Európa városait egyre gyakrabban sújtják „trópusi éjszakák”, amikor az éjszakai hőmérséklet nem süllyed 20 °C alá. A hőhullámok korábban kezdődnek, hosszabbak, és komoly hőstresszt okoznak a lakosságnak. A szakértők szerint a gyors alkalmazkodás kulcsfontosságú a városok élhetőségének megőrzéséhez.
A hűvös nyári éjszakák számának csökkenése miatt az európai városokban is felhalmozódik a hő, és a városi központok kényelmetlen hőcsapdákká válnak. Mivel Európában a hőhullámok szezonja az öt évtizeddel ezelőttinél korábban kezdődik, sok városban az éjszakai hőmérséklet meghaladja a 20 °C-ot, a Drees & Sommer elemzése szerint – írja a Property Forum.
A szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy sürgős alkalmazkodás nélkül több millió városi lakosnak kell szembenéznie a veszélyes hőstresszel minden nyáron.
Gregor Grassl, a Drees & Sommer társult partnere és zöld városfejlesztési vezetője szerint máris léteznek gyakorlati megoldások a városi hőmérséklet szélsőséges emelkedésének csökkentésére.
„A passzív hűtési stratégiák, mint például a külső árnyékolás, a zöld homlokzatok és tetők, valamint az energiatároló építőanyagok használata elengedhetetlenek a beltéri terek kényelmes hűtéséhez” – mondta Grassl. Ezek a célzott intézkedések nemcsak enyhítik a hőterhelést, hanem javítják a levegő minőségét, növelik az energiahatékonyságot és elősegítik a biológiai sokféleséget.
A városi hőszigetek elleni küzdelem érdekében a Drees & Sommer városfejlesztési szakértői több stratégiát is javasolnak, amelyek a német városokban, például Dürenben, Dormagenben és Rastattban szerzett tapasztalataikon alapulnak. Ezek közé tartozik a fákkal való árnyékolás, a zöldebb homlokzatok és a felületek lezárásának megszüntetése, valamint a fényvisszaverő és világos anyagok használata az építkezés során.
Grassl kiemelte a fák fontosságát: „A fák nemcsak árnyékot nyújtanak, hanem párolgásuk révén hűtik a levegőt is.” Kiemelte, hogy Rastattban 1000 új fa ültetése segít biztosítani a hűvösebb hőmérsékletet, miközben elnyeli a szén-dioxid-kibocsátást és a szennyező anyagokat is.
A jelentés emellett alacsony energiaigényű hűtési megoldásokat is támogat, például padlófűtéses rendszerek használatát hűtés céljára és alacsony energiaigényű hálózatok létrehozását a városrészekben. Javasolja továbbá a vertikális építkezést, mivel a magas épületek árnyékot adnak egymásnak és hozzájárulnak a jobb szellőzéshez.
Az európai városok egyre inkább felismerik az éghajlati válsághoz való alkalmazkodás szükségességét, és gyakorlati fejlesztési projekteket hajtanak végre. Ezeket az erőfeszítéseket európai kezdeményezések, például az EU éghajlati alkalmazkodási stratégiája, valamint a kohéziós alapok és a Horizon programok finanszírozása támogatja.
A klímaalkalmazkodás sikeres példái az egész kontinensen láthatók. Párizsban az Oasis Schoolyards projekt aszfaltos játszótereket alakított át zöld, nyilvános hűtőzónákká vízi létesítményekkel. Bécs ideiglenes „hűvös utcákat” hozott létre mobil fákkal, ködös zuhanyokkal és ülőhelyekkel, amelyek nyáron észrevehető javulást hoztak az életminőségben. Az osztrák fővárosban továbbá az új építésű házak homlokzatának legalább ötödét növényeknek kell borítaniuk. Rotterdam Benthemplein víztérén pedig ügyesen kezelik a vizet és védenek a hőség ellen: száraz időszakokban rekreációs területként működik, erős esőzések idején pedig nagy mennyiségű vizet vesz fel, a környező zöldterületek pedig hűtik a levegőt.
A városi hőszigetek csökkentésének további példái
Számos ötletet találunk világszerte arra, hogyan lépnek fel különböző városokban a hőszigetek – tehát a sűrűn beépített, betonrengetegekkel teli területek okozta magas hőmérsékleti viszonyok – hatásai ellen. Néhány példa:
Zöldtetők és zöldfalak – a New York-i Javits Center tetején telepítettek, így zöldtető hűti az épületet és otthont ad több száz madárfajnak, Toronto előírta az új épületek számára a zöldtetők kötelező kialakítását, Bécs, Zürich aktívan ösztönzik a zöldtetők és zöldfalak telepítését, valamint programokat kínálnak magántulajdonosoknak is, Milánóban a Bosco Verticale két lakótornya zöld növényzettel borítva szolgál passzív hűtésként.
Hűvös tetők és fényvisszaverő felületek – Los Angelesben az új épületek számára kötelező a hűvös tető (cool roof), amely visszaveri a napfényt és mérsékli a hőfelszívást,
Phoenixben, Tokióban, Athénban például fényvisszaverő burkolatokat alkalmaznak út- és járdafelületeken.
Várostervezési fejlesztések a jobb szellőzés és árnyékolás érdekében – számos helyen elterjedt a passzív hűtési elemek bevezetése, mint a természetes szellőzés és az árnyékolási megoldások, így például Masdar Cityben (Abu Dhabi). ahol tudatos épület-elrendezéssel, árnyékolók és szélcsatornák kialakításával igyekeznek fokozni a városi légáramlást.
Innovatív építészeti megoldások alkalmazása, mint a hullámos, cikk-cakkos falfelületek, amelyek laboratóriumi vizsgálatok szerint ezek hatékonyabban hűtik az épületeket, mint a hagyományos sima felületek.
Zöld infrastruktúra és forgalomcsillapítás bevezetése – Koppenhága tömör várostervezéssel és a zöld felületek fejlesztésével jár elöl, Barcelona Superblocks létrehozásával csökkentette az autóforgalmat, helyette parkokat és zöldterületeket, valamint kerékpárutakat alakítottak ki.
Vízhasznosítás és permetezés – Limában ködfogó rendszerek (fog catcher) működnek az öntözéshez szükséges víz gyűjtésére, Koppenhágában kombinált rendszerek – zöldtetők, hűvös burkolatok és vízgyűjtő infrastruktúra – segítenek a hőmérséklet csökkentésében és a csapadék újbóli hasznosításában.
Városi faültetések és parkprogramok – Szingapúrban elsődleges a “városi kert” megközelítés sok zöldterülettel, Melbourne ambiciózus programmal 2040-ig szeretné megduplázni városi erdeinek területét.
Okos városmonitoringgal és célzott beavatkozásokkal, mint pl. hőmérséklet-érzékelő rendszerek bevezetése a hőszigetek pontos térképezéséhez és célzott beavatkozásokhoz próbálják eredményesebbé tenni a hőszigetek hatásai elleni küzdelmet.
