Nem a panelházak Budapest legrosszabb állapotú, legtöbb energiát felhasználó lakóépületei, de mégis észszerű, hogy ezekre fókuszáljon első körben a fővárosi korszerűsítési program – tudtuk mg a Klímaügynökség tájékoztatóján. Ahhoz, hogy egyáltalán rálátás legyen arra, milyen feladattal állunk szemben, fel kellett térképezni a budapesti lakóépület-állományt. Ehhez készült el az átfogó épülettipológia.
A mintegy 201 ezer budapesti lakóépületnek ugyan a 79 százaléka családi ház, a lakások 81 százaléka azonban többlakásos épületben található. (Ez az országos arány fordítottja.) A Budapesti Klímaügynökség és a F4STER Zrt. által, a BME és az Óbudai Egyetem építész kutatóinak közreműködésével elkészített tipológia 32 típusba sorolta be a fővárosi lakóépületeket, amelyeket azután kibocsátás-megtakarítási potenciál szerint lehetett összehasonlítani.
Erre azért volt szükség, mert nincs a budapesti lakóépületekről és lakásokról olyan adatbázis, amely elegendő információt szolgáltatna az egyes épületek energetikai állapotáról, felújítási szükségleteiről egy nagyobb ívű programhoz. Azt azonban mégiscsak szükséges tudni, merre érdemes elindulni, gazdaságilag és műszakilag melyik irány a leginkább megalapozott.
Mivel egyesével igen költséges lenne és nagyon sokáig tartana felmérni az épületállományt, a KSH adatai alapján tipologizálták. Ez a megközelítés azt segíti, hogy jól azonosítható csoportokat képezzenek, amelyekre kiszámolható az energiaszükséglet, a megtakarítási potenciál, a műszaki megoldások, a pénzügyi-támogatási konstrukciók.
Az adatokból kitűnik, hogy a budapesti épületek jelentős része több mint 100 éves. A családi házak 82, a többlakásos épületekben lévő lakások 84 százaléka az ezredforduló előtt épült. Iparosított technológiával épül lakásból csaknem 274 ezer darab van Budapesten, ezek 93 százalékát 1961 és 2000 között adták át.
A felállított 32 típusból 15 családi házakat (pl. kisvárosi historizáló családi ház, Kádár-kocka, kis- és nagyméretű családi, iker- és sorházak különböző időszakokban), 17 többlakásos épületeket (pl. szocreál jellegűtöbblakásos ház, nagyméretű historizáló bérház, fejlettebb panelház) takar – építési idő és típus szerinti felosztásban.
“Bár egyetlen pont olyan épületet sem fogunk találni a városban, amely az újonnan megalkotott tipológiában szerepel, ez az általánosítás lehetőséget ad arra, hogy a hasonló tulajdonságú épületeket összevontan kezeljük, ezáltal pedig világos prioritásokat állítsunk fel” – mondta Hartmann Bálint a F4STER Zrt. vezetője.
Mind a 32 típushoz elkészítettek egy energetikai adatlapot, amely az adott típusú épületek építéskori állapotából indul ki, ennek megfelelően tér ki a többi között a szerkezeti, épülettechnikai és épületenergetikai általános jellemzőkre. Megmutatja az adott épülettípus különböző felületein elveszített, illetve megtakarított energiát, a primerenergia-igényét, illetve az összes CO2-kobocsátását. A kategorizálás alapján elemezhetővé válnak a háztartások energiafelhasználási szokásai, és modellezni lehet a felújítási programok szén-dioxid- és energiamegtakarítási potenciálját, valamint ezek környezeti és gazdasági hatásait.
„A tipológia alapján felállított döntéstámogató rendszer azonban nem csak műszaki paramétereket vett figyelembe, hanem pl. szociológiái felmérési adatokat is. Ennek oka, hogy a megfelelő műszaki megoldások megtalálása mellet azokat a lakosokat szeretné támogatni a korszerűsítési program, akiknek a legnagyobb szükségük van ebben segítségre.” – magyarázta Hartmann Bálint.
Fókuszban a panelházak
Az adatok szerint, tehát, a budapesti lakásállomány 22 százaléka panelházakban található, több mint kétszázezer lakással és majdnem hétezer épülettel.
A panellakások egységes szerkezeti elemekből épültek, így felújításuk költséghatékonyan megoldható.
A nagyméretű épületek miatt kisszámú projekttel is nagyszámú lakás korszerűsíthető. Ellentétben például a historizáló bérházakkal, amelyekből nagyon sok van a fővárosban, rendkívül rossz állapotban vannak – tehát bőven lenne indok a mielőbbi felújításukra –, azonban ezekben az épületekben a hőszigetelés több helyütt nem lehetséges, illetve bonyolult, eltérő fűtési megoldások vannak, és gyakran egyedi megoldások szükségesek.
„A panelnak az is előnye, hogy úgy lehet elvégezni a teljes felújítást, hogy a lakóknak közben nem kell kiköltözniük” – tette hozzá Csoknyai Tamás. A BME tanszékvezetője arról is beszélt, hogy a korszerűsítéssel a panelépületek élettartama jelentősen meghosszabbítható.
Mindez indokolja azt, hogy a Budapesti Klímaügynökség által indítandó épületkorszerűsítési program ipari technológiával épült társasházak energiahatékonysági felújítását célozza. A Budapesti Zöld Panelprogram hoz a főváros a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre.
Ámon Ada, a Klímaügynökség vezetője kiemelte, hogy a program során nagy hangsúlyt fektetnek a műszaki minőségbiztosításra és a részletes tervezésre az energiahatékonyság maximalizálása érdekében. A számításokkal kimutatott energiamegtakarítási potenciál kiaknázásához elengedhetetlen, hogy a felújítási projektek gondos műszaki tervezés és ellenőrzés mellett valósuljanak meg.
Korábbi cikkünk a témában:
Jön a panelprogram, de a budapestiek zöme nem tartja égetőnek lakóháza energetikai korszerűsítését
