Az épületek fenntarthatóságának, illetve az építőipar hatékonyságának egyik kulcskérdése az építőanyagok innovációja, környezeti terhelésük csökkentése, előállításuk és szállításuk költséghatékonysága. Szakértők vitatták meg, hogy Magyarország hol tart ezen az úton a Portfolio Építőipar 2025 konferenciáján.
Mit jelent a hatékonyság az építőanyagok esetében, milyen újítások és trendek vannak? – indította a beszélgetést Orosz Bence, a Terc Kft. termékfejlesztési igazgatója.
„Továbbfejlesztett termék – amikor egy meglévő tulajdonságon javítanak a többi romlása nélkül –, elég sok van a piacon, és ezeknek a mindennapi gyakorlatban igen nagy a hozzáadott értékük. Vannak teljesen új termékek is, amelyek például a moduláris építészetben is megjelennek.” – kezdte Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke.
Hozzátette, hogy a jelenlegi szűkülő piaci időszakban egyszerre szorítja a gyártókat a hatékonyságnövelés követelménye és az árcsökkenés, a megrendelések zsugorodása.
„Az épületek energiafelhasználásának a csökkentése prioritás, ezért nem véletlen, hogy a piac afelé halad, hogy ennek megfelelő falazatokat, nyílászárókat, födémrendszereket fejlesszenek. Léteznek már mindenféle szigetelőanyagokkal kitöltött téglák, amelyeknek mind a hőszigetelésben, mind fenntarthatóság terén nagy szerepük van.” – hangsúlyozta Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja.
Kiemelte, hogy a beépített anyagok életciklusát, illetve CO2-lábnyomát is hamarosan nézni fogják az EU-ban: 2027-tól minden 2000m2 fölötti hasznos lakóterületnél, 2023-tól pedig minden épület esetében kötelező lesz ezt közölni. Abban, hogy ezek az értékek minél alacsonyabbak legyenek, az építőanyagoknak is nagy szerepük van.
A fenntarthatóság szempontjából az is nagyon lényeges lépés, hogy a Wienerberger megalkotta az első karbonsemleges falazóanyagot azzal, hogy saját szolár erőművel és elektromos kemencében égetik ki a kerámia építőanyagaikat. vannak arra is kísérleteik, hogy a földgázt hidrogénnel váltsák ki a kemencék fűtésénél. Ezek drágább, de környezetkímélőbb technológiák.
„Mi legutóbb a panel építési módokat gondoltuk újra egy olyan módszerrel, minőségi fejlesztéssel, hogy kész rendszereket szállítunk a helyszínre, és amivel akár az állványozás is kiváltható. A CO2-lábnyom kapcsán a cement és a betonacél a két legfontosabb tétel: itt az egyik lehetőség, hogy kevesebbet használunk fel ezekből, a másik pedig, hogy a cement CO2-lábnyoma valamilyen módon alacsonyabb lesz. Mi ez utóbbin tudunk változtatni a cementtípusok változtatásával a receptúrákban.” – magyarázta rá Csukás Zoltán, a PREbeton Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Kereskedőként egy másik oldalról, a logisztika felől világította meg a hatékonyság kérdését Juhász Attila,az Újház Zrt. igazgatóságának és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke. Mint mondta korábban gigantikus mennyiségeket raktároztak az építőanyagokból, ez mára teljesen megváltozott. Régebben az anyagáraknak 10 százaléka volt a logisztikai költség, ma ez 20-25 százalékot tesz ki. Óriási útdíjakkal kell számolni. „Ezért felértékelődtek azok a magyar gyártók, akik Magyarországon termelnek, illetve azok a kereskedők, akik közel vannak az építési címhez. A kormányzat is támogatja ezt, ami jó irány. A másik oldalon ugyanakkor előfordul, hogy a kiegészítő bányajáradék árnövelő hatása miatt egy-egy piaci szereplő Vác helyett Szlovákiából hozza a cementet. Ez viszont nincs rendben.” – tette hozzá.
Fontosnak nevezte a kulcstermékek meghatározását, amivel a Magyarországon gyártott termékek beépítését ösztönzi a kormányzat. Ez segíti majd annak a célnak az elérését, hogy a 48-ról 40%-ra mérsékeljük az import termékek felhasználását.
Ki fizeti a fejlesztéseket?
A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy a gyártóknál a hatékonyság már versenyképeségi kritérium, és fejleszteni gyakorlatilag muszáj. De ki fogja ezt megfizetni? Van igény az új termékekre? – tette fel a kérdést a moderátor.
„A falazati- és szigetelőanyagokat, valamint a beton termékeket tekintve óriási, kétszámjegyű árcsökkenés volt az elmúlt két évben, Emiatt az árcsökkenés miatt én azt mondom, hogy most érdemes fejleszteni, illetve saját célra építkezni, ennél jobb pillanat nem lesz. A kedvezőbb hitelezés tudná ezt még megtámogatni.” – mondta Potos János.
Megjegyezte még, hogy a környező országokban az 1000 lakosra jutó lakásépítések száma mindenhol csökkent, de sehol sem annyival, mint nálunk. Magyarországon ez tavaly 1,37% volt, a sorban utánunk következő cseheknél is 2,5-3%. Ez utóbbival is kiegyeznénk már.
„A tavaly január-februárhoz képest az idei év első két hónapjában 2% volt az árcsökkenés a szerkezeti anyagoknál, ezzel gyakorlatilag eltűntek az árrések. Ez nem tartható fenn sokáig, de nem várható nagy áremelés, csak egy kb. inflációkövető korrekció” – vetítette előre Juhász Attila.
„A legtöbbféle anyagot és szakipari munkát a lakásépítés igényli. ennek a felfutása adhat most támaszt az ágazatnak” – emelte ki Szarka László. Az, hogy lejjebb mentek az anyagárak, kritikus lehet a versenyképesség folyamatában is, mert adott esetben elmaradnak a fejlesztések. Ez pedig azért is veszélyes, mert versengésben így alulmaradnak a hazaiak a külföldi gyártókkal szemben. Ez pedig növelheti az importkitettséget, magyarázta.
Hatékony termékek hatékony bevezetése
„Új termékek bevezetésénél a legfontosabb pont az edukáció. Sajnos a kivitelezésben általában megszokásból dolgoznak. Mi két irányban próbálunk ez ellen tenni. Egyrész a felsőoktatásban tanuló diákok bevonásával szakmai gyakorlatokon keresztül, gyárlátogatásokkal, illetve kereskedői nyílt napokon a termékhasználat és az új technológiák betanításával. Fontos az új szemlélet átadása, hogy lehet másképp, jobban csinálni. Másrészt az üzemben dolgozók gondolkodását igyekszünk átformálni a LEAN módszer bevezetésével. Lényeges, hogy lássák, hogy minek, miért van értelme. – ismertette Csukás Zoltán.
„Mi ezt úgy csináljuk, folytatta Potos János, hogy kimegyünk a helyszínre, és együtt építjük meg a háza. Vagyis az új technológiákat a kivitelezők bevonásával adjuk át. Utána már önállóan tudják csinálni.” Példának a csiszolt tégla piacát említette, ami néhány éve még csak 8-10% volt. A cég nagy energiákat fektetett az elterjesztésébe, így mára már 60% ennek a terméknek a piaci részesedése. (A környező országokban ez az arány egyébként 80-90%)
Az Újház saját képzési anyagot, vizsgarendszert dolgozott, trénereket alkalmaznak a kereskedőik felkészítésére. Marketing tevékenységet végeznek az ingatlanfejlesztőknek, segítik a kisvállalkozó kivitelezőket a pályázati részvételben.
Szarka László még egyszer aláhúzta, hogy mennyire fontos a kisvállalkozó kivitelezők edukálása. A megszokás náluk a legerősebb, építési problémák esetén gyakori a beépítési irányelvek nem ismerete, figyelmen kívül hagyása. ugyanakkor ők végzik a lakossági felújítások zömét.
