.hu)

Környezetalakítás, Kert
A fenntartható kert megvalósítása tűnik a legegyszerűbbnek, hiszen zöldfelületről van szó. Mégis, a kert fenntartása is igényelhet energiát, környezetterhelést (műtrágya, növényvédőszer, kerti gépek használata, öntözőrendszer). Fenntartható kert alatt csak biokertészkedéssel művelt kertet érthetünk. A díszkert funkciója mellett a haszonkert lényeges eleme a háztartásnak, az autonóm működés része. Itt kell megemlítenünk a közösségi kertek,városi kertek mozgalmát is, mely az egyéni haszonkertek előnyeit ötvözi a közösség előnyeivel. A kertkialakítás tradicionális példáját a telekméret meghatározásánál bemutattuk.
A fenntartható  kert  lényeges része a komposztálás. mely a talaj megújításán túlmenően elősegíti a humuszképződést, a szerves hulladékok visszaforgatását. A termőtalaj, a humusz is korlátos és pusztuló természeti erőforrás. A ház – mely elvesz a természettől területet, a lehető legtöbbet próbáljon meg visszaadni neki, akár komposztban, akár zöldtetőben, zöldhomlokzatban, zöldfelületben.
A komposztáló optimális kialakítása három rekeszt jelent, a nyersanyagok gyűjtőrekeszét, a komposztálórekeszt, és az utókomposztáló rekeszt. Használhatunk komposztsilót is.
A biokert-művelés  alapvető módszere a vegyes parcellák illetve  a vetésforgó. A kert megtervezésekor e szempontok mentén szakkönyvek adnak további tanácsokat.

 

Zöldtetők, zöldhomlokzatok
A zöldtetők és zöldhomlokzatok előnyei:
– vízmegkötés, párologtatás, pormegkötés, zajelnyelés, CO2-elnyelés, oxigéntermelés, a tetőszigetelés és az épület védelme,
– a természettől az épület által elvett terület részleges visszaadása,
– a humuszképződés támogatása
– a tetők felületi  felmelegedésének mérséklése (nyáron a szilárd tetők akár 80
C-ra is felmelegedhetnek, míg a zöldtető legfeljebb a léghőmérsékletig, vagy az alatt marad – cca.  30 C). Ezzel az épület a települési mikroklíma mérsékléséhez járul hozzá, ami az épületek hűtési igényét csökkenti.
– a zöldtetők  és –homlokzatok a leghatékonyabb eszközök a „városi  hősziget” jelenségének megfékezésére. A nagyvárosok közepén a felforrósodott  szilárd felületek egy emelkedő légáramlást hoznak létre, mely több kilométer magasságig emelkedő kürtőhatást hoznak létre.

Zöldtetők típusai

Extenzív zöldtetők:
Az extenzív zöldtetők zömében gondozásmentes, vagy minimális gondozást igénylő, szárazságtűrő növényekkel – pozsgások – telepített tető. Előnye a vékony és könnyű rétegfelépítés, mely alkalmassá teszi meglévő tetőkön való utólagos
elhelyezésére. Legkönnyebb fajtái akár 6-15 cm rétegvastagságú, 50 kg/m2  önsúlyú tetőt teszenk lehetővé, 0-450  tetőhajlás közt. Meredekebb tetők esetén lecsúszásgátló segédszerkezeteket kell alkalmazni.
Külön alváltozat a spontán betelepülő növényzetre tervezett tető.
Gyors kivitelezést és egyszerű karbantartást tesz lehetővé a műanyag tálcákban előre elkészített ültetőközeg és növényzet, melyet csak fel kell rakni az előre elkészített tetőfelületre.  Hasonló megoldás a geotextíliába ültetett,  előnevelt növényzet, melyet tekercsben szállítanak a helyszínre, ott kigöngyölve helyezik el a tetőn.

Intenzív zöldtetők:
Gondozást igénylő, vastag termőréteggel  ellátott  rétegfelépítés, azaz tetőkert. Füvesített  tető  esetén a termőréteg  vastagsága, 25-30 cm, bokros-cserjés növényzetnél 50-60 cm, fák elhelyezése esetén akár 1,5 m-es rétegvastagságot kell biztosítani. Ez a tartószerkezetek jelentékeny mértékű megerősítését igényli. Zöldhomlokzatok
Legfontosabb tulajdonságuk a nyári túlmelegedés elleni védelem. A növénytakaró átszellőztetett légréteget képez a homlokzat előtt. Hagyományos zöldépítészeti megoldásnak tekinthetjük  az épületek benapozott homlokzataihoz csatlakozó szőlőlugast.

Legegyszerűbb fajtájuk a növényzettel  befuttatott homlokzat. Lombhullató változatai a vadszőlő, a lila akác. Örökzöld változata a repkény, mely szívesen nő a ház nem benapozott oldalain is. A földbe ültetett  felfutó növényzet legfeljebb cca. 3 emelet magasságig képes fölkúszni. Ha magasabban is akarjuk alkalmazni, akkor termőföldet tartalmazó balkonládát vagy hasonló megoldást kell alkalmazni, gondoskodni a hozzáférhetőségről és öntözésről. Számolni kell a növényzet évközi változására, lombhullató növényzet esetén a téli kopasz ágakra, indákra. A fölfutást lehet segédszerkezetekkel – növényrács – segíteni.

Zöldtető és zöldhomlokzat tervezésére és építésére kerttervező és szakcég közreműködésére van szükség.

Úszómedence, gépészet
A hagyományos uszodagépészettel ellátott kerti medencék folyamatos vegyszeradagolást igényelnek. Az elfolyó víz folyamatos környezetterhelést és költséget jelent. Ezért e technológiákat nem ismertetjük. A vízforgatásos uszodagépészeti technológiák közül csak a sósvizes technológiát említjük, mely a legkisebb környezetterhelést produkálja ebben a műfajban. A sósvíz sókoncentrációja mindöszsze harmada a tengervíz sótartalmának, ez azonban elegendő ahhoz, hogy az algamentesítést tökéletesen elvégezze. A tengervíz ezért átlátszó. A vegyszerigény kizárólag a ph-érték  beállításához szükséges, és így cca. 60%-kal  alacsonyabb a hagyományos klóros technológiák vegyszerigényénél. A sósvizes technológia követelménye a saválló szerelvények, medence-kapaszkodók-korlátok. A sósvíz másik előnye, hogy nem irritálja az úszók szem-nyálkahártyáját.

Az úszómedence előnyt  jelenthet  az épület működtetésében. Nyáron és télen egyaránt felhasználható az épület hőháztartásában a napkollektorok  és a medencefedés hőnyeresége, a medence óriási hőtároló kapacitása, illetve a medence fűtéséhez a ház hulladékhője. Ez különösen akkor előnyös, ha a medence az épület hőburkán belül van. Ha szabadtéri medencéről van szó, az előnyök akkor hasznosíthatóak optimálisan, ha a medence a talaj felől hőszigetelt, és mobil tetővel (polikarbonát) lefedhető. Ez esetben az éjszakai kihűlés fékezhető. A víztömeg óriási hőstabilitást ad az épületnek. Egy épületen belül elhelyezett medencével rendelkező budapesti villa fűtés nélkül kitelelt úgy, hogy a belső hőmérséklet nem süllyedt 15 C alá. A szintentartást a passzív napenergia és a napkollektorok hőnyeresége biztosította. Az épület 2006 előtt épült, így mindössze a 7/2006 TNM rendelet előtt érvényes követelményeknek felelt meg, mégis Közel Nulla Energiaigényű Épületként viselkedik.

Természetes tófürdő
A természetes tófürdő olyan kültéri medence, mely nem rendelkezik vegyszeres vízforgató rendszerrel. A víz tisztítását mechanikai szűrés (homokszűrő ill. talajszűrő) és telepített növényzet végzi. A növényzettel telepített medence általában az úszómedence mellett, azzal összekötve helyezkedik el. A vizet keringtetni kell, továbbá levegőztetni, hogy a víz oxigéntartalma megfelelő maradjon, és ne induljon be az oxigényszint süllyedése miatt bekövetkező vízminőségromlás. Ezt a feladatot szélkerékkel működtetett  mechanikus vízemelő, vagy árammal működtetett  szivattyú biztosítja. A víz elevenségének megőrzésére a mechanikus vízemelő kedvezőbb megoldás. A levegőztetésre alkalmas megoldások közt említendő a Wilkes-féle Flowform csobogó.
A mechanikai szennyeződések kiszűrését általában homokvagy talajszűrő végzi, a szerves szennyeződéseket a növényzet dolgozza fel.

4.5. Építőiparban használatos fontosabb jelölések, mértékegységek >>