Évről évre jobban szenvedünk a hőségtől, a nyári kánikula hatásai a városokban a legmegterhelőbbek. A zöldnélküli betonrengetegekre jellemző hősziget-hatással szemben városi és egyéni szinten is kell és lehet tenni – saját érdekünkben. Világszerte komoly energiát és erőforrásokat fordítanak erre a nagyvárosokban.
A városi hősziget mikroklimatikus jelenség, ami azt jelenti, hogy a beépített városi területek lényegesen magasabb hőmérsékletűek, mint a környező külvárosi és vidéki területek.
A hősziget jelenséget elsősorban a sűrű városi beépítés okozza, hiszen az épületek és utak anyagai, mint például a beton, tégla és aszfalt, nagyon jól elnyelik a napenergiát, majd ezt hőként sugározzák vissza, ami növeli a helyi hőmérsékletet. A szűk utcák és magas épületek akadályozzák a széljárást, ami tovább fokozza a meleg levegő beszorulását. A hatáshoz nagymértékben hozzájárul a zöldfelületek hiánya. A beépítések miatt relatíve kevés a növényzet, amely természetes módon hűthetné a környezetet azáltal, hogy párologtatja a vizet és árnyékot ad. Az autók, ipari létesítmények és légkondicionálók is hőt termelnek, amely tovább növeli a helyi hőmérsékletet.
Mindennek rendkívül komoly egészségügyi kockázatai vannak, hiszen a magasabb hőmérséklet súlyosbíthatja a hőstresszt, különösen az idősek, gyermekek és krónikus betegségekkel élők esetében. Hőhullámok alatt a nagyvárosi hősziget jelensége drasztikusan megnövelheti a hővel összefüggő halálozások számát.
A jelenség kapcsán társadalmi problémák is felmerülnek: az alacsonyabb jövedelmű közösségek számára gyakran kevésbé hozzáférhető a légkondicionálás és a zöldfelületek, így ők jobban ki vannak téve a hősziget hatásainak.
A hősziget jelenség súlyosbíthatja a levegőszennyezést, mivel a magasabb hőmérséklet elősegíti a szmog és egyéb káros anyagok kialakulását, ami további egészségügyi és környezeti problémákat okoz.
A városokban lévő állatok és növények is szenvedhetnek a megnövekedett hőmérséklet és a csökkent vízhozzáférés miatt.
Ezzel együtt a gazdasági hatások is jelentősek, mivel a magasabb hőmérséklet miatt fokozódik a légkondicionálók és egyéb hűtési eszközök használata, ami növeli az energiafogyasztást és az ezzel járó üvegházhatású gázok kibocsátását.
Megoldások Európa- és világszerte
A városi hősziget jelensége komoly kihívást jelent, és különösen fontos, hogy a várostervezés és a zöld infrastruktúra fejlesztése során figyelembe vegyék ennek hatásait. Világszerte számos megoldást és stratégiát alkalmaznak a városi hőszigetek hatásainak enyhítésére. A cél a városi hőmérséklet csökkentése, az energiafogyasztás mérséklése, valamint a lakosság életminőségének javítása. Ezek a megoldások együttesen segíthetnek a nagyvárosi hőszigetek negatív hatásainak csökkentésében, hozzájárulva a városi lakosság egészségéhez és a fenntarthatóbb városi környezet kialakításához.
|
Szegeden egy mintegy kétmillió eurós (800 millió forintos) költségvetésű, négyéves, 60 százalékos közvetlen uniós támogatással megvalósuló projekt keretében közterületeket újítanak meg, ismeretterjesztő kampányt indítanak, valamint a lakosságot és a vállalkozásokat is cselekvésre ösztönzik a városi hőszigethatás következményeinek mérséklése érdekében – jelentette be Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Az ismeretterjesztő kampányban hőszigethatás bemutatása mellett konkrét tippeket is adnak a lakosságnak és a vállalkozásoknak, hiszen a város területének nagyobb része magántulajdonban van. Az önkormányzat olyan ösztönzőrendszert is tervez kialakítani, amely rábírja az ingatlantulajdonosokat a burkolt felületek arányának csökkentésére, arra, hogy a lebetonozott udvarok helyett intenzív zöld területeket hozzanak. Az önkormányzat demonstrációs projekteken keresztül is bemutatja a lehetséges megoldásokat. Átalakítják a Károlyi utca leburkolt terét, a Kossuth Lajos sugárút belső – a Vadász utca és a kiskörút közötti – szakaszán zöldsávot hoznak létre, az Anna kútnál átformálnak egy villamosmegállót, a város egyik iskolájában a diákokat és pedagógusokat bevonva tervezik át és újítják meg az udvart. A Hajnóczy utcában pedig egy épülő irodaháznál a beruházóval együttműködve alakítják intenzív zöldfelületté az ingatlant övező közterületet – ismertette a tervezett fejlesztéseket az alpolgármester. |
A legyakrabban alkalmazott megoldás a zöldtetők és zöldfalak létesítése. Növényzettel borított tetők és a vertikális kertek természetes hőszigetelést biztosítanak, csökkentik az épületek hőmérsékletét, valamint javítják a levegő minőségét.
New Yorkban számos zöldtetőt telepítettek, például a Javits Center épületére, amely az egyik legnagyobb zöldtető az Egyesült Államokban. Ez a zöldtető több mint 200 madárfajnak ad otthont, miközben csökkenti az épület hőmérsékletét és az energiafogyasztást.
Toronto az egyik első város, amely kötelezővé tette az új kereskedelmi és lakóépületek számára a zöldtetők telepítését, ezzel csökkentve a város hőmérsékletét és növelve a zöldfelületeket.
Chicago az egyik úttörő város a zöldtetők telepítésében. A városháza zöldtetője híres példa erre, amely több ezer növénnyel van beültetve. Bécs városa zöldterületek növelésével és zöldtetők telepítésével küzd a hősziget jelenség ellen. A „Cool Streets” program keretében zöldítik és árnyékolják az utcákat, valamint hűtőpermetező rendszereket telepítenek a nyári hőmérséklet csökkentésére.
Zürich zöldtetők és zöldfalak telepítésével küzd a hősziget hatás ellen. A város különösen ösztönzi a magántulajdonosokat, hogy zöldtetőket alakítsanak ki, és ezzel járuljanak hozzá a városi környezet hűtéséhez.
Az építőanyagok helyes megválasztásával is jó eredmények érhetők el. A világos színű, hőt visszaverő tetőburkolatok például csökkentik a napenergia elnyelését, és így mérséklik az épületek belső hőmérsékletét. Los Angelesben például a hűvös tetők kötelezőek az új építkezéseknél. Ugyanígy hatékony lehet világos, hőt visszaverő anyagok használata az utak és járdák burkolására, amelyek kevésbé melegednek fel. Phoenix és Tokió alkalmazza ezt a megoldást széles körben.
Los Angelesben kötelezővé tették az új épületek számára a hűvös tetőket, amelyek visszaverik a napfényt és csökkentik az épületek hőmérsékletét. Emellett hűvös burkolatokat is alkalmaznak az utcákon. Tokióban hűvös burkolatokat telepítettek az utcákra, amelyek hőt visszaverő anyagból készültek, így csökkentve az utcák felszínének hőmérsékletét. Athén városa a hőszigetek elleni harc érdekében számos hűvös tetőt telepített, és zöldterületek bővítésével próbálja enyhíteni a magas hőmérsékleteket. Az Akadémia Park is része ennek a kezdeményezésnek.
Sokat tehetnek az építészek és a várostervezők a hőszigetek megelőzésével és csökkentésével kapcsolatban a sűrű beépítés csökkentésével, az épületek tájolásával és tervezésével oly módon, hogy minimalizálja a napenergia elnyelését és maximalizálja a természetes szellőzést. A szellőző „szélcsatornák” kialakítása szintén segíthet, mint például Masdar City, Abu Dhabi esetében. Masdar City, egy fenntartható város Abu Dhabi közelében, ahol a várostervezésben kifejezetten figyeltek a hősziget hatás minimalizálására. Az épületek tájolása, az árnyékoló rendszerek és a szélcsatornák mind azt a célt szolgálják, hogy a város természetes módon maradjon hűvös.
Az épületek energiafogyasztásának csökkenthető olyan passzív hűtési technikák alkalmazásával is, mint például a természetes szellőzés és árnyékolás.
Egy új kutatás szerint a cikk-cakkos felületű falak is ígéretes megoldást jelenthetnek az épületek hőmérsékletének csökkentésére. A mindössze néhány centiméter széles hullámokkal borított falfelületek jóval hatékonyabban hűtenek, mint a hagyományos lapos kialakítású falak. https://www.sciencenews.org/article/zigzag-walls-help-buildings-beat-heat
Milánóban a „Bosco Verticale” (Függőleges Erdő) projekt keretében két lakóépületet borítottak fákkal és növényzettel, amelyek természetes hőszigetelést és hűtést biztosítanak.
Koppenhágában a várostervezés során a „kompakt várostervezés” és a zöld infrastruktúra fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A város számos parkot és zöldfelületet hozott létre, amelyek csökkentik a hőmérsékletet és javítják a levegőminőséget.
Barcelona elindította a „Superblocks” (Szuperblokkok) kezdeményezést, amely célja a városi közlekedés csökkentése és a zöldfelületek növelése. A szuperblokkokban az autóforgalmat korlátozzák, és a felszabadult területeken parkokat és zöldterületeket alakítanak ki.
A vízfelhasználás javításával és innovatív hűtési megoldásokkal is sok helyen kísérleteznek. A városi területeken történő vízmegtartás és újrahasznosítás segíti a zöldfelületek öntözését és a párologtatás révén hozzájárul a hőmérséklet csökkentéséhez. Párizs például vízpermetező rendszereket telepít nyilvános helyeken, hogy hűtse a levegőt és csökkentse a hőstresszt. Párizsban vízpermetező rendszereket telepítettek a nyilvános terekre, hogy csökkentsék a hőmérsékletet a forró nyári napokon. Emellett számos zöldterületet is kialakítottak, mint például a Promenade Plantée.
Rotterdamban zöldtetők telepítése mellett hangsúlyt fektetnek az innovatív vízmegtartó rendszerekre is. A város a „Water Squares” projekt keretében olyan közterületeket alakított ki, amelyek esős időben vizet gyűjtenek, száraz időben pedig közösségi térként szolgálnak.
Lima városa különféle vízmegtartó rendszereket alkalmaz, például a „fog catcher” (ködfogó) rendszert, amely a levegőből gyűjti össze a vizet, és azt a városi zöldterületek öntözésére használja. Ez a megoldás segít hűteni a várost és növeli a zöldfelületeket.
Koppenhága a zöldtetők és zöldfalak mellett hűvös burkolatokat és vízmegtartó rendszereket is alkalmaz. A város vízgyűjtő rendszerei segítenek az esővíz megtartásában és a zöldterületek öntözésében, ami hozzájárul a hősziget hatás csökkentéséhez.
Természetesen elengedhetetlen a városi parkok, erdők és zöld közterületek növelése, mivel a növényzet párologtat és árnyékot biztosít, csökkentve az utcák hőmérsékletét. Szingapúr a város „kert a városban” koncepcióját alkalmazza, ahol sok zöldterület található. A világ számos nagyvárosa indított széleskörű faültetési és parkosítási programot, Európában Prágától, Varsón, Helsinkin, Dublinon, Portno, Torinón és Krakkón át Birminghamig. Ugyancsak kiemelkedik Hamburg, Lyon, Brüsszel, Madrid, Stockholm, Berlin, London – és még sorolhatnánk.
Melbourne nagyszabású faültetési programot indított, amelynek célja, hogy a városi erdőterületet 2040-re megduplázza. Ez az intézkedés segít a hőszigetek enyhítésében és a város levegőminőségének javításában.
Párizs már említett vízpermetező rendszerei mellett nagyszabású faültetési programokat is folytat, valamint bővíti a városi parkokat. Az „Oasis Schools” projekt keretében az iskolák udvarait is zöldítik, hogy hűtsék a környezetet.
Athén elindította a „Green Urban Spaces” programot, amelynek célja a zöldterületek bővítése, valamint a városban található számos elhagyatott terület átalakítása közösségi zöldfelületekké.
Több helyütt építenek ki olyan intelligens városi rendszereket, például a hőmérséklet-érzékelőket, amelyek segítenek azonosítani a hőszigeteket és célzott beavatkozásokat végrehajtani.
