Hatékony építőipar tud válaszolni a jövő igényeire

WIENERBERGER

Az építőipar versenyképességének fenntartásában a termelékenység növelése, a technológiai fejlesztés és a digitalizáció kulcstényező. Nyugat-Európában már a kőművesmunkák automatizálása a van napirenden, talán itthon is megmozdul valami.

A hírek szerint Magyarországon is egyre több építőipari vállalkozó ismeri fel, hogy technológiai fejlesztések nélkül nincs esélye életben maradni. Egyre több vállalkozó lízingel építőipari gépeket a kereslet megnövekedése miatt. A korszerű eszközök iránt egyre nagyobb az érdeklődés.

Az építőipari gépekre a lízingcégek 8,33 milliárd forintot helyeztek ki az első fél évben, ez 33 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Lízingszövetség.

Az ágazat fellendülésével magyarázható a megnőtt kereslet a lízingelt építőipari gépek iránt. A mostani fellendülés elsősorban a magasépítésre vonatkozik, de más területeken is fellendülésre van kilátás. Magyarországon a vállalkozók főleg a saját gépeket részesítik előnyben szemben nyugati társaikkal akik inkább bérlik a gépeket. Ennek ellenére vannak olyan gépcsoportok, mint például a homlokzati szerelőállványok, ahol már ma is jóval több a bérelt eszköz, mint a saját, de érezhető a tendencia a mini kotróknál, kézi tömörítő eszközöknél is.

Hatékonyságnövelő innováció

Az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel az anyaggyártók hozzájárulhatnak az építőipar versenyképességéhez, valamint az egyre nagyobb gondokat okozó munkaerőhiány enyhítéséhez a komplex megoldásokat nyújtó rendszerek kidolgozása és bevezetése – mondta korábban az igylakunk.hu-nak Vidóczi Árpád, a WIENERBERGER zRt. műszaki vevőszolgálatának vezetője.

Nyugat-Európában jó ideje megfigyelhető az előre gyártott elemek térnyerése, amelyek hatékonyabbak a hagyományos technológiáknál. A felhasználó számára garantált minőséget biztosítanak, gyorsabb velük az építés és jóval kisebb az élőmunka-igényük, mint a hagyományos technológiáknak.

Akár téglából is készülhetnek előre gyártott falazatok, amelyeket a gyárban pontos terv alapján gyártanak, és szakszerű illesztéssel, mindössze néhány nap alatt, 2-3 szakember tökéletes falat állíthat belőlük. Más termékeknél, pl. a tetőrendszereknél is, a komplett csomagok és a felhasználásukhoz biztosított képzés teheti hatékonyabbá az építést.

Az építőipari forradalomra várva

A világ építőiparának termelékenysége húsz éve csak évi 1 százalékkal növekszik. Az iparágnak most a 21. századba kell lépnie annak érdekében, hogy az új épületekre vonatkozó növekvő igényeknek meg tudjon felelni, és kezelni tudja a lakóotthonok és az infrastrukturális létesítmények terén jelentkező egyre nagyobb hiányt – idézi a vg.hu Nick Baveystock, az Institution of Civil Engineers főigazgatója, Jan Mischke, a McKinsey Global Institute vezető kutatója cikkét.

A lakóotthonok és az infrastruktúra terén fennálló súlyos globális hiány miatt a helyzet azonban már nem fenntartható. Az urbanizáció sok fejlett gazdaságban elérte a tetőpontját, ám a feltörekvő országokban még folytatódni fog. A világ húsz legnagyobb városában, amelyek 75 százaléka Ázsiában található, a számítások szerint 36 millió új lakóingatlanra lesz szükség 2025-re. Továbbá 2014-ben a becslések szerint 330 millió városi háztartást nem megfelelő lakhatási körülmények vagy a lakhatási költségekkel kapcsolatos pénzügyi nehézségek jellemeztek. Ez a szám várhatóan 440 millióra nő 2025-re.

Az épületek iránti növekvő igény hatalmas lehetőség az építőipar átalakulására. A McKinsey szerint az iparág 60 százalékkal tudná növelni termelékenységét, ha hét kulcsterületen változások történnének. E területek: a szabályozás; a tervezési folyamatok; a szerződések; a beszerzések és az ellátásilánc-menedzsment; a kivitelezés; a fejlett automatizálás, új technológiák és építőanyagok; valamint a szakértelem.

A termelékenység 60 százalékos növelése 1,6 ezermilliárd dolláros (nagyjából a kanadai gazdaság méretével megfelelő mértékű) éves pluszkibocsátást, illetve a globális GDP 2 százalékkal történő emelését idézné elő. Ez a többlet (elegendő lenne arra, hogy fedezze a világ infrastrukturális szükségleteinek felét. Egy építési projekt menedzselése nem egyszerű feladat. A sikerhez koordináció és egy end-to-end projektirányítási rendszer szükséges, hogy a projekt minden résztvevője megértse szerepét és megfeleljen a fő teljesítési mutatóknak.

Ugyanakkor az iparág egy adott séma szerint legyártható épületekkel foglalkozó szegmensei – különösen a nagy lakóházak építése – az alacsony termelékenység alapvető okát szüntethetik meg, ha a tömegtermelés irányába történne elmozdulás. Ez több standardizálással, modularizációval és előregyártással jár együtt. Egy ilyen rendszerben a legtöbb épületet valójában gyárakban építenék fel. Az építkezés nagy része nem az épületnek otthont adó helyszínen történne, hanem egy ellenőrzött környezetben.

Néhány lakáscélú ingatlanokat építő vállalat már alkalmazza ezt a megközelítést. Egy spanyol cég, amely négyemeletes házakat épít, a hagyományos építkezési módszerekhez képest így ötször-tízszer több ingatlant tud felhúzni, miközben ugyanannyi munkaerőt alkalmaz. Ha az építőiparnak most esélye van arra, hogy az évtizedeken át jellemző lanyha termelékenységi növekedési időszak után újra feltalálja magát, akkor kiegészítő gazdasági ösztönzőkre is szükség van. Például a vállalkozók esetében létezik egy egyértelmű kapcsolat a termelékenység és a nyereségesség között, de az nem olyan erős, mint amennyire lehetne. Sok vállalkozó bevételektől eshet el.

Mégis, az új épületek iránti növekvő igény azt jelenti, hogy az iparágban elindult valami. A politikai döntéshozók kezdenek komolyan foglalkozni a költséghatékonyság kérdésével. A lakóotthonok megfizethetőségének problémája, illetve a szűk állami költségvetések szükségessé teszik azt, hogy az egyes infrastrukturális projekteknél minél hatékonyabban használjanak fel rendelkezésre álló forrásokat. Az iparágon belül az agresszív nagy cégek, beleértve sok kínai vállalatot is, most erejüket fitogtatják a globális színtéren. Megvan a tőkéjük ahhoz, hogy hatékonyságnövelő megoldásokba és új termelési rendszerekbe fektessenek. Továbbá kihasználják az egyre jobban elérhető technológiákat – a digitális eszközöket, a fejlett robotikát vagy az új építőanyagokat – a hatékonyság minél erősebb fokozására – írják.

Forrás: Origo, VG.hu, igylakunk.hu