13 ezer ingatan hever parlagon az országban

TLE / Szentiváni János

Akár napok alatt gazdát cserélnek a pörgő piacon a legnépszerűbb ingatlanok. Az elköltöző tulajdonosoknak azonban csak a harmada értékesíti a korábbi otthonát – összegzi a KSH felmérésének adatait az OTP Ingatlanpont elemzése.

A lakáspiac töretlenül szárnyal (680 ezerszer költöztek a magyarok az elmúlt három évben), ugyanakkor a vásárlók megürült otthonukat csak kis arányban értékesítették. A fővárosban és a megyeszékhelyen a vásárlók több mint harmada adja el a lakását, amely arány a település méretének csökkenésével párhuzamosan csökken: a korábban községeken élők kevesebb, mint negyede ad túl a házán.

Használják, kiadják, lebontják

Részben magyarázatot ad erre, ha az ingatlan továbbra is lakott marad: Budapesten 18,4 százalékban, a községek esetén több mind felében ugyanis maradnak lakók. Gyakran a gyerekek kirepülése, szülőktől elköltözés, esetleg válás állhat a háttérben – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

További megoldás a lakáskiadás: a nagyvárosiak több mint tizede, a kisebb településen élők nagyjából 6 százaléka adja ki a nem értékesített ingatlant. Ez országosan 40 ezer lakás bérbeadását jelenti. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor a költöző felek nem saját tulajdonból, hanem albérletből állnak tovább, ez az összes költözés mintegy ötödét teszi ki.

Újabb opció a megszüntetés: az elmúlt időszakban országosan az ingatlanok 1,3 százalékát bontották le. Csak Budapesten 13 ezer ingatlan jutott erre a sorsra, míg a megyeszékhelyen szinte nulla volt a számuk a KSH vonatkozó statisztikája alapján.

További érdekesség, hogy országosan minden tizenharmadik ingatlant egyszerűen üresen hagynak a tulajdonosok.

DSCF9349 BL tömörített

Az ingatlanpiacon tapasztalható pezsgés a következő 1-2 évben vélhetően még nem szűnik meg – tette hozzá Valkó Dávidtól. A megüresedett házakat, lakásokat a kapósabb helyeken manapság 2008 óta nem látott összegekért lehet értékesíteni, amely megfontolandó lehet a tulajdonosoknak.

A nem használt, magukra hagyott ingatlanok idővel amortizálódnak, ami jelentősen csökkenti az értéküket, így nem érdemes eladásukkal várni, hacsak nincs hosszú távú cél velük.

A magukra hagyott, üresen álló ingatlanok elnéptelenedésének egyik oka az elöregedés, másik az elvándorlás. Ami nem is csoda, hiszen sok ilyen településen – elsősorban az elmaradottabb régiók aprófalvaiban – a fiatalabban elköltözésének fő oka a megélhetés ellehetetlenülése, az infrastruktúra és a szolgáltatások hiánya.

Itt az egyetlen lehetőség a fiatalok megtartására a megélhetés megteremtése lehet, akár turisztikai, mezőgazdasági programok révén. Erre nyújt most forrást az Esély Otthon pályázat.

A KSH 2015-ös lakásfelmérése szerint ma 2,7 millió lakóépületben 4,4 millió lakás található, de ezeknek már majdnem 13 százaléka üresen áll, ami a rendszerváltás előtti aránynak majdnem háromszorosa. A települési és gazdasági szerkezet torzulásai vezettek oda, hogy már 560 ezernél is több lakás vagy ház lakatlan, mert nem ott van, ahol munkát találnának az emberek vagy nem olyan minőségű, hogy bárki bele akarna költözni.

Ezeknek az ingatlanoknak csak az ötödét próbálták meg eladni az utóbbi egy évben, többségüket sikertelenül, mert a vidéki kistelepüléseken annak ellenére nincs kereslet az üres családi házakra, hogy többségüket mindössze pár millió forintért kínálják. A vidék elnéptelenedéséről szóló híreket mi sem igazolja jobban, mint a KSH lakásfelmérése, amely kimutatta, hogy a községekben és különösen a falvakban a házaknak lassan a negyedében nem él senki.
Az üres ingatlanok csaknem fele ötezer lakosnál kisebb népességű településeken található, ahol a lakáspiaci kereslet hiánya a hasznosítás legfőbb akadálya – mondta el a felmérést ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője.

Az adatok szerint az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon, az ország többi régiójában viszont 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja.

Aprófalvak országa vagyunk

Tíz év alatt, 2005 és 2015 között az aprófalvak, vagyis az 500 főnél kisebb népességű települések több mint 11 százalékát veszítették el, miközben az országos átlag alig haladta meg a 2 százalékot. A demográfiai és társadalmi problémák halmozott jelenléte a gazdasági teljesítményt is jelentősen befolyásolja – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése. A munkalehetőségek hiánya és az alacsony jövedelemszerzési lehetőség jellemzi ezeket a településeket.

A települések több mint harmada aprófalu Magyarországon. Ugyanakkor az ország népességének csak 3 százaléka él ezekben a falvakban. Itt a népességfogyás háromszor akkora, mint a községekben. E települések elsősorban a Nyugat- és Dél-Dunántúl, kisebb mértékben a Felső-Tisza-vidék és az Északi-középhegység domb- és hegyvidéki térségeiben koncentrálódnak.

Az ország gazdaságilag fejletlenebb területein elhelyezkedő kistelepüléseken nehezebb a megélhetés, ezekben a térségekben a környező nagyobb községekben és városokban sem könnyű munkát találni. Az elhelyezkedést a vállalkozások hiánya mellett a lakosság alacsonyabb iskolázottsági színvonala is nehezíti: az országos átlagnál sokkal kevesebbeknek van legalább érettségijük. A munkanélküliség és ezzel összefüggésben a szociális segélyezettek száma is nagyobb az aprófalvakban, mint a többi településen.

A demográfiai és gazdasági problémák az életkörülményekben meglévő elmaradottságot is konzerválják. A közszolgáltatásokhoz való hozzájutás az átlagosnál nehezebb, a megfelelő infrastruktúra biztosításának gátat szab, hogy a kis lakosságszám miatt magas a fejlesztés költsége és az alacsony kihasználtság miatt a működtetésé is.

Forrás: PénzcentrumVilággazdaság