Az Otthon Start átrendezte a keresletet: a belépő szintű városi lakások, az agglomerációs/vidéki családi házak és a limit alá árazott újépítésű, kompakt lakások lettek a sztárok.
Az Otthon Start lakáshitel 2025. szeptember 1-jei indulása érezhetően megmozgatta a lakáspiacot. A bejelentés és az indulás után rekordmennyiségű friss hirdetés és érdeklődés jelent meg: az egyik ingatlanportál szerint szeptemberben évek óta nem látott számú új eladó lakás kerül fel a piacra, a kereslet pedig az első hetekben meredeken ugrott. Ez nemcsak a programra alkalmas ingatlanoknál, hanem a velük láncban összekapcsolt szegmensekben is élénkítő hatást váltott ki.
A Banknavigátor alábbi összeállítása azt mutatja, milyen ingatlantípusoknál nőtt meg leginkább a kereslet, milyen szűrőfeltételek formálják a kínálatot, és hogyan érdemes dönteni az Otthon Start, illetve más lakástámogatási lehetőségek között.
Hirdetés- és kínálatbővülés:
Szeptemberben rekord számú új eladó lakóingatlan-hirdetés jelent meg; több tízezres nagyságrendű bővülés zúdult a piacra. A nagyobb választék fékezi a túlzott drágulást az Otthon Start-szűrőn kívül eső ingatlanoknál is, mert a lánceffektus új eladókat hoz be.
Az indulás utáni első hetekben az érdeklődések ugrásszerűen nőttek. A közvetítők szerint a tranzakciók felfutása a negyedik negyedévben csapódhat le, amikor az előminősítések lezárulnak és a hitelszerződések megköttetnek.
A rendelet kiemelt beruházásként segíti a legalább 250 lakásos fejlesztések gyorsabb engedélyezését – ez növelheti a program-kompatibilis új lakások kínálatát, részben az árplafon közelében.
A 1,5 millió Ft/m² limit miatt a fővárosi újépítésű kínálatnak csak egy része fér bele, ezért kisebb alapterületű új lakások és panel/tégla lakások iránt élénkül leginkább a kereslet. A szakértői értékelések szerint 4–6 ezer, feltételeknek megfelelő új lakás kerülhet gyorsabban piacra.
Milyen ingatlanokra ugrott meg a kereslet?
Belépő szintű, 30–55 m²-es városi lakások (panel és régi tégla)
- Miért? Könnyebben teljesítik az 1,5 M Ft/m² korlátot és a 100 M Ft vételár-plafont, így széles vevőkör (első lakást keresők) számára elérhetők.
- Hol? Budapest külsőbb kerületei (pl. XV., XIX., XX., XXI.), nagyvárosok lakótelepei és belvárosi kisebb tégla garzonok.
- Piaci jel: ugró érdeklődés, növekvő hirdetésszám, gyorsabb eladás a megfelelő árképzésű hirdetéseknél.
Külvárosi és agglomerációs családi házak (100–150 M Ft)
- Miért? A családi házakra vonatkozó 150 M Ft felső ár a külvárosokban és az agglomerációban sok, jó állapotú házat tesz elérhetővé.
- Kinek? Azoknak, akiknek a havi JTM belefér a 3%-os fix törlesztővel és vállalják a hosszabb ingázást.
- Kínálat: sok friss hirdetés jelent meg, a lánceladás miatt más szegmensek is élénkülnek.
Újépítésű, kompakt alapterületű lakások (fejlesztői projektekben)
- Miért? A gyorsított engedélyezés és a fejlesztők ár/termék-igazításai miatt egyre több, limit alá árazott lakás jelenik meg.
- Megjegyzés: a nagy alapterületű új lakások gyakran kicsúsznak az 1,5 M Ft/m² korlátból, így a „mini-középosztály” lakástípusai kelendők.
Megfizethető vidéki nagyvárosi lakások és kisebb házak
- Miért? A városhálózati árkülönbségek miatt a vidéki nagyvárosokban (Debrecen, Szeged, Pécs, Győr stb.) nagy arányban található feltétel-kompatibilis ingatlan.
- Hatás: a szélesebb kínálat és a kedvezményes finanszírozás felhajtja az érdeklődést, de az árplafon fékezi a túlzott drágulást.
Építési célok (új ház építése)
- Miért? Az építkezők is igényelhetik, de külön építési szabályok vonatkoznak rájuk (utófinanszírozás, készültségi fok, számlázás). Jellemzően családos, stabil jövedelmű igénylők köre.
A Banknavigátor összeszedte a kombinálható támogatásokat és a legfontosabb buktatókat is.
