A tervezés elején kell elhatározni, milyen energetikai szintet – illetve egyéb épí- tési, működtetési követelményt – célzunk meg. A szabályozók csak a kötelező minimumot írják elő, amitől felfelé el lehet térni. Alacsony energiaigényű ház A+ energiaosztályú, passzívház-komponensekkel épülő ház, hővisszanyerő gépi szellőztetés és légtömörség nélkül. Jellemzően bioszolár fűtéssel működik, ezért primerenergia-tartalma azonos, vagy akár alacsonyabb, mint egyes passzívháza- ké. Fűtési energiaigénye 40-80 kWh/m2év, (téglaház esetén 50-100 egyrétegű falszerkezetből is lehetséges).
Az energiafogyasztás megoszlása alacsony energiaigényű házaknál:
• világítás: 1%
• közlekedés: 26%
• főzés, háztartás: 8%
• melegvíz: 11%
• fűtés: 54%
Beruházási költségei alacsonyak, bruttó 180-250 eFt/m2, azaz megfelel a hagyo- mányos épületek átlagárának.
2.2.1 Passzívház
A++ energiaosztályú épület, fűtési energiaigénye 15 kWh/m2év. Az épület passzív eszközökkel, például extrém hőszigeteléssel – háromrétegű üvegezés, hőhídmen- tes, légtömör épületburok, stb.– minimalizálja az épületszerkezeten keresztül törté- nő téli hőveszteséget, továbbá hővisszanyerő szellőztető berendezéssel a légcsere révén adódó hőveszteséget, és kihasználja a passzív napenergia, valamint a ház használói által termelt hőnyereséget. A passzívház így a fűtési igényt a meglévő épületállományhoz képest (250-300 kWh/m2év) mintegy a tizedére csökkenti, a le- hető legkisebbre szorítva az épületgépészet aktív eszközeinek használatát. Nyári üzemben a tökéletes napvédelemmel és a frisslevegő passzív hűtésével szükség- telenné teszi a légkondicionálást. Összességében a fűtési és hűtési igényt a lehető legkisebbre szorítja, a költséghatékonyság követelményeinek is megfelelve. Így egy kezdeti többletráfordítással az épület életciklus-költségei jóval kedvezőbbek lesznek, ami csökkenti a CO2-emissziót és az energiaköltségeket is.
A fő épületgépészeti feladatok egy passzívházban:
1. Légkezelés
2. Fűtés
3. Használati melegvíz-előállítás
4. Hűtés/klimatizálás
5. Világítás és háztartási elektromos fogyasztók
Légkezelés
Egy felnőtt embernek óránként 20 m³ friss levegőre van szüksége nyugalmi ál- lapotban. A hazai telek átlaghőmérséklete 3°C. Ha a lakásban 23°C-ot tartanak, akkor átlagosan 600 m³ 20 °C-os levegő hőtartalmát „dobjuk ki” óránként az ab- lakon, pontosabban az ablakréseken. Ennek pótlására egy gázkazán naponta 10 m³ földgázt fog felhasználni, egész télen összesen 1.800 m³-t! Ezt hívják filtrációs hőveszteségnek. A fűtési energiafogyasztás másik (még nagyobb) része a transz- missziós (épületszerkezeti hővezetés) hőveszteség. A filtrációs hőveszteséget kö- zel 100%-ban meg lehet szüntetni: jól záródó nyílászárók, légtömör épület, és egy hővisszanyerős szellőztető berendezés kell hozzá.
Téli üzemben, nulla fok alatti beszívott levegő esetén szükséges az előfűtés, ami a légkezelő hőcserélőjének eljegesedését akadályozza meg. Három megoldás lé- tezik erre:
– Elektromos árammal való előfűtés. Ez a legolcsóbb műszaki megoldás, az üze- meltetési költsége viszont rendkívül magas, igaz, viszonylag rövid ideig van üzemben.
– Levegő/talaj hőcserélő, 50-80 méter hosszúságú, 1,5-2,5 méter mélyen a talaj szintje alatt elhelyezett 200-300 mm átmérőjű műanyagcső (a „deluxe” válto- zat ezüst belső baktériummentesítő bevonattal). A friss levegő egy, az épülettől távolabb elhelyezett (1-1,5 méter magas) beszívó tornyon keresztül jut a talajhő- cserélőbe. Ennek a rendszernek a létesítése a legköltségesebb, az üzemeltetési költsége viszont gyakorlatilag nulla. A standard passzívházak egyik alapeleme. Nyári üzemben előhűtési funkciót is ellát, de nagyobb mértékű hűtési teljesít- ményt nem képes biztosítani (maximum 0,5-0,8 kW). Életciklusa során szüksé- ges a csőhálózat tisztítása is, ami igen bonyolult.
– Talajkollektor vagy talajszonda: műanyag csőben, szivattyúval áramoltatott fagyálló folyadék közvetítő közeggel és a beszívott levegő légcsatornájában elhelyezett kaloriferrel (mini radiátor, lamellás felületnöveléssel). A légbeszívó nyílást ilyenkor az épület oldalfalán alakítják ki. Telepítési költsége (gyári kalo- rifer egységgel együtt) közel azonos a levegő/talaj megoldáséval, üzemeltetés költsége van, de minimális. Egy 60 W-os szivattyú fogyasztásáról van szó, csak fagyos időben, és kánikulai időszakban. Megfelelő méretezés esetén intenzí- vebb hűtőhatásra (1-2 kW) számíthatunk. A kalorifer tisztítása lényegesen egy- szerűbb feladat, mint az előző megoldásnál a talajban lévő légcsatornáé.
Fűtés
Kell a passzívházba fűtés? A hazai éghajlat mellett mindenképpen, bár sokkal ke- vesebbet, mint más épületeknél megszokhattuk. Egy nem lakott passzívházban a fagymentesen tartáshoz azonban valóban nem szükséges fűtés. Általános ökölszabályként elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigé- nyének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és be- rendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő fogja biztosítani.
Az energiafogyasztás megoszlása passzívház esetén:
• szellőztetés energiaigénye: cca. 8 kWh/m2év
• fűtés: cca. 15 kWh/m2év
• HMV: cca. 12 kWh/m2év
• háztartási áram: cca. 35 kWh/m2év
2.2.1-1. ábra Passzívház
Beruházási költségei német adatok szerint az átlagos épületeknél 10%-kal maga- sabbak, hazai példák szerint bruttó 230-350 eFt/m2. A többletráfordítás megtérü- lése 10 év alatti.
2.2.2 Aktívház
Az aktívház nevéből adódóan több energiát termel, mint amit elfogyaszt. A gya- korlatban azonban ez egy olyan passzív, vagy alacsonyenergiás házat jelent, mely jobbára hőszivattyús fűtéssel-hűtéssel üzemel, és az ehhez szükséges villamos- energia-igényt a ház felületein elhelyezett napelemekkel (PV) termeli meg. A megtermelt áramot a hálózatba táplálja, és onnan vásárolja vissza a felhasználás időpontjában a fogyasztandó mennyiséget. Ha az így értékesített és visszavásá- rolt áram éves egyenlege a háza javára pozitív, akkor beszélhetünk aktívházról. Az aktívházak nagy hangsúlyt fektetnek a passzív szellőztetés és a természetes megvilágítás alkalmazására is. Kielégíti a Közel Nullás követelményt.
Aktív gépészetük lehetővé teszi, hogy önjárók legyenek, beszabályozva magukra hagyhatók, és télen-nyáron megfelelő komfortot nyújtanak, beavatkozás nélkül. Beruházási költségei az átlagos épületeknél cca. 20%-kal magasabbak, hazai pél- dák szerint bruttó 300-400 eFt/m2. A többletráfordítás megtérülése cca. 15-20 év. Aktívház néven dolgozott ki egy nemzetközi szerzőcsapat egy olyan követelményrendszert, amely az energiatudatosság, a belső komfort és a környezeti fenntarthatóság hármas szempontrendszerét vizsgálva határozza meg épületek minőségét. Mindhárom fő indikátorcsoporthoz három-három al-indikátort rendel- tek, és ezen szempontokra határoztak meg követelményértékeket és minősíté- seket.
2.2.2-2. ábra aktívház alapelvei
Az Aktívház alapelvei:
Kényelem
– olyan épület, mely belső klímája által elősegíti az egészséget, a kényelmet és a jó közérzetet
– jó beltéri légminőséget, ennek megfelelő hőkomfortot és megfelelő vizuális és akusz- tikai komfortot biztosít
– a beltéri klímát a lakók könnyen tudják szabályozni, és az épület bátorítja a környezet- tudatos viselkedést
Energia
– energiahatékony és könnyen működtethető épület
– lényegesen meghaladja a kötelező minimumot energiahatékonyság tekintetében
– különböző energiaforrásokat aknáz ki a minden részletre kiterjedő design-ba integrálva
Környezet
– minimális hatást gyakorol a környezetre és a kulturális erőforrásokra
– elkerüli a környezeti károkozást
– újrahasznosítható anyagokból épül forrás: www.activehouse.info
Az aktívház paramétereit az Aktívház Szövetség indikátorokkal méri és pontozza.
2.2.3 Autonómház
Hálózatoktól független, vagy azokkal kooperáló épület. Energetikai szempontból megfelel a Közel Nullás épületnek. Az előző három kategória bármelyike tovább- fejleszthető Közel Nullás épületté, majd Autonóm Házzá. Túlmutat a 2020-as kö- vetelményeken, mivel az épület működtetés önállóságát kiterjeszti az energetikán túlra: a vízhasználatra, a szennyvíz- és hulladék-emisszióra, valamint a fenntartható építőanyagokra, a teljes életciklus elemzése alapján. Az autonómia még tovább nö- velhető a közlekedési energia saját előállításáig és az élelmiszer-önállóságig.
2.2.4 Reziliens ház
A reziliens ház olyan autonóm ház, mely alapműködését – fűtés, melegvízkészí- tés, ivóvíz, szellőzés, szennyvízkezelés, sőt akár élelmiszer-ellátás – a nagy ellá- tórendszerek hiánya vagy összeomlása esetén is képes fenntartani. Ez magába foglalja az elektromosság nélküli működőképességet, a gépészet és az aktív esz- közök mellőzését és helyettesítését passzív eszközökkel.
2.2.5 Városi lakóépület
Olyan többlakásos lakóépület, mely intenzívebb városias beépítési sűrűséggel ren- delkezik, mely még képes a Közel Nulla Energiaigényű Épület követelményének ki- elégítésére. Ha a fenntartható épület maximális méretét szeretnénk meghatározni, csak ökölszabályokat mondhatunk ki. Egy toronyház nem lehet fenntartható.
A maximális épületmagasság a klímatudatos tervezésből adódik. A ház jó, ha nem magasabb 18-20 méternél – ez legfeljebb öt emeletet jelent -, mely a lombos fák koronamagasságával megegyezik. Ekkor a természetes árnyékolás lehetséges. A legfeljebb 10%-os beépítési sűrűség és az említett épületmagasság mellett a fákkal beültetett terület ligetes erdőként viselkedik, mely a klimatikus egyensúly megőrzésére alkalmas. Vizsgálatok igazolják, hogy egy sík, nyílt terület és egy erdő nyári csúcshőmérséklete közt akár 10 C különbség is lehet. Ez már megegye- zik egy klímaberendezés teljesítményével. Az optimális többlakásos épület a cca. négyemeletes, fogatolt társasház, vagy sorház, teraszház. Városi körülmények közt a központok elbírják a hagyományos zártsorú beépítést is.
Az épület tömege és tájolása meghatározza az energianyerő felületek méretét, melyek a Közel Nulla Energiaigényű (Vízigényű, Szennyvíz-emissziójú) Épület megvalósítását behatárolják.
Egy átlagos, négyfős háztartáshoz szükséges energiatermelő felület (lásd a Ma- gyar Ház 2020 modellházaknál):
Használati melegvíz-termelés felületigénye (HMV): 4-6 m2 napkollektor
Napelemes áramtermelés felületigénye (napelem, PV-elem31):
• a háztartás áramigénye: 0,5-3 kW (7-21 m2 PV )
• Aktívház esetén a hőszivattyú energiaigénye: 2-3 kW (14-21 m2)
• elektromos autó/robogó töltési igénye: használattól függ, min. 2 kW (14 m2) A minimális felületigény tehát lakásonként 25-46 m2.
Földszint + tetőteres épület esetén a tetőfelület a maximumigény fedezésére is alkalmas (lásd Magyar Ház 2020), nem beszélve a melléképületek és egyéb felü- letek felhasználhatóságáról.
Egy átlagos traktusmélységű többlakásos épület, melyben szintenként 2 db 60 m2 alapterületű lakás foglal helyet ( 15,70 m homlokzatszélesség × 10 m traktusmély- ség) déli homlokzatán szintenként elhelyezhető energianyerő felület 16-20 m2.
A ma kapható napelemek hatásfoka max. 15%. A Fraunhofer Intézet már előállított 44,7% hatásfokú napelemet, tehát rövidesen a jelenlegi napelemek hatásfoka meghá- romszorozódik, azaz felületigényük harmadára csökken. Ez már lehetővé teszi, hogy egy többlakásos lakóépület benapozott homlokzatfelületén teljes elektromos energiaigé- nyének és HMV-igényének termelőfelületeit el lehet helyezni.
A tetőfelület egy ekkora traktusmélységű épületen cca. 110 m2. Ezen 45 fokos ma- gastető, vagy lapostető esetén cca. 60 m2 energianyerő felületet lehet elhelyezni. Ez Földszint + Emelet (F+1) szintszámot tesz lehetővé. Lapostető és nagyobb haté- konyságú napelemek, illetve egyéb energianyerő felületek bevonásával (garázs, kerti melléképület, kerítés, kerti állványzat) az épületen és a telken belül megter- melhető az elektromos energiaigény és a HMV-igény szoláris hányada. Megállapítható, hogy a klimatikusan fenntartható beépítési sűrűség mellett, cca. 5 emeletes épületek esetén teljesíthető a Közel Nulla Energiaigényű Épület követel- ménye. Ezek alkotják Budapest nagyvárosias épületeinek zömét, tehát valahol itt húzódik a fenntartható épület józan maximális léptéke. E lépték alatt szinte vég- telen a lehetőség építészetileg izgalmas és fenntartható városi beépítések létre- hozatalára. A magasházak problémáját – mivel az nem tárgya jelen kiadványnak – kivételesen lépjük át, egy megállapítással: egy magasház építése és működtetése csak magasabb környezetterheléssel végezhető, mint egy alacsony szintszámú, vagy földszintes épületé.
31 fotovoltaikus (PV) elem, mely fény hatására elektromos áramot termel
A 4XM Építészeti Munkacsoport által készített tanulmány nyolc témakörben fog- lalja össze a fenntartható bérlakásépítés követelményeit. Érdemes röviden át- tekinteni e szempontokat, ha többlakásos épületet, bérlakást akarunk vásárolni vagy építeni, hogy megfelelően értékelhessük az adottságokat, lehetőségeket, az ingatlan jelenlegi és jövőbeni értékét.
1. A város és a tervezett beépítés kapcsolata
– országos közlekedési hálózatokhoz való kapcsolat
– a településhez való közlekedési kapcsolat – közösségi közlekedés, kerékpár
– közelség a településközponthoz
– szomszédsági beépítési struktúra (nagyvárosi, városias)
– városfejlesztési stratégia, jövőkép megléte
– alapellátás megléte vagy tervezett megvalósítása
– vegyes munkalehetőség a környezetben
– közművek – a közműfüggetlenség lehetőségei
– zajterhelés
– természeti környezet közelsége
– a településszerkezeti terv, az Integrált Városfejlesztési Stratégia összhangja a fejlesztéssel
– tiszta, rendezett közterületek
– forgalomcsillapított zónák, kerékpárutak, sétálóutcák
– zöldfelületek fejlesztése
– optimális lakásszám: 500-1500
– optimális telekméret 1000-1200 lakás esetén cca. 5 ha
– preferált szintterületi mutató 2,0 m2/m2
– a hely által nyújtott szolgáltatás és kisugárzása
2. Az építészeti keret, a tömb
A javasolt megoldások ötvözni próbálják a hagyományos, merev, zártsorú, kere- tes városi beépítést a modernizmus által használt szétfolyó, szalagszerű és pont- szerű beépítéssel.
– kis-keretes beépítés, nagy kiharapásokkal
– nagy keretes beépítés
– párhuzamos tömegű beépítések
– szalagos, kígyós beépítések
– csoportos tömegalakítás tömbön belül
– csonkolt szalag beépítés
– földszinti funkciók: szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás
– első emeleti funkciók: lakások, irodák
– fölsőbb emeletek: lakások
– közösségi terek megléte: játszóterek, parkok
– lakóközösség intim belső kertje, magán- és közösségi kertek
– személygépkocsik mozgása: külön, vagy felszín alatti parkolók
– zöldépítészeti eszközök: zöldtetők, zöldhomlokzatok
3. A tömbök alkotóeleme, a ház
– jól működő szomszédsági viszonyok
– élményszerű közterek, jó belső közlekedési kapcsolatok
– esélyegyenlőség, akadálymentesség
– közösségi terek, kiszolgáló helyiségek, tárolóterek
– jó lakásösszetétel épületen belül
– biztonság
– kertkapcsolat: erkély, zöldtető, földszinti kert, vízfelület
– lakások elhelyezési adottságai: átszellőztethetőség, átláthatóság, intimitás, ár- nyékolás, tájolás(legjobb: D, DNY; jó: DK, NY; közepes: K; semleges: ÉNY; rossz: É, ÉK)
4. A ház legfontosabb alkotóeleme, a lakás
– korszerű alaprajzi rendszer, akár kétszintes
– megfelelő helyiségméretek, légtérarányok
– bútorozhatóság
– terasz és lakás alapterület-aránya
– természetes megvilágítás az alapterület arányában:
o állandó tartózkodás helyiségei: 2-5% bevilágító felület o kiszolgáló helyiségek: 1,5-2%
– belső flexibilitás, változtathatóság
5. Szerkezet, építéstechnológia, anyaghasználat
– a követelmények itt azonosak az egyéb, e kiadványban szereplő lakásokra meg- fogalmazottakkal (fenntarthatóság, karbonlábnyom, életciklus-szemlélet, stb.). A többlakásos épületek építéstechnológiájánál már egyéb szerkezettípusok is megjelennek, például a vasbeton pillérváz, mely szerepet játszik a hőtároló-ké- pességben és aktív födémként a fűtés-hűtésben.
6. Környezeti fenntarthatóság
– alacsony emisszió (energiahatékonyság, passzív eszközök, stb.)
– hulladékgazdálkodás helyben
– fenntartható közlekedés
– újrahasznosított anyagok
– helyi élelmiszer-ellátás
– fenntartható vízgazdálkodás
– élővilág, fenntartható földhasználat
– kultúra és hagyományőrzés
– közösség és fair trade
– testi és lelki egyensúly
7. Épületgépészet, villamosság
– komplex követelmények, gázfüggetlenség, közműönállóság megközelítése, fo- gyasztásmérés,
– megújuló energiahasználat
– energiahatékonyság, min. A+
– vízhatékony rendszerek, biológiai tisztítás
2.2.6 Klímatudatos tervezés
A klímaváltozás várható hatásainak ismertetésekor elmondtuk, hogy Magyaror- szágon a hőmérséklet jelentős emelkedése várható, így a nyári hőkomfort bizto- sítására egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Klímatudatos tervezés esetén így nem csak a téli fűtési idény energiaigényét, ha- nem speciális szoftverekkel a nyári kellemetlen órák számát is számoljuk. Nyáron a kellemetlen órák mérséklésének egyszerű megoldásának tűnik a klimagépek alkalmazása, ez azonban messze áll a klímatudatos tervezés alapelveitől. A klím- agépek ugyanis egyrészt áramot fogyasztanak, aminek előállítása tovább fokozza a klímaváltozás problémáját, másrészt emelik a külső környezet hőmérsékletét, ami öngerjesztő folyamatként egyre inkább megnehezíti a belső hőkomfort biz- tosítását. A megfelelő komfort biztosítására ezért olyan megoldásokat érdemes választani, amelyek minél kevesebb gépészeti berendezés, minél kevesebb ener- giaigény nélkül működtethetők. Ilyenek a passzív hűtés lehetőségei, amelynek stratégiáit a következő ábra foglalja össze. Az ábra lényege, hogy a külső levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának függvényében különböző eljárásokat érdemes alkalmazni ahhoz, hogy a belső terekben még kellemes légállapotok le- gyenek. A jelenlegi
2.2.6-1. ábra: Passzív hűtés stratégiái a pszichometrikus diagramon [Medgyasszay, 2008]
2.2.7 Fenntartható ház
A „fenntartható ház” koncepció lényege, hogy a vizsgált terület erőforrásaihoz illeszkedő, költséghatékony ház létesítését célozza. Nem az erőforrás-használat minimalizálását, hanem a tartósan rendelkezésre álló erőforrások fenntartható mértékű fogyasztását célozza. Tartósan rendelkezésre álló energiának tekinthe- tők a nem kimeríthető megújuló energiaforrások (nap, szél) illetve a kimeríthető, de fenntartható használat esetén megújuló energiaforrások (biomassza, geoter- mikus energia).
2.2.7-1 ábra Fenntartható ház energiaellátására azt használja ami van, és annyit amennyi egy házra jut.
Nem tekinthetők azonban tartósan rendelkezésre állónak a fosszilis energiahordo- zók. A növényi és állati maradványokból évmilliók során keletkezett szén, kőolaj és földgáz készletek megújulására emberi léptékben nincs esély. A rendelkezésre álló készletek előre láthatólag korlátos időn belül kimerülnek (szén 2-300 év, olaj 30-60 év). [1: energiapedia.hu] Nem tekinthető továbbá tartósan rendelkezésre állónak az atomenergia sem. Az energiaforrást jelentő urán szintén kimerülő erő- forrás. Jelenleg ugyan még nem vagyunk túl a kitermelés maximum pontján, de a jelenleg ismert, illetve a feltételezett készletek a jelenlegi fogyasztás mellett várhatóan 2080-2100 táján ki fognak merülni. [2: FFEK] Nem számítható továbbá tartósan rendelkezésre állónak a fúziós erőművek, a hidrogénhajtás, vagy tüzelő- anyag-cellás technológiák biztosította energiák. Ezen technológiák ugyanis még kísérleti jellegűek, gazdaságilag racionális korláton belül nem elérhetők. Fontos feladat azonban, hogy a tartósan rendelkezésre álló energiaforrások körét rend- szeresen felül kell vizsgálni!
A magyarországi viszonyokra 2009-ben született meg az első követelményérték, ami fokozatosan finomodott az elmúlt időben. A legutoljára publikált 4.0-ás ener- getikai követelményrendszer szerint a magyarországi épületek átlagosan
• fűtésre bruttó 43 kWh/m2a,
• használati melegvízre lakóépületeknél bruttó 10 kWh/m2a,
• lakóépületek esetén bruttó 14 kWh/m2a tartósan rendelkezésre álló megújuló energiát fogyaszthatnak. [Medgyasszay, 2013]
Az elmúlt években több épületet terveztek és valósítottak meg fenntartható ház szemlélettel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adottságok (pl. új építés, vagy rekonstrukció, épület lépték, stb.) a követelményértékek költséghatékony, vagy esetenként ennél a szintnél némileg magasabb beruházási költséggel megvaló- síthatók. (lásd még 2.5.3 fejezet).
2.2.8 Környezetalakítás
Az épület környezete támogassa az alkalmazkodóképességet. A növényzettel való megfelelő fedettség mérsékli az időjárás hatásait, hozzájárul a friss levegő- vel való ellátáshoz, a por és a zaj elnyeléséhez. A harmonikus környezet, az év- szakonként változó színek látványa támogatja mentális egészségünket. A díszkert és haszonkert hozzájárul a biológiai sokféleséghez.
A kert része lehet egy tavacska is, a kert egésze egy biotóppá, természetes élő- hellyé alakítható, ahol megjelenhetnek a környék állatai, madarak sünök, békák. Ha a kertben fürdőmedencét alakítunk ki, választhatjuk a természetes tófürdőt is, ahol gépi technológia nélkül, növények segítségével tisztítjuk a medence vizét.
A kertek gyakorta költői, filozófiai gondolatok kifejezői, formáikkal, útvonalaikkal, szobrokkal, labirintussal. A kert legalább annyi művészi üzenetet tud közvetíteni, mint egy építészeti alkotás. A kert és az épület zöldfelületei (zöldtető, zöldhom- lokzat) egy részét visszaadják a természetnek abból, amit az épülettel elfoglal- tunk belőle.
